Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)
2006-06-11 / 22. szám
2006. JÚNIUS 11. ANNO __________tasArIap 7'/ ÓD ON DERŰ 198. Két lovagias ügy Manapság, mikor egymást érik a hírlapi helyreigazítások és sajtóperek, talán érdemes egy pillantást vetnünk arra, hogyan is zajlott az ilyesmi 1906-ban, amikor a vármegyei főjegyző kapkodhatta a fejét. Simontsits Elemért komoly támadás érte a főispáni beiktatáson történtekért. A Tolnamegyei Közlöny még május 17-én azt írta, hogy a nagy eseményt követő lakomára a vesztes Boda-párt - mellesleg a fenti újság főszerkesztőjének emberei - „nem hívattak meg”. Simontsits nem volt rest, s név szerint felsorolta, hogy a 330 vendég közül 67 Boda-párti, s csak 20 Szabó-párti volt ott. Kifejtette azt is: „Impertinens hazugság az, hogy csak a fiaim osztályfőnökei lettek meghíva”, mikor az egyik gimnáziumi tanár még csak nem is tanította őket. Mérgében leírta, persze „minden meghívottal szemben süthet ki valamelyes velem való összeköttetést”, mivel húsz éve él Szekszár- don, amelynek csak 15 000 lakosa van. Végezetül ezt dörögte: „még csak azon kijelentéssel tartozom önnek, hogy egy közönséges, hazug pimasznak tartom, akit jó volna, ha valaki leleplezne, mert így még utóbb az is megtörténhetik, hogy tisztességes ember önnel kezet fog”. Ezután megbízottai két hétig jártak Boda Vilmos nyakára, hogy ugyan nevezze már meg a névtelen cikkírót, akitől lovagias elégtételt kíván venni. A kiderült szerző König Géza helybéli tanító, akit többször nem találtak otthon, a tőle kért lovagias elégtételre képviselői által kinyilatkoztatta: „a sajtószabadságot terroSimontsits Elemér - már alispánként, díszmagyarban rizálni nem engedhetik és fegyveres elégtételt nem adnak, de sajtóbíróság útján igen”. Annak ellenére ebben maradtak, hogy Simontsits megbízottai tudatták: a lovagias elégtétel nem jelent egyben feltétlenül fegyveres összecsapást. A főjegyző azonban párhuzamosan nyilatkozatot tett közzé a Magyarország 119. számában megjelent Tolnamegyéből című cikk szerzője ellen is. A főleg pártügyekkel foglalkozó névtelent „hazuglelkű cikkíró” kitétellel említette, kifejtve, az összegubancolódott „sze- menszedett hazugságok fonalát” alig tudta, „hol kezdje kibogozni”. König Géza - egy emberöltővel a nevezetes ügy után MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA SZEKSZÁRDON 2006. június 24-én szombaton, este hat órától éjfélig Szent Iván napján a Wosinsky Mór Megyei Múzeum, á Vármegyeházi kiállítások, a Babits Mihály Emlékház és a szomszédságában lévő Irodalom Háza Mészöly Miklós Múzeum 24 óráig várja a látogatókat. 18.00 óra és 20.00 óra WOSINSKY MÓR MEGYEI MÚZEUM (Szekszárd, Szent István tér 26.) TÁRLATVEZETÉSEK az Örökségünk, Tolna megye évszázadai új állandó kiállításban ❖Otthon Györke várában. Ismerkedjünk meg Berzsenyi Kis Kelemen otthonával ❖Vásárok világa ❖Élet a sárközi parasztházban (Népviselet, népi táplálkozás) 18.00 VÁRMEGYEHÁZI KIÁLLÍTÁSOK (Szekszárd Béla tér 1.) „VENDÉGSÉGBEN AZ ALISPÁNNÁL”- Tárlatvezetés a Régi vármegyeháza világa című kiállításban: Ismerkedés a 19. század első felének képzőművészeti, bútor- és divat stílusaival, fűszerezve a reformkori tolnai pletykákkal Interaktív elemek gyermekeknek és felnőtteknek Ismerkedés 19. század divathóbortjaival: A míder és a „fátermörder". Kézműves foglalatosságok: Levél és pecsét készítése a 19 századi szokásoknak megfelelően vörös pecsét viasszal. Legyezőkészítés 19.00 Wosinsky Mór Megyei Múzeum előtti tér „NOSZA HAJDÚ” FEGYVERES TÖRTÉNELMI JÁTÉK a Bethlen Gábor Hagyományőrség Egyesület előadásában Harcászat és végvári katona sors a XVI-XVIII. században. Történész előadásával a török kor végvári védőinek harcát bemutató előadás: Általános harcászati, hadászati jellemzők, várostrom a török korban. A ruházat, a fegyverzet és a szokások bemutatása. A fegyverzet alkalmazása a gyakorlatban: szablyavívás, fokosharc, íjászat, páncélok, védőfegyverek. Az előadást fegyveres bemutató tarkítja, korabeli ruházatba és fegyverzetbe öltözött török, magyar és tatár vitézek részvételével (végváriak, janicsárok, szpáhik). A magyar tüzérség kialakulása: Látványos, fény- és hanghatásokkal színesített tüzérségi bemutató korabeli lövegekkel, puskákkal. A tűzfegyverek kialakulása és fejlődése. Párbajok, „Leányrablás-kiváltás. Adószedés. Vásárütés. 20.00 IRODALOM HÁZA MÉSZÖLY MIKLÓS MÚZEUM Szekszárd, Babits Mihály u. 15. TÁRLATVEZETÉS Ismerkedés az irodalom Háza Mészöly Miklós Múzeum kiállításaival. A látogatók a hétköznap szekrényben „rejtőzködő kincseket” is megismerhetik, például beleszagolhatnak az író pipadohányába, megnézhetik családi fotóalbumát. 21.00-21.45 és 22.20-23.00 BABITS MIHÁLY EMLÉKHÁZ KERTJE (Szekszárd Babits Mihály u. 13.) IRODALMI MULATSÁG. Zenés színházi est két részben: Karinthytól a kortárs tolnatáji szerzőkig. Versek és versparódiák, hacsekizmus és sajesztika. jelenetek és szappanoperák. Előadják: Németh Judit, Komjáthi Tamás és Samu Attila és a Csurgó zenekar 22.00 BABITS MIHÁLY EMLÉKHÁZ KERTJE (Szekszárd Babits Mihály u. 13.) ANGYALOK, BACCHUSOK, BOLONDOK Pate- to-Romantika Pálinkás Judit kerámiakészftő kiállításának fáklyás és gyertyafényes megnyitója az emlékház kertjében és az egykori borospincéiben. Közel egy újságoldalnyi elemzése végére ezt biggyesztette: amit róla írt, „alávaló hazug rágalom, egyszersmind a közlemény szerzőjét a névtelenség köpenyébe rejtőzködő gyáva huncutnak nyilvánítom, aki vagy tudja, hogy amit tett gazság, s akkor, mivel mégis megtette, gazember, vagy nem tudja, s akkor egy erkölcsi érzület híján levő himpel- lér”. Három hét múlva, mikor kiderült, hogy a tudósítás szerzője Vitkovits Ferenc szakcsi plébános, Simontstits hangnemet váltott, s módosította véleményét. „Ha csak sejtettem volna, hogy az igen tisztelt klérusnak egy tagja áll velem szemben, ha még oly sértő lett volna is az a nyilatkozat, azt a hangot, amelyet alkalmaztam, semmi körülmények között nem használtam volna.” S mivel a plébános őt nem fenyegeti, „saját lovagias érzületemen kívül semmiféle kényszer nem hat..., kijelentem, én önt sérteni nem akartam”. Természetesen ezt a nyilatkozatot a főjegyző saját költségén június 9-én tette nyilvánossá a Közérdek és a Magyarország hasábjain, elvégre szép, szép a lovagias cselekedet, de azért a sajtónak is élnie kellett valamiből. Lanius Excubitor ÓDON IDŐBEN Június 12-én 100 éve, 1906-ban Őrffy Lajos ügyvéd, takarék- pénztári vezérigazgató eladta a Szekszárd melletti Anna-ma- jort Lindner Benedek gyárosnak 100 000 koronáért. Június 13-án 120 éve, 1886-ban a helyi szőlősgazdák panaszkodtak, hogy „drága pénzért sem kapnak napszámost, egyik munka a másikat utói éri”. Június 14-én 110 éve, 1896-ban az országgyűlés jóváhagyta a bátaszék-szekszárdi vasútléte- sítést. Június 15-én 90 éve, 1916-ban Az elhanyagolt Séd-patak címmel hírlapi vita indult. Június 16-án 160 éve, 1846-ban avatták pápává IX. Piuszt, aki borunkról mondta: „Ép kedélyemet, egészségemet egyedül ez tartja fönn.” Június 17-én 130 éve, 1876-ban a helyi zeneestélyen Babits Mihály, a költő atyja is föllépett egy Haydn-kvartett előadásakor. Június 18-án 110 éve, 1896-ban Etl József megnyitotta a csör- ge-tói fürdőt, melyet a nagy víz miatt ajánlottak.
