Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)

2006-06-11 / 22. szám

1Í) vasArwäp MOZAIK 2006. JÚNIUS 11. Az elcsatolt területekre emlékeztünk HMHI4 ■- < I -»■ ■ ■ ■ "■ MM."MMMM Pünkösd vasárnapján, délután 15 órai kezdettel tartott trianoni megemlékezést a Magyarok Vi­lágszövetsége és a Trianon Társa­ság a Béla király téri 1848-as szo­bornál. A 86 évvel ezelőtti - ha­zánk szempontjából mélysége­sen igazságtalan és tragikus - eseményeket felidézve mondott megindító beszédet Rácz Sándor, az MVSZ tiszteletbeli elnöke. A rendezvényen három nagy egy­ház képviselője is részt vett és emelt szót a békeszer ződés igazságtalansága ellen. Az 1920. június 4-én a Párizs melletti Trianon- palotában aláírásra ke­rült szerződés vég­képp megpecsételte hazánk további sor­sát. Ennek következ­tében csatoltak el a győztes hatalmak hazánk 283 ezer km2-es területéből kb. 94 ezer km- es részt hagytak meg anyaország­nak. Az emlékezés helyszínének kivá­lasztása nem volt véletlen: talán ke­vesen tudják, hogy az 1848-as zászlótartó emlékmű eredetileg 1939-ben a sorrendben 500. felava­tott trianoni ereklyés országzászló­tartó emlékmű volt. Orosz nyomásra, 1948-ban majd­nem megsemmisült, de a 1848-as szabadságharc évfordulójának ürü­gyén átalakították. Ennek helyreál­lítását kezdeményezi a Trianon Társaság, eredeti - zászlóanyás - és egyéb felirataival, hogy az utókor méltó helyen emlékezhessen és emlékeztethessen a 86 évvel ez­előtti gyásznapra. Az eseményt megnyitó Szőcs Bé­la gondolatai után megrendítő ver­set hallhatott a közönség Bárdos Sándor előadásában. Majd a mintegy 200 fős tömeg előtt Rácz Sándor mondott beszé­det, aki kihangsúlyozta, a tragikus következmé­jteÉj a] #89% nyékhez nagymér­tékben hozzájárult az 1919-es Kun Béla-féle ta­nácsköztár­saság tevé­kenysége, valamint a kom­munista hatalomátvétel­hez negatívan viszonyuló győztes hatalmak hozzáállása. E mellett szót emelt a 2004. december 5-i kettős népszavazás elkeserítő és véleménye szerint döbbenetes eredménye szégyenfoltként virít Európa közepén. A beszéd után, sorrendben Bacsmai László katolikus, Balázsi Zoltán református, végül Sefcsik Zoltán evangélikus lelkész emelte fel szavát a tragédia kapcsán. Az esemény közös imával, vers­sel és Szomor Iván Trianoni him­nuszának eléneklésével zárult. Gyimóthy Levente Festőművész a költészet birodalmában Még egyszer hazatérek adta cí­mül nemrégiben megjelent, a Tol­na Megyei Könyvnapok első prog­ramjaként bemutatott verseskötet­ének V. Bazsonyi Arany festőmű­vésznő (Gyulaj, 1928). Megint ha­zatér, ahogy ezt műveiben újra és újra megtette. Szülőföldjét szívé­ben őrzi, hiszen a gyermekkor, a kalocsai Iskolanővérek Érseki Le­ánylíceumában töltött tanulóévek megismételhetetlenek. Nem csak testének gyengesége akadályozza, hogy újra átélhesse Tolna megyei' élményeit, hiszen mint írja: „A há­zunk tűnt nyomok nyoma”, mégis: „Mintha álmodnám, várom / HA­ZATÉRTEM.” A Garay 8 Kapualj Galériában könyvének bemutatásával együtt megnyitott fotóreprodukciós kiállí­tása is árulkodik erről. Festményei természetelvűek, mégsem a szem­mel látható valóságot idéző, hanem az emlékezetből előtűnő, a lélek­ben gazdagodott lírai képek. Míg költeményei szavakkal festenek. Verseit sem hagyta magukra, grafi­kákat adott melléjük. így tárul elénk teljességében gondolatvilá­ga. Vásznain remek, ellentétekre épített színharmóniákban jelenik meg az üzenetet rejtő tolnai táj. A művésznő képei emellett a keresz­tény szimbolikából táplálkoznak. A Virágvasárnap című festmény mesés vidékén egy szamarat lá­tunk Jézus jeruzsálemi bevonulá­sának emlékezetéül. Szekszárdi re­ge című alkotása az ölelőn váró ká­polnához vezető utat mutatja. Ver­seiben és képein is gyakori motí­vum, telített jelkép a gyöngy, ame­lyet a kereszténység Szűz Máriá­hoz társít, valamint görög neve ré­vén Szent Margit jelvénye, a nép­hitben lélekszimbólum. Egy költe­ményében a tükör hibáin „gyön­gyök, mint a könnyek”, az isteni igazság tökéletlen ismerete indítja a következő kérdésre: „Hogyan ta­lálunk mi haza?” Kovács Etelka Őszinte zeneszó tMMMNBMKMMMNBMaMMMaHMNMMMMMMI- Mindig nagy élmény gyerekek­kel együtt muzsikálni - mondja Földesi Lajos, a Szekszárdi Kama­razenekar művészeti vezetője ab­ból az alkalomból, hogy a pünkös­di fesztivál második napján a Liszt Ferenc Művészeti Iskola növendé­keivel léptek fel a Művészetek Há­zában.- Különösen fontos esemény ez a művészpalánták számára - mondta a koncert bevezetőjében - hiszen ő, a zeneművészeti főiskola tanára­ként tudja, hogy sok frissen felvett hallgatójuknak korábban nem volt lehetősége zenekarral játszani. Ezért is szeretnék rendszeressé tenni az ilyen hangversenyeket, és reméli, hogy azok a gyerekek, akik most szívesen szerepeltek szólista­ként a kamarazenekarral, később előszeretettel játszanak majd zene­karban is. Sajnálatára most nem vehetett részt a koncerten minden tanszak, hangszercsoport. Az idő korlátozott volt, részben a koncert után kezdődő kiállítás-megnyitó miatt, csak egy óra állt rendelke­zésre. Földesi Lajos bízik benne, hogy a jövőben tarthatnak majd kétrészes hangversenyt szünettel, rr-rfMWMMMrMMMMmMWMMMMMMMMMMMMM ahol a zeneiskola minden tanárától szerepel egy-egy növendék.- Gyerekek muzsikálását hallgat­ni külön élmény számomra is, mert őszinteség van benne - mondta a zenekarvezető. - Hiába gyerekek még, a zene őket is irá­nyítja, és ők is hatnak a zenére, a zenekarra is. Én komoly élmény­ben részesültem most a gyerekek által. Mi ugyanezt mondhatjuk el a zenekarra vonatkozóan, akik szíve­sen segítették a megilletődött kis zenészeket. Takács Noémi harmadik éve ta­nul fuvolázni, nagy örömet jelen­tett számára Gluck: Boldog lelkek táncát átadni a közönségnek. Azt mondja, jó érzés volt, hogy, most először, kamarazenekarral játszha­tott, és egy picit furcsa, mert koráb­ban csak zongora kísérte. Nagyon figyelnie kellett a zenekar és a saját tempójára is.- Jól láttam, hogy végig moso­lyogtál, miközben játszottál, vagy ez a fuvolajátékkal együtt jár?- így is, úgy is, mert a fuvolázás- hoz is kell, és a szüléimre néztem közben. Kovács Etelka A Szekszárdi Kamarazenekar újabb sikere A NyUgat-Dunántúl egyik legszebb városában, Kőszegen a május 26- 28. között megrendezett 14. Kamarazenekari Fesztiválon vett részt a Szekszárdi Kamarazenekar. Az ország legtávolabbi csücskéből, Sátoraljaújhelyről, ezenkívül Szarvasról, Pécsről, Pápáról, Kőszegről, Szekszárdiról és Budapestről utazott ide a résztvevő nyolc kamarazenekar. A fesztiválkoncerteken neves zsűri előtt mérették meg magukat. A Szekszárdi Kamarazenekar - Földesi Lajos vezetésével - csakúgy, mint a legutóbbi Veszprémi Fesztiválon a legmagasabb elismerésben, 1. díjban részesült. II. díjat a Kőszegi Vonósok kaptak. III. díjban részesü­lő együttes a sátoraljaújhelyi Lavotta János Kamarazenekar volt, a IV. helyezést a Budapest-Hegyvidéki Kamarazenekar nyerte el. A díjazottak a kőszegi vár lovagtermében megrendezett gálakoncer­ten mutatták be legsikerültebb műsorszámaikat a nagyszámú közönség előtt. Lo

Next

/
Oldalképek
Tartalom