Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)
2006-03-19 / 10. szám
2006. MÁRCIUS 19. FÓKUSZBAN SZEKSZÁRDI VASÁRNAP Gyurcsány Ferenc a helyi gazdaság és a helyi tehetség jelentőségéről is szólt A miniszterelnök interjút adott lapunknak- Szekszárd 35 ezer lakosával a legkisebb megyeszékhely, ám megyei jogú városként ugyanolyan intézmény- rendszert kell fenntartania, mint Pécsnek, Szegednek... A központi támogatást normatíva - lakosságszám, gyermeklétszám - alapján kapják a települések. Nem lehetne valamilyen módon helyzetbe hozni Szekszárdot és a hasonló méretű megyeszékhelyeket?- Dehogynem! Helyben kell megteremteni a jelentős bevételt teremtő tevékenységgel rendelkező gazdaságot. Fontos cél, hogy a városok, köztük a megye- székhelyek ne elsősorban, vagy ne kizárólag az állami támogatásból éljenek, hanem a gazdaságból származó számottevő adóbevételekből. Én azért szeretném a gazdaságot fejleszteni, mert az jelenti a jövőt. Egyébként, amit ön kérdez, az általános probléma: van kis iskola és nagy iskola, kis színház és nagy színház... Mindenben, amit normatívan finanszírozunk, benne van ez a fajta - mondjuk úgy - igazságtalanság.- Véleménye szerint Szekszárd, a három közül a legkisebb megye- székhely kaphat-e régiós, vagy valamilyen sajátos szerepet?- Ezt a szekszárdiaknak maguknak kell véghez vinniük, nem pedig nekünk, Budapesten. Ha az utóbbi történne, az baj lenne. Nézzük a példákat. Mi történik a főiskolával? Tud-e magának új arculatot kialakítani? Vagy képes-e Szekszárd a történelmi városközpont átalakításával olyan vonzerőt teremteni, amivel lepipálhat másokat? Tud-e a szőlőtermesztéssel, bortermeléssel közvetlenül „összenőtt” város kiemelkedően karakteres arcot varázsolni? Megjegyzem, a szekszárdihoz hasonló adottságokkal az országnak csak két-három városa rendelkezik. Tehát: helyi tehetségen múlik, mit hoznak ki belőle. Ugyanúgy, ahogyan ez történelmileg is alakul. Nem féltem a szekszárdiakat, hiszen jóravaló, tehetséges emberek, megtalálják és megszerzik az őket megillető helyet. Hozzáteszem, a kijelölt győztesek pozíciója nagyon sérülékeny, ám akik maguk érték el a győzelmet, azoknak a rangja stabil.- Milyen terveik vannak a Dunával kapcsolatban?- Több is van. A Dunán a következő tíz évben öt hidat, s legalább három kikötőt, logisztikai központot építünk. Igen fontos a folyam turisztikai hasznosítása. Tolna megyében nyilván a Gemen- cet és Fadd-Domborit említem, hiszen mindkettő számos lehetőséget rejt.- Mivel nemrég volt nőnap, megkérdezem, hogy odahaza is megün- neplik?- Hogyne, puszival kezdjük mindjárt kora reggel, ahogyan születés- és névnapokkor is. Majd Klárát nagy csokor, Annát pedig kis csokor virággal is megköszöntöt- tem. Március 8-án hivatalos programom volt Szombathelyen, ahova Pápáról átjött édesanyám és nővérem is. így nekik is adhattam egy- egy csokrot.- Ki vásárolta a virágokat?- Hogy-hogy ki? Természetesen én magam.- Miniszterelnök Úr! Köszönöm a beszélgetést. V. Horváth Mária „A bor eladása érdekében is muszáj összefogni” Zsúfolásig megtelt a Babits Mihály művelődési ház színház- terme, ahol vastapssal fogadta a tömeg a nagygyűlésre érkező Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt és Halmai Gáborné országgyűlési képviselőt, egyben jelöltet. Halmai Gáborné ismertette, hogy ebben a ciklusban milyen eredményeket sikerült elérni - például 15,5 milliárd forint értékű beruházás valósult meg - választókerületében, majd terveiről szólt. Gyurcsány Ferenc az ország fejlődési lehetőségeit részletezte, majd rátérve Tolna megyére, illetve Szekszárd térségére, az útépítések menetét ismertette, majd kiemelte a térség természeti és turisztikai adottságait, különös tekintettel a Dunára, amelyen a következő tíz év során öt híd és legalább három nagy kikötő épül. Rátérve a „kitűnő szekszárdi borra”, feltette a kérdést, vajon miért nem tudunk megfelelő mennyiséget eladni? Leszögezte, hogy e feladat megoldása az itt élő szőlészek és borászok feladata. Csakis a gazdák összefogása révén lehetséges több millió palack bort szállítani a külföldi megrendelőknek, amivel párhuzamosan megteremthetik a szekszárdi bor méltó hírnevét.- hm Hiába írt alá a miniszter - a borcsata folytatódik Törvényváltoztatást követelnek a termelők Ritkán fordul elő, hogy egy vitát - ami hónapok óta zajlik a borászok és az állam között - az ágazati minisztérium vezetője lezár, azzal, hogy aláír bizonyos dokumentumot, de rá néhány nappal már mindez nem érvényes. A tervezett marketingpénz tehát újra az ablakban, a hazai borászokat tömörítő Magyar Bormarketing Kht. folytatja csatáját az állammal az előzetes kalkulálások szerint mintegy másfél milliárdos összegért. „Nem jogszerű a kifizetés.” A termelők változatlanul önkéntes, általuk történő befizetésről beszélnek, miniszteriális körökben pedig továbbra is adóforintokat emlegetnek, ami legföljebb az ő bábáskodásuk révén juthat el a termelőkhöz. Megjegyzendő, ez a pénz még virtuális, akkor keletkezik, ha a borászok eladják a portékát, s az abból visszamaradt literenkénti nyolc forint nem kerül az államkasszába. Az M. B. Kht. egyik szervezője, a kormánnyal való tárgyalások résztvevője, Heimann Zoltán változatlanul állítja: a decemberben hozott törvény hibás - majd azt is hozzáteszi -, esetleg nem véletlenül történt minden így.- A törvény ezt a pénzt adóvá tette és bevitte az állami költségvetésbe - jegyzi meg a bankfiók-igaz- gató borász. - Ez a pénz így nem a mi pénzünkként kezdődne, hanem állami támogatásként tudna visszajönni, és a megállapodásunktól eltérően különböző állami hivatalok költségvetését tudná segíteni, ami számunkra változatlanul nem elfogadható. A választások közeledtével időt vesztettünk, mert követelésünk teljesítésére, miszerint hozzanak új törvényt, legkorábban nyáron kerülhet sor.- Mit csinál addig a Magyar Bormarketing Kht. ?- Nincs más lehetőségünk, mint menni tovább azon az úton, amire már ráléptünk, bizonyítani komolyságunkat, demonstrálni egységességünket. Már megalakultunk néhány hónappal ezelőtt, de ki kell dolgozni a kht. működési elveit, annak rendjét. Ennek jegyében március 24-én Visegrádon egy szimpóziumot tartunk, amelynek a vége,egy közgyűléssé is válik, ahol megválasztjuk a tisztségviselőket, definiáljuk a marketing fő célokat. Ezt követően is sok feladatunk van: az Európai Unió következő hétéves ciklusával kapcsolatosan különböző fejlesztési tervek készülnek. A borászatban is lépni kell. A bortörvénynek, borrendek szellemiségének változni kell, és fog is. Nos ehhez kell megfogalmazni a mi hosszú távú elképzeléseinket legalább húsz évre előrevetítve. Hadd említsek egy példát, a tömegtermelés oldaláról el kell mennünk az angolszász típusú piaci mozgások felé, a magasabb minőségi boroknál pedig el kell mozdulnunk egy ilyen termőhelyre, eredetvédelemre koncentráló működés irányába. * B. Gy. Megállapodás: marad a négy sebész szakorvos Mégsem távozik a Balassa János Tolna Megyei Kórház sebészeti osztályáról a négy szakvizsgával rendelkező orvos. A többszöri egyeztető tárgyalást követően a kórház vezetése és a doktorok között létrejött a megállapodás: a sebészek nem távoznak a kórházból. Ám a továbbiakban nem közalkalmazottakként dolgoznak, hanem a kórház az általuk létrehozott kft.-vel köt szerződést. Mint már foglalkoztunk a sebészeten kialakult helyzettel, feltétlenül meg kell említeni, hogy az új osztályvezető főorvosnak, dr. Szilágyi Károly egyetemi docensnek is köszönhető a doktorok maradása. Ugyanis az új vezető beiktatását követően az osztályon - szemben a korábbiakkal - megint jó légkör uralkodik, s a főorvosnak sikerült ismét tárgyalóasztalhoz ültetnie a feleket. Dr. Muth Lajos, a kórház főigazgató főorvosa lapunknak azt mondta, hogy a kórház a kft.-vel rendkívül szigorúan szabályozott, a szakmai munka feltételeit garantáló, és az orvosoknak is biztonságot nyújtó szerződést kötött. Hozzátette, valamennyien jól tudjuk, az orvosok és az ápolók közalkalmazotti bére megalázóan alacsony, amin a szekszárdi kórház nem tud változtatni. Egyébként a kft-s sebészek napi bére 17 ezer forint, amelynek minden járulékát a gazdasági társaság fizeti, - hm-
