Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)

2006-03-19 / 10. szám

2006. MÁRCIUS 19. FÓKUSZBAN SZEKSZÁRDI VASÁRNAP Gyurcsány Ferenc a helyi gazdaság és a helyi tehetség jelentőségéről is szólt A miniszterelnök interjút adott lapunknak- Szekszárd 35 ezer lakosá­val a legkisebb megyeszék­hely, ám megyei jogú város­ként ugyanolyan intézmény- rendszert kell fenntartania, mint Pécsnek, Szegednek... A központi támogatást normatí­va - lakosságszám, gyermek­létszám - alapján kapják a te­lepülések. Nem lehetne vala­milyen módon helyzetbe hoz­ni Szekszárdot és a hasonló méretű megyeszékhelyeket?- Dehogynem! Helyben kell megteremteni a jelentős bevételt teremtő tevékenységgel rendelkező gazdaságot. Fontos cél, hogy a városok, köztük a megye- székhelyek ne elsősorban, vagy ne kizárólag az állami támogatásból éljenek, hanem a gazdaságból szár­mazó számottevő adóbevételekből. Én azért szeretném a gazdaságot fejleszteni, mert az jelenti a jövőt. Egyébként, amit ön kérdez, az álta­lános probléma: van kis iskola és nagy iskola, kis színház és nagy színház... Mindenben, amit nor­matívan finanszírozunk, benne van ez a fajta - mondjuk úgy - igaz­ságtalanság.- Véleménye szerint Szekszárd, a három közül a legkisebb megye- székhely kaphat-e régiós, vagy vala­milyen sajátos szerepet?- Ezt a szekszárdiaknak maguk­nak kell véghez vinniük, nem pe­dig nekünk, Budapesten. Ha az utóbbi történne, az baj lenne. Néz­zük a példákat. Mi történik a főis­kolával? Tud-e magának új arcula­tot kialakítani? Vagy képes-e Szek­szárd a történelmi városközpont át­alakításával olyan vonzerőt terem­teni, amivel lepipálhat másokat? Tud-e a szőlőtermesztéssel, borter­meléssel közvetlenül „összenőtt” város kiemelkedően karakteres ar­cot varázsolni? Megjegyzem, a szekszárdihoz hasonló adottságok­kal az országnak csak két-három városa rendelkezik. Tehát: helyi te­hetségen múlik, mit hoznak ki be­lőle. Ugyanúgy, ahogyan ez törté­nelmileg is alakul. Nem féltem a szekszárdiakat, hiszen jóravaló, te­hetséges emberek, megtalálják és megszerzik az őket megillető he­lyet. Hozzáteszem, a kijelölt győz­tesek pozíciója nagyon sérülékeny, ám akik maguk érték el a győ­zelmet, azoknak a rang­ja stabil.- Milyen terveik van­nak a Dunával kapcso­latban?- Több is van. A Du­nán a következő tíz év­ben öt hidat, s legalább három kikötőt, logiszti­kai központot építünk. Igen fontos a folyam tu­risztikai hasznosítása. Tolna megyében nyilván a Gemen- cet és Fadd-Domborit említem, hi­szen mindkettő számos lehetősé­get rejt.- Mivel nemrég volt nőnap, meg­kérdezem, hogy odahaza is megün- neplik?- Hogyne, puszival kezdjük mindjárt kora reggel, ahogyan szü­letés- és névnapokkor is. Majd Klá­rát nagy csokor, Annát pedig kis csokor virággal is megköszöntöt- tem. Március 8-án hivatalos progra­mom volt Szombathelyen, ahova Pápáról átjött édesanyám és nővé­rem is. így nekik is adhattam egy- egy csokrot.- Ki vásárolta a virágokat?- Hogy-hogy ki? Természetesen én magam.- Miniszterelnök Úr! Köszönöm a beszélgetést. V. Horváth Mária „A bor eladása érdekében is muszáj összefogni” Zsúfolásig megtelt a Babits Mi­hály művelődési ház színház- terme, ahol vastapssal fogadta a tömeg a nagygyűlésre érkező Gyurcsány Ferenc miniszterel­nököt és Halmai Gáborné or­szággyűlési képviselőt, egyben jelöltet. Halmai Gáborné ismer­tette, hogy ebben a ciklusban milyen eredményeket sikerült elérni - például 15,5 milliárd fo­rint értékű beruházás valósult meg - választókerületében, majd terveiről szólt. Gyurcsány Ferenc az ország fej­lődési lehetőségeit részletezte, majd rátérve Tolna megyére, illet­ve Szekszárd térségére, az útépí­tések menetét ismertette, majd kiemelte a térség természeti és turisztikai adottságait, különös tekintettel a Dunára, amelyen a következő tíz év során öt híd és legalább három nagy kikötő épül. Rátérve a „kitűnő szekszárdi bor­ra”, feltette a kérdést, vajon miért nem tudunk megfelelő mennyisé­get eladni? Leszögezte, hogy e fel­adat megoldása az itt élő szőlé­szek és borászok feladata. Csakis a gazdák összefogása révén lehet­séges több millió palack bort szállítani a külföldi megrendelők­nek, amivel párhuzamosan meg­teremthetik a szekszárdi bor mél­tó hírnevét.- hm ­Hiába írt alá a miniszter - a borcsata folytatódik Törvényváltoztatást követelnek a termelők Ritkán fordul elő, hogy egy vitát - ami hónapok óta zajlik a borászok és az állam között - az ágaza­ti minisztérium vezetője lezár, azzal, hogy aláír bi­zonyos dokumentumot, de rá néhány nappal már mindez nem érvényes. A tervezett marketingpénz tehát újra az ablakban, a hazai borászokat tömörí­tő Magyar Bormarketing Kht. folytatja csatáját az állammal az előzetes kalkulálások szerint mintegy másfél milliárdos összegért. „Nem jogszerű a kifi­zetés.” A termelők változatlanul önkéntes, általuk történő befizetésről beszélnek, miniszteriális kö­rökben pedig továbbra is adóforintokat emleget­nek, ami legföljebb az ő bábáskodásuk révén juthat el a termelőkhöz. Megjegyzendő, ez a pénz még virtuális, akkor keletkezik, ha a borászok eladják a portékát, s az abból visszamaradt literenkénti nyolc forint nem kerül az államkasszába. Az M. B. Kht. egyik szervezője, a kormánnyal való tárgyalások résztvevője, Heimann Zoltán vál­tozatlanul állítja: a decemberben hozott törvény hi­bás - majd azt is hozzáteszi -, esetleg nem véletle­nül történt minden így.- A törvény ezt a pénzt adóvá tette és bevitte az állami költségvetésbe - jegyzi meg a bankfiók-igaz- gató borász. - Ez a pénz így nem a mi pénzünkként kezdődne, hanem állami támogatásként tudna visszajönni, és a megállapodásunktól eltérően kü­lönböző állami hivatalok költségvetését tudná segí­teni, ami számunkra változatlanul nem elfogadha­tó. A választások közeledtével időt vesztettünk, mert követelésünk teljesítésére, miszerint hozza­nak új törvényt, legkorábban nyáron kerülhet sor.- Mit csinál addig a Magyar Bormarketing Kht. ?- Nincs más lehetőségünk, mint menni tovább azon az úton, amire már ráléptünk, bizonyítani ko­molyságunkat, demonstrálni egységességünket. Már megalakultunk néhány hónappal ezelőtt, de ki kell dolgozni a kht. működési elveit, annak rendjét. Ennek jegyében március 24-én Visegrádon egy szimpóziumot tartunk, amelynek a vége,egy köz­gyűléssé is válik, ahol megválasztjuk a tisztségvise­lőket, definiáljuk a marketing fő célokat. Ezt köve­tően is sok feladatunk van: az Európai Unió követ­kező hétéves ciklusával kapcsolatosan különböző fejlesztési tervek készülnek. A borászatban is lépni kell. A bortörvénynek, borrendek szellemiségének változni kell, és fog is. Nos ehhez kell megfogal­mazni a mi hosszú távú elképzeléseinket legalább húsz évre előrevetítve. Hadd említsek egy példát, a tömegtermelés oldaláról el kell mennünk az an­golszász típusú piaci mozgások felé, a magasabb minőségi boroknál pedig el kell mozdulnunk egy ilyen termőhelyre, eredetvédelemre koncentráló működés irányába. * B. Gy. Megállapodás: marad a négy sebész szakorvos Mégsem távozik a Balassa János Tolna Megyei Kórház sebészeti osztályáról a négy szakvizsgával rendelkező orvos. A többszöri egyeztető tárgyalást követően a kórház vezetése és a doktorok között létrejött a megállapodás: a sebészek nem távoznak a kórházból. Ám a továbbiakban nem közalkalma­zottakként dolgoznak, hanem a kórház az általuk létrehozott kft.-vel köt szerződést. Mint már foglal­koztunk a sebészeten kialakult helyzettel, feltétle­nül meg kell említeni, hogy az új osztályvezető fő­orvosnak, dr. Szilágyi Károly egyetemi docensnek is köszönhető a doktorok maradása. Ugyanis az új ve­zető beiktatását követően az osztályon - szemben a korábbiakkal - megint jó légkör uralkodik, s a főor­vosnak sikerült ismét tárgyalóasztalhoz ültetnie a feleket. Dr. Muth Lajos, a kórház főigazgató főorvo­sa lapunknak azt mondta, hogy a kórház a kft.-vel rendkívül szigorúan szabályozott, a szakmai mun­ka feltételeit garantáló, és az orvosoknak is bizton­ságot nyújtó szerződést kötött. Hozzátette, vala­mennyien jól tudjuk, az orvosok és az ápolók köz­alkalmazotti bére megalázóan alacsony, amin a szekszárdi kórház nem tud változtatni. Egyébként a kft-s sebészek napi bére 17 ezer forint, amelynek minden járulékát a gazdasági társaság fizeti, - hm-

Next

/
Oldalképek
Tartalom