Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)
2006-03-19 / 10. szám
-------------------------- MUlvAum----------------------------------------------w-----------------------»--------- r ff TASAÜftlP HÉTRŐL HETRE 2006. MÁRCIUS 19. Mi nden bűncselekményből kevesebb történt... Digitális fotózás: sztereóképek az internetre A Szekszárdi Rendőrkapitánysághoz tavaly százzal kevesebb - 2937 - feljelentés érkezett, mint az előző évben. Az összes bűn- cselekmény hetven százalékát a vagyon elleniek teszik ki. Ezek közül magas - bár szintén csökkent - a betöréses lopások száma. Szekszárd közgyűlése elfogadta a kapitányság tevékenységéről, eredményeiről és további feladatairól dr. Törökné dr. Kaszás Rózsa ezredes, városi rendőrkapitány beszámolóját. Másnap a témát állománygyűlésen tárgyalták meg. Szekszárd rendőrkapitánya lapunkat tájékoztatva elmondta, hogy minden munkatársát beleértve 202 a létszámuk, ám 13 hivatásos tiszthelyettesi állás betöltetlen. A gépkocsik számáról is érdeklődtünk: a kapitányság 21 autóval rendelkezik, köztük öt újjal, a tavaly év végén lecseréltek helyett. Úgy tűnik, hogy májusban szintén öt gépjármű lecserélésére kerül sor. Egy autó egy hónapban 2500 kilométert futhat. Mint a bevezetőben említettük, városunkban és környékén minden bűncselekmény száma csökkent. Az összes bűncselekmény közül hetven százalék volt a vagyon elleni. Az, hogy ezek között első helyen állnak a betöréses lopások, abban a sértettek is „közrejátszottak” hanyagságukkal, nemtörődömségükkel. Nyitva hagyták lakásuk ajtaját, házuk kapuját, sőt ismeretleneket engedtek be otthonaikba, akik ellopták értékeiket. Hasonló a helyzet a nyitva hagyott gépkocsikkal, s a bennük - jól látható helyen - tárolt értékekkel, például videokamerával, pénzzel teli táskával, maroktelefonnal, drága bőrkabáttal. Külön fejezetet érdemel, hogy a városi kapitányság ismeretlen tettessel szembeni felderítési mutatója, vagyis az eredményesség 2004- hez képest tavaly emelkedett: 43,4 százalék volt. A rendőrkapitány külön hangsúlyozta, hogy minden ellenkező híreszteléssel szemben a megyék között Tolna a bűncselekmények által a legkevésbé fertőzött térség, vagyis a 19. helyen áll! A kapitányság illetékességi területén 2004-ben 12 halálos közlekedési baleset történt, tavaly pedig három. A rablások száma jelentősen csökkent: 43-ról 27-re. Viszont a tanyafeltörések még mindig szép számmal történnek, amelyeket jórészt lecsúszott emberek követik el. így általában enni- és innivalót vesznek magukhoz, de csak any- nyit, amennyi a néhány napi szükségletük. Amennyiben a feltört tanya körül nem észlelnek mozgást, gyakran ott töltik az éjszakát is. Dr. Törökné dr. Kaszás Rózsa terveik között említette, hogy eddig a polgárőrökkel együtt járőröztek, a következőkben e munkába együttműködési megállapodás keretében bevonják a mezőőri szolgálatot is. Remélik, hogy ezután kevesebb illetéktelen megy be a tanyákba, s dézsmálja meg az ott talált bort, pálinkát, sonkát és szalámit. V. H. M. LÁMPABOLTI ESTÉK Az Illyés Gyula Megyei Könyvtár február 16-án már második alkalommal adott helyet a CsaTolna Egyesület által szervezett Lámpabolti esték című előadássorozatnak. A kezdeményezés azonban nem új, hiszen már 2004-ben is voltak előadások a világítástechnikai üzlet helyén. Akkor többek között a Mars-kutatásról, a Tolna- Árt művészeti portálról, tipográfiáról és megyénk műemlékeiről volt szó. A széria idén újraindult. A téma ez alkalommal a sztereóképek (térhatású képek) készítése volt - amelyeket manapság már bárki meg tud csinálni. Az előadást Cserháti András, az egyesület elnöke rövid történeti áttekintéssel kezdte: időszámításunk előtt 300-ban Euklidész rájött, hogy az emberek jobb és bal szeme nem ugyanazt látja, Da Vinci pedig kimondta, hogy pontosan nem lehet vászonra vinni azt, amit két szemmel látunk. Az 1800-as években jelentek meg a sztereóképek elődei és a fotózás elterjedésével ilyen képeket is egyre többen készítettek, a számítógépek és az internet használatának mindennapossá válásával pedig bárkiből lehet sztereófotós. A recept egyszerű: válasszunk egy témát, ami lehetőleg nem mozog, készítsünk róla egy felvételt, majd még egyet úgy, hogy a fényképezőgépünket annyival mozdítjuk el oldalirányba, mint amilyen távol az egyik szemünk van a másiktól. A feladatot meg lehet oldani sztereo- fényképezővel is, ami ugyan olyan, mint egy sima masina, csak két objektívvei van felszerelve. Viszont ilyet nem olyan könnyű szerezni, ráadásul drága is. Ha megvannak a felvételek, egy ingyenesen letölthető programmal (pl. Anaglyph Maker, StereoPhoto Maker) köny- nyen elkészíthetjük belőlük saját sztereófotónkat, amelyek megtekintéséhez szükség lesz még egy színszűrős szemüvegre is. Egyik lencse kék, másik piros - mindenki látott már ilyet. Ha minden klappol, a fotó csodálatos háromdimenziós élményt nyújt: szinte kiemelkedik a képernyő síkjából. Előfordulhat, hogy nem sikerül a dolog elsőre, de néhány nekifutás után biztosan összejön. Akinek van pár szabad perce (vagy inkább órája), számítógépe és fényképezője, nyugodtan vesse magát bele ebbe a piros-kék világba még mindig jobb, mint internet-terminálokkal bokszolni, ugye... A Lámpabolti esték pedig ezután is folytatódnak: lesz előadás a hit és az internet kapcsolatáról, ultra- nagy hullámhosszú rádiózásról, informatikai kiállításokról és Albert Einsteinről is. Igény szerint az egyesület az előadásokat bárhova elviszi, ahol érdeklődnek irántuk. További információ: www.csatol- na.hu acélos Tavaszköszöntő hekusbál Sztárvendég: Peller Anna A „Rend-Őréért” Közhasznú Alapítvány, hagyományteremtő szándékkal, 2006. március 18-án - lapunk megjelenésével egyidejűleg - rendezi meg a hekus bált, az Ady Endre Szakközépiskola éttermében. Az est dísz- és sztárvendége Peller Anna énekesnő, akivel sikerült az est előtt egy rövid interjút készíteni.- Országos ismertsége a Frideri- kusz-showban kezdődött. Időnként arról hallunk hírt, hogy éppen az országot, máskor a világot járja. Mindezek ellenére a legnagyobb „sztárcsinálóban", a televízióban ritkán tűnik fel...- Valószínű ez az egyéniségemből fakad, nem vagyok egy igazi sztár alkat, nem tudom magam úgy „eladni”, ajánlani, nincsenek olyan kapcsolataim, s még sorolhatnám. Számomra ezek nem is annyira fontosak, mint az, hogy énekelhessek, s ez megadatott nekem. Ahol fellépek, ott érzem a közönség sze- retetét, s a legnagyobb elégtétel az, hogy ahol egyszer énekeltem, oda mindig visszahívnak.- A szakemberek szerint „gumi- torka" van, mit kell nekünk laikusoknak ez alatt értenünk?- A jódlizásra értik, amely szerintük tönkre teszi a hangot, szerencsére számomra ez nem jelent problémát. Olyan pedagógusoktól tanultam az OSZK. Központ Stúdiójában, mint Gyarmati András, s később Sík Olga és Bikfalvi Júlia. Egyébként óvódás korom óta énekelek, s a Zeneiskola ahová jártam, jó alapokat adott a továbbiakhoz.- Repertoárjában klasszikus dalok, operettek, musicalok, magyar nóták, svábdalok és a az önt Jód-. likirálynővé" avató jódlidalok szerepelnek.- Olyan sokszínű a repertoárom, mint amilyen sokrétű a közönség. Eredetileg táncdalénekes szerettem volna lenni, mégis a siker mögött egy-egy rendezvényen érzem azt, hogy mindenki megtalálta a szívéhez legközelebb álló műfajt és dalt, s ez elmondhatatlanul jó érzés. Amikor Kiskunhalason 1998-ban egy táncdalfesztiválon felléptem, s saját dallal kellett indulni, Dobos Attilától „kaptam" egy dalt, „Éjfél után” címmel, amely évek óta a fiókjában volt, s rám várt. Peller Annáról, s Szekszárdhoz, illetve a rendőrökhöz való kötődéséről Mittly Bélánét a hekusbál egyik szervezőjét kérdeztem.- Peller Anna művésznő már nem először lesz vendégünk. Nagy örömünkre egy olyan dallal ajándékozott meg bennünket, melynek címe. „Ezek mi vagyunk” s a szerzői jogokat, a „Tettrekész Magyar Rendőrség” Szakszervezetének ajándékozta a dal szerzőjével, Varga Lajossal. Ezzel egyben szakszervezetünk pártoló tagja is lett, mert mint elmondta, tetszik neki, a dinamizmusunk, sokrétűségünk, az, hogy a kisembereket következetesen képviseljük, támogatjuk őket a bajban, humánusak vagyunk, és számunkra a legnagyobb érték az ember. Sas Erzsébet
