Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)
2006-02-26 / 7. szám
WMsARÜP ZÖLD SAROK, ZÖLD SOROK 2006. FEBRUÁR 26 A csapból folyó kék arany Valamit már tudomásul kellene vennünk: Mi - az EMBERI FAJ - is a KÉKBOLYGÓ természetes körforgásaiban résztvevő természeti lények vagyunk. Néha hasznosak, néha kártékonyak. Bárhogy is élünk, bármit is használunk fel a körülöttünk lévő környezetből, előbb-utóbb fizetnünk kell érte. Végletes esetben az árba bele is pusztulhatunk, de a BOLYGÓ nélkülünk is tovább fog élni, mi viszont biztos nem éljük túl a ránk várakozó globális katasztrófákat. Valóban divat már a bulvár sajtóban is a ránk váró világméretű katasztrófákkal - mint pl. globális felmelegedés, ózonréteg elvéko- nyodása, energiaválság, stb. - riogatni a népet. Ez is jogos félelem, de ezeknél sajnos vannak kézzelfoghatóbb veszélyek. Kevés szó esik arról a környezeti elemről, amelynek hiányában másfél - két nap alatt meg lehet halni. Arról a kincsről, ami kiváltságos helyzetű országokban a csapból folyik. Az IVÓVÍZRŐL. A környezetvédelem néhány évtizedes fogalom, de története egyidős az emberiséggel, legfeljebb nem így hívták. Az első környezet- szennyezések vízszennyezések voltak. Az első környezeti katasztrófákat a vízzel terjedő járványos betegségek jelentették (kolera, hastífusz). Már az ókorban az első környezetvédelmi feladatok egészségvédelmi és betegség megelőzési intézkedések voltak. Az emberi egészség, a társadalmi jólét alap- feltétele a szükséges mennyiségben rendelkezésre álló, megfelelő minőségű ivóvíz. Ebből van egyre kevesebb a világűrből kéknek látszó bolygón. A bolygónk kékszínű, mert felszínének háromnegyedét víz borítja. Ennek a tengernyi víznek 97%a sós víz, ivásra alkalmatlan. A 3% édesvízből 2 % jéggé fagyott a sarkokon, gleccserekben. A Föld vízkészletének nem egészen 1 %-a édesvíz, aminek felhasználásával IVÓVÍZ állatható elő, aminek nagy részét a föld felszíne alól kell kibányászni. Most pedig néhány gyomorszorító globális tény: Az édesvíz 70%-át a mezőgazdaság, 20%-át az ipar használja fel, csupán 10% jut a háztartásokba. Az öntözött földek 20%-át használhatatlanná tette a szikesedés. A fejlődő világ szennyvizének 90%-a minden kezelés nélkül ömlik a folyókba, tavakba. Mindenhol hatalmas szennyezéseket okoz a vegyipar, az élelmiszeripar és a nagyüzemi mezőgazdaság. A folyók, tavak szennyezettek, vizükből csak sok-sok tisztítási művelet után lehet „ivóvizet” előállítani - ha lehet. A kínai folyók 80%-ában már nem él hal. Kétmilliárd ember használ földalatti tartalékokból kiszivattyúzott vizet. Sok vidéken ezek a vízraktárak kezdenek kiürülni, mert több vizet vesznek ki belőlük, mint amennyi a csapadékkal természetes úton pótlódni képes. A tengerek, óceánok partja mentén a tengervíz beszivárog ezekbe a vízraktárakba, sóssá és ihatatlanná téve a vizeket. 1995-ben a Föld lakosságának 40%-a küzdött súlyos vízhiánnyal. 2032-re ez az érték 50%, Nyugat- Ázsiában 90% lesz. 2032-re a Föld népességének több mint fele valószínűleg “vízhiányos” körülmények között fog élni. A víztől eredő betegségek évente 4,2 millió ember halálát okozzák. Ez annyi, mintha naponta 40 Jumbo zuhanna le. Kb. 1,1 milliárd embernek nincs biztonságos ivóvize, 2 milliárdnak biztonságos tisztálkodási lehetősége. Évente 5 millióval több gyerek fog meghalni a vízminőség romlása miatt. A következő nagy háborúk a víz miatt fognak folyni. Mert a víz az élet, és a természet törvénye szerint (amit globalizált, technokrata világunkban gyakran elfelejtünk) a létért időnként ölni kell. Mi a helyzet Magyarországon, Szekszárdon, és környékén? Víz- ügyileg világviszonylatban nem állunk rosszul, nem fenyeget bennünket a Nyugat-Ázsiaihoz hasonló vízhiány. Azonban a Kárpát-medence jelentős vízgyűjtő terület. Ez azt jelenti, hogy a környező országokból ide folynak a patakok, folyók, aztán tovább viszik a vizet. Hazánk vízkészleteinek 90 %-a az országhatárokon túlról származik. Tehát ha az utolsó csepp szennyvizünket is tisztítva juttatjuk vissza környezetünkbe (jelenleg ettől még messze vagyunk), még akkor is “ki leszünk szolgáltatva” a környező országok vízgazdálkodásának - gondoljunk csak a tiszai ciánszennyezésre, vagy az utóbbi évek nagy árvizeire. Magyarországon az ivóvizek jelentős hányadát, Tolna megyében 100 %-át a föld alól szivattyúzzák ki. Bár egyelőre ezek a vízkészletek is elegendőnek tűnnek, de egyes tájegységeken egyre mélyebbre kell fúrni az elegendő mennyiségű vízért, egyrészt a talajvizek elszennyeződése miatt, másrészt azért, mert egyes vízadó rétegek készlete gyakorlatilag már kiapadt. Ezeket a rétegvizeket tisztítani is kell. Szekszárdon és térségében több településen (Tolna, Bo- gyiszló, Őcsény, Decs) talajvízből nyerik az ivóvizet. Ezek a vízbázisok sérülékenyek, szinte védtelenek a külső szennyeződésektől, nagy gondoskodással kell óvni őket. Ennek tükrében mi sem dőlhetünk hátra nyugodtan azzal, hogy nálunk minden rendben, lesz mivel hígítani a szekszárdi vörösbort. A tiszta ivóvíz biztosításában, vizeink védelmében fontos szerep hárul minden egyes emberre (vízhasználóra), a szakmai és civil szervezetekre, és természetesen a helyi politikára. Ahogy ezt az utóbbi hetek eseményei - a szekszárdi ivóvízbázis védelmével kapcsolatban - be is bizonyították, rajtunk kívül senki sem esik kétségbe, ha elfogy, vagy tönkre megy az ivóvizünk. A fenti tények ismeretében könnyen belátható - hogy bár a színe nem olyan - mégiscsak arany folyik el, mikor nem zárjuk el időben a vízcsapot! Végül néhány jó tanács, ami nem kerül semmibe: Egy átlagos csapból 10 másodpercenként folyik ki egy liter víz! Egy rosszul tömített csapból egy hónap alatt 170 1 víz csöpög el. Nagyanyáink két „vájdlingban” mosogattak: az egyikben volt a meleg mosogatóvíz, a másikban a hideg öblítő. Ma is nyugodtan elzárhatjuk a csapot a mosogatáskor. Folyóvizet legfeljebb az öblítéshez használjunk, ahol nincs kétmedencés mosogató. A zöldség-, gyümölcsmosó kosár (vagy szűrő) alá tegyünk egy nagyobb edényt, hogy ne hagyjuk elfolyni a mosóvizet! Ezzel a módszerrel sok vizet gyűjthetünk ösz- sze pl. a szobanövények locsolásához. Ne folyóvíz alatt hűtsük a vizes üveget vagy a dinnyét. Tegyük a hűtőbe! Ne folyassuk a csapot, hogy hideg vizet ihassunk! Tartsunk mindig egy üveg vizet a hűtőszekrényben! Mosógép és mosogatógép vásárlásánál részesítsük előnyben a víz- és energiatakarékos gépeket! Fedezzük fel újra a fogmosó poharat! Nedvesítsük meg a fogkeféi és zárjuk el a csapot! Ha öblítünk, csak akkor nyissuk meg újból! Fürdés helyett zuhanyozzunk, lehetőleg víztakarékos rózsával! Jó ötlet a matrózfürdő: szappanozás alatt elzárjuk a csapot. Takarékos WC-öblítést alkalmazzunk! Mit tehetünk a rengeteg veszélyes vegyszer használata helyett, amelyek végül is a szennyvízbe (tóba, folyóba) kerülnek? Mosogatószerként tegyünk egy evőkanál mosószódát a forró vízbe. Az edény leégett részét nedvesítsük be, szórjunk rá szódabikarbónát és hagyjuk állni néhány óráig! A fellazult szennyeződés sikálókefével könnyen eltávolítható. A csészékről, a poharakról és a porcelánedényekről nedves ruhára szórt szódabikarbónával távolítható el a kávé- és teafolt. A réztárgyakat citromlével kevert szódabikarbónával lehet megtisztítani. Részesítsük előnyben a környezetkímélő, foszfátmentes mosószereket! Tartsuk be az adagolási utasításokat! A mosószer túladagolása nemcsak pazarlás, hanem súlyosan környezetkárosító is. A mosogatógéphez megfelelő mosogatószer: egy pohárnyi bórax és félannyi szódabikarbóna vízzel simára keverve. Várjuk meg, amíg elegendő edény gyűlik össze, és csak akkor indítsuk el a gépet! Az olajok és zsírok a legsúlyosabb mérgezői lehetnek a tavaknak, folyóknak. Nagyon vigyázzunk, hogy ne kerüljenek olyan helyre, ahonnan az élővízbe mosódhatnak (olajcserétől a bográcsmosásig) ! Gaálné Tóth Teca ZÖLDTÁRS környezetvédelmi Közhasznú Alapítvány ZÖLD-TOTÓ A helyes válaszok beküldői közül kisorsolunk 3 főt, akik egy-egy „Energiáról okosan” kiadványt vehetnék át az alapítvány irodájában, ezért a beküldött megfejtésre kérjük, írják rá a telefonszámukat, címüket is. 1. A Föld vízkészletének hány százaléka alkalmas ivóvíz előállítására? 1)10% 2)3% X) 1 % 2. Mennyi időt bír ki az emberi szervezet folyadék bevitel nélkül? 1) néhány órát 2) másfél-két napot X) másfél - két hetet 3. Lehet-e folyóvízből (pl. a Dunából) ivóvizet beszerezni. 1) Lehet, de nagyon drága tisztítási módszerekkel lehet megfelelő minőségű ivóvizet előállítani. 2) Ez a legjobb, és legolcsóbb hagyományos megoldás. A Duna menti falvakban a dunavizes emberek puttonyban hordták a vizet házról, házra. X) Nem lehet, mert a folyóvizek nagyon szennyezettek. 4. Hány liter víz folyik el feleslegesen egy hónapban egy tömítetlen, gyengén csöpögő csapból? 1) 201 2) 501 X) 1701 5. Honnan nyerik Szekszárdon az ivóvizet? 1) A Dunából emelik ki, és tisztítás után kerül a hálózatba. 2) Mélyfúrású kutakkal 150-200 mélyről emelik ki a rétegvizet X) Első vízadó (talajvíz) rétegre telepített kutakkal termelik ki a vizet, amit a vízműben a vízben oldott vas és mangán sóktól megtisztítanak.
