Szekszárdi Vasárnap 2005 (15. évfolyam, 1-40. szám)

2005-12-18 / 40. szám

t s Áldott karácsonyt és boldog új évet, Szekszárdiak! 2005. DECEMBER 18. SZEKSZÁRDI VASÁRNAP Dijat kaptak az Ev Vállalkozói ^ Meghatározó szerep a gazdaságban... Jó helyre kerültek a díjak - állapította meg a Vállalkozók Országos Szövetsége megyei szervezetének szerdai rendezvényén Fajszi Lajos. A VOSZ ugyanis ezen a napon adta át az Év Vállalkozója elismeréseket az arra érdemeseknek. Az esemény súlyát jól jelezte az is, hogy a gazdasági és közlekedési minisztérium is képviseltette magát. Dióssy Gábor politikai államtitkár hangsúlyozta: érdemes, sőt kell is odafigyelni a VOSZ-ra, hiszen ennek a szerveződésnek meghatározó szerepe van a hazai gazdaságban. Akárcsak a megyében. Ezt Kocsis Imre Antal, Szekszárd polgármestere, valamint Pogátsa Alajos, Tolna Megye Közgyűlésének alelnöke jelenlétével, illetve köszöntő szavaival is erősítette. Ezt követően átadták a díjakat. Idén Simon Andrea, a szekszárdi Európa Nyelvstúdió vezetője, Horváth Ferenc, a szintén szekszárdi Horfer Serleg tulajdonosa és Németh László, a bonyhádi Szignál Kft. ügyvezetője nyerte el az Év Vállalkozója elismerést. Simon Andrea elmondta: „nagy öröm a díj, ami nem jöhetett volna létre a kiválóan dolgozó kollégák és a lelkes hallgatók nélkül. A díj tehát azoké is, akik a nyelvstúdiót választják." Horváth Ferenc abban látta az elismerés igazi értékét, hogy ezt a szakma, a kollégák hozzáértő és kedvező döntése alapján vehette át. Németh László elsőként a rengeteg munkát említette, ami végül is meghozta gyümölcsét. Az elismerés nemcsak neki, hanem a mellette lévő csapatnak is szól, ezért a díjat a nevükben vette át. Két szekszárdi vállalkozás országos elismerésben részesült. A Sz+C Stúdió Kft. és a - rendezvénynek helyt adó Bodri Borház kiemelkedő tevékenységét Fajszi Lajos méltatta. A megyében egyébként a foglalkoztatottak közel egyharmadának adnak munkát olyan cégek, vállalkozások, melyek a VOSZ-hoz tartoznak. - di i iközben ezeket a sorokat írom, 1 M kinn az éjszakában lassan szállin(vi oózik a hó, és innen föntről átlátIFX ható Palánktól Baktáig a behavazott város. Eltűnnek az éles kontúrok, feloldódnak a határozott vonalak, belső ragyogással verődik vissza a friss hóról a villanyfény, és mintha valami alsó megvilágítással rajzolódnának ki az ismert sziluettek. Eltűnik a képből a város nyugtalan lüktetése, és átadja a helyet a nyugalomnak, a békességnek és a lelki örömöknek. Pedig csak a hó esik. Majd holnap kora reggel lapátolunk, de most hihetővé válik az ezekben a napokban köszönés-szerűen ismételgetett mondat: áldott és boldog karácsonyt. Próbáljuk meg egyszer - sokszor - úgy kimondani, hogy mögé érezzük a valóságos tartalmat: áldott, boldog karácsonyt és boldog új évet kívánunk - másoknak. Akikkel keveset törődtünk, és most felfedezzük, szükségük van a gondoskodásunkra. Vagy akikkel minden nap találkozunk, de semmit nem tudunk gondjairól, bajairól. Vagy áldott karácsonyt kívánunk egy szekszárdinak, akivel csak az köt össze, hogy ugyanazt a várost szeretjük. Vagy ellenkezőleg: tudjuk, hogy nem érzi itt jól magát, de a megszületett és tartalommal kimondott kívánság új közösséget teremt. Erről képzelődöm, miközben a hó csak hull, és tiszta, vakító fehérsége nem enged vissza a valóságba, ahol a miért szúrunk el mindent rosszkedve munkál, ahol az értelmetlen és meddő politikai viták világa taszít, ahol tűrt magatartás az annál jobb, minél rosszabb. Maradok tehát abban közegben, amit a Civil Kaszinó hívó mondataként ismétlünk már hat éve: beszélgessünk, vitázzunk, hogy még jobban érezzük magunkat Szekszárdon. Ebben a hangulatban hihetőnek tűnik, hogy van esély az értelmes párbeszédre, csak az kell hozzá ma este és holnap, és persze utána is, hogy tartalommal mondjuk ki egymásnak: áldott és boldog ünnepeket. Most persze egyszerű, mert a hó hull, kristályosan vakít az éjszakában. A tetőkön már a puha hótakaró legömbölyíti a formákat, az utcai lámpák gyöngyfüzére tündérvilágot varázsol az ablakom elé. Ragyog Szekszárd. Innen látom a téli éjszakában, hogy most a Nefelejcs utca és az Esze Tamás utca között feltűnik sárga villogóval egy hókotró, és a simára takarított, de még fehér útra piszkosszürke sózott salakot hint. A varázslatnak vége, de a város működik. Már csak az marad, hogy az iménti téli kép tisztasága szólaljon meg továbbra is a köszöntésünkben: áldott karácsonyt és boldog új évet, Szekszárdiak... Kocsis Imre Antal polgármester fi f* Szekszárdi ™ Messiás ' a gyermek vigaszul; pinqetorok és tarka bor ihol megold lelkeket, ^.rongyosra túrt zsebekből kilóg a szeretet . a földre száll és pára lesz vagy fénylő, puha hó, a szőlőtőkén jégvirág, keresztfán száradó. ^MHM&tttHBR