Szekszárdi Vasárnap 2005 (15. évfolyam, 1-40. szám)

2005-02-13 / 4. szám

SZEKSZÁRDI 2005. FEBRUÁR 13. VASÁRNAP M Uniós tanterem a Keriben Uniós tanterem működik a Bezerédj István Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskolá­ban. Itt minden rendelkezésére áll a diákoknak ahhoz, hogy minél többet megtudjanak az Európai Unióról és annak tagországairól. Kiadványok, térképek, zászlók és persze a korszerű technika segíte­nek ebben. Az iskola tanárai a szakmai tár­gyak tananyagába idejében beépí­tették az uniós ismereteket ­miként Jankovics Ferencné, szak­mai igazgatóhelyettes elmondta. A terem kialakításának gondolata úgy egy éve merült fel az iskola ve­zetésében. Egyik tantermüket az­tán ennek megfelelően újították fel: az enteriőrt uniósra hangolták, a szükséges technikai eszközöket hozzáférhetővé tették. A Tolna Megyei Európai Információs Pont a szakmai és elméleti közreműkö­désen kívül az Agrár- valamint a Kereskedelmi és Iparkamarával együtt tankönyveket, kiadványo­kat, térképeket ajándékozott az is­kolának az uniós tanterem számá­ra. A termet, amelyet a diákok el­sősorban szakmai és nyelvi képzés alkalmával vesznek igénybe, ünne­pélyes keretek között Pogátsa Ala­jos, a megyei közgyűlés alelnöke adta át január 14-én. K. E. Köszönet Kinyújtott Kéz Alapítvány, amely a szocio-kulturális hátterükből fakadó hátrányos helyzetű tanulókat segíti, kéri a magánszemélyeket és a vállalatokat, hogy személyi jövedelemadó 1%-ának illetve iparűzési adójuk 5%-ának felajánlásakor az alapítványt jelöljék meg kedvezmé­nyezettnek. Támogatásukat köszönjük! Kinyújtott Kéz Alapítvány 18854471-1-17 Köszönjük támogatóinknak, hogy a 2003-as évi jövedelemadó 1%­ának illetve iparűzési adójuk 5%-ának felajánlásakor a Kinyújtott Kéz Alapítványt jelölte meg kedvezményezettnek. Ezt az összeget gyógy­szer, élelmiszer, táborozási, iskolakezdési támogatásokra fordítottunk; Köszönettel: Kinyújtott Kéz Alapítvány Kuratóriuma A Három Dómőr csoport tagja FIX-P© NT Biztonságtechnikai és Vagyonvédelmi Bt. 7100 Szekszárd, Wesselényi u. 12. Az iroda címe: 7100 Szekszárd, Rákóczi u. 132. TeUfax: 74/414-942 • Tel.: 74/511-864 E-mail: fíxpont@axelero.hu TEVÉKENYSÉGEINK: M Riasztórendszerek W Tűzjelző • Mechanikai és elektromos kültéri védelem • Biztonsági és ipari videó megfigyelő rendszerek • Beléptető rendszerek Tervezése - telepítése ­karbantartása • Gépjárműriasztók • Üvegfelületek biztonsági, hővédő fóliával történő felszerelése • Értékvédelmi eszközök • 24 órás távfelügyelet, kivonuló szolgálat CÉLPONTBAN AZ ÖN BIZTONSÁGA! VEGKIARUSITAS CSAK 1 NAPIG! NŐI, FÉRFI SZÖVETKABÁTOK SZEZON VÉGI KIÁRUSÍTÁSA! •női rövid kabátok, 36-56 méretben: 9800-Ft-tól14800-Ft-ig; női hosszú kabátok, 36-56 méretben: 13800 Ft-tól 20800 Ft-ig; •férfikabátok, három hosszúságban, '46-64 méretben: 13800 Ft-tól 16800 Ft-ig Amíg a készlet tart! SZEKSZÁRD, Babits Mihály Művelődési Központ, Szent István tér 10. (Mozi előtere) PB P február 16. szerda 9-16-ig Centenáriumi pillanatok Tisztitelep születik Szekszárd kiterjedését dön­tően két tényező befolyásolta: keletről a Duna és a Sárvíz lassan kiszáradó árterülete akadályozta a beépítést, nyu­gatról a szőlőhegyek láncola­ta. Ez utóbbihoz először 1905­ben nyúltak. * Amikor mozgalom indult a vá­rossá válásért, a Tolnamegyei Közlöny 1882. május 28-án azt kérdezte: „Szegzárd nagyközség. Nem hangzik e név különösen?Fel­tűnő, hogy a községi rendezés tize­dik évében egy 12000 lakossal bíró s eléggé virágzó megyei székváros még mindig nagyközség névvel pi­ronkodik." Pár hónap múlva, az augusztus 20-i vezércikkében Steiner Lajos főmunkatárs már úgy látta: „Szegzárd felékesíthetné magát a városi címmel, e pávatollal, anélkül, hogy ez megilletné". Ha meggondoljuk, igaza volt, hiszen a megye­házán, városházán kí­vül nincs emeletes épület, az utak, járdák, számottevő közvilágí­tás, még szintén álom. Az elkövetkezendő két évtized alatt csu­pán kétezer lakossal bővült Szekszárdon Éry Márton - már alispánként megépült, az arcát ma is meghatározó számos középület, s 1905-re az értelmiségi és hivatal­nokréteg is életviteléhez méltó otthonra vágyott. Ennek megva­lósulását segítette a helyi bankok kihelyezhető hiteleinek megnöve­kedése: ezt a lassú ipari fejlődés még nem, a mezőgazdaság már nem vette igénybe. A másik, hogy a XX. század elejére rekonstruál­ták a szőlőket, de ez már nem érintette a Kálvária derekát, mert kifizetődőbb volt házhelyként ér­tékesíteni e területet. Már csak oly fantáziadús vállalkozó kellett, mint Uglár János építőmester, aki lendületes ifjúként került ide Pécsről 1900-ban, két év múlva már önálló, s megbízatásokra vár. Társasági emberként barátja egy fiatal tisztviselő, aki - frissen ki­nevezett megyei aljegyzőként ­saját zsebén érzi, hogy bár jelen­tős lakbértámogatást kap, de az évről évre elúszik albérletre. Ez a helyzet szüli a sok városunkra jel­lemző tisztitelep ötletét. Uglár megérezte a tervezői fan­táziáját és vállalkozói ösztönét egyaránt bizsergető lehetőséget. Már 1905. február 16-án készen álltak tervei, előzetes megegye­zést kötött Horváth Józseffel, aki­nek szőlőföldjét nyolc, később tíz házhelyként parcellázták, s helyé­re ugyanennyi villát épített. „Ez elsősorban nagyot lendít a jelenlegi mostoha lakásviszonyokon, más­részről pedig alkalmat nyújt társa­dalmunk egyik legintelligensebb és az anyagiakban nem dúskáló osztályának, a köztisztviselőknek arra, hogy (...) maguknak és családjuknak igényei­ket kielégítő, szép és ké­nyelmes otthont és ál­landó hajlékot biztosít­hassanak" - írta a Tolnavármegye április 16-án, az építkezés megindulásakor. Az Éry aljegyző, ké­sőbb alispán, Kövessy bíró, Hoffmann főer­dész, Máthis számtanácsos, Schneider számvizsgáló és öt tanár számára 20 évre, évi 4%-os kamat­tal adott kölcsön meghozta gyü­mölcsét: a későbbi Munkácsy utcá­ba már szeptemberben, az első polgármester megválasztásakor beköltözhettek az új tulajdonosok. Szomorú utózönge, hogy 1929 végén Uglár, aki oly sokat köszön­hetett a jó hiteleknek, a rossz adó­sok miatt lett öngyilkos, és Duná­ból kifogott maradványait éppen merész tervei után 25 évvel, 1930­ban helyezték végső nyugalomra Szekszárdon. Dr. Töttős Gábor A szőlők még a villasorig érnek: a Tiszlilelep az 1920-as években

Next

/
Oldalképek
Tartalom