Szekszárdi Vasárnap 2005 (15. évfolyam, 1-40. szám)
2005-02-13 / 4. szám
SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 2005. FEBRUÁR 13. Háromnegyed évszázada született Vadas Ferenc 75 éve született, s immár közel 4 éve, hogy mindannyiunk számára váratlanul eltávozott. Hetven év fölött is töretlen szorgalma, munkabírása megtévesztett bennünket, s talán őt is. Versenyt futott az idővel, holott olyan életművet tudhatott már maga mögött, amelyre méltó - ha nem is kellően méltatott - helyet foglalt el a 20. századi Tolna megye szellemi életében. Hosszú út vezetett a somogyi kis falutól, Rinyaszentkirálytól a szekszárdi megyei múzeum igazgatói székig. Szívós tanulással küzdötte fel magát alkotó értelmiségivé, de plebejus származása mindvégig meghatározta mentalitását, gondolkodását. Baloldalisága nem kényszerű alkalmazkodás volt az aktuális politikai konjunktúrához, hanem élete végéig vállalt kötődés az egyszerű emberek világához. Pályáját, amely a megyei művelődési ház posztján át az 1970-es években a megyei tanács osztályvezetői székéig ívelt, éppen népi-nemzeti kötődése, szellemi igényessége, alkotói becsvágya különböztette meg a korszak szokványos mozgalmi karrierjétől. Középiskolai felügyelőként Művelődés címmel folyóiratot alapít és szerkeszt három éven át. Az 1970-ben felépült új megyei művelődési központ első igazgatójaként kiváló kulturális menedzsernek bizonyul, rangos színházi produkciók sora tágította a kisvárosi létből kilábalni készülő megyeszékhely szellemi horizontját. Energiáiból azonban ennél többre futja. Nyelvészként szervezi és irányítja Tolna megye földrajzi neveinek gyűjtését. A vaskos kötet olyan időszakban született, amikor a tsz-szervezések, tagosítások nyomán múltunk e fontos nyelvi emlékeit a végleges feledésbe merülés fenyegette. A művelődési osztály vezetőjeként Csányi Lászlóval és Szilágyi Miklóssal alapítója és szerkesztője a Dunatáj című folyóiratnak, amely egyszerre kínált fórumot a helybeli írástudó értelmiségnek és az ország legnagyobb íróinak, költőinek, esszéistáinak. Az ő munkájának is köszönhető, hogy a folyóirat karakteres arculattal bíró, országosan is számon tartott szellemi műhellyé vált. Múzeumigazgatóként tájházak, helytörténeti kiállítások sorának megszületésénél bábáskodott, nevéhez fűződik a bonyhádi völgységi múzeum, a szekszárdi képtár, a Liszt- és a Mattioni-kiállítás létrejötte. Más megyékkel ellentétben úgy tartotta, hogy az új létesítmények legjobb gazdái a helyi közösségek, ezért nem célszerű a múzeumi szervezet felduzzasztása. A rendszerváltás utáni évek e kérdésben is őt igazolták. Tetterőtől duzzadó energikus szervezőként napjainkig hatóan formálta a megye kulturális infrastruktúráját. Nem hallgathatjuk el, hogy eközben nem csupán híveket és barátokat szerzett magának. 1981-ben helyezték a megyei múzeum élére. Hivatali karrierje megtörését nem bukásként, hanem váratlan lehetőségként élte meg: magasabb szinten űzhette tisztviselőként is folytatott alkotói tevékenységét. Életéből, habitusából követően aligha meglepő, hogy figyelme a Tolnából elszármazott, a késői Kádárkorban nemzeti intézménynyé vált Illyés Gyula felé fordult, aki a rendszer pragmatikus elfogadásával teremtette meg a mozgásteret önmaga számára, hogy nemzeti sorskérdésekben felemelhesse szavát. Vadas Ferenc realista volt: felnőni kívánt a költőfejedelem mellé. Hivatását abban lelte meg, hogy közel hozza egymáshoz a szülőföldet, s nagyra nőtt, eltávolodott fiát. Irodalomtörténészként helyi gyökereit kutatta, szervezőként képletesen és valóságosan hazahozta őt. Nyolcvanadik születésnapját Szekszárdon a megyei múzeumban, az ország legrangosabb írói, költői ünnepelték. Aligha véletlen, hogy a rendszerváltás időben egy generációváltással, a hajdani népi kollégisták visszavonulásával esik egybe. Vadas Ferenc is nyugdíjba, de nem nyugalon^ ba vonult. Nem merevedett^P új világ tagadásába, s nem kényszerült kínzó önvizsgálatra, pálfordulásra sem. Pragmatizmussal párosuló plebejussága tán korszerűtlennek hatott, ám éppen a rendszerváltás vesztesei körében annál kedvezőbb visszhangra talált. Tevékenységének új színtere a városi közgyűlés lett, de nem hallgatott el a kutató sem. Illyés után Mészöly Miklós hazatérését egyengette. Az író múzeuma a múlt hónapban nyílt meg a Babits-ház szomszédságában. Glósz József Tolnatáj Televízió műsora Hétfő (02. 14): 18.35 Tolna megyei néptáncok 18.45 Mese 19.00 Híradó 19.25 Vendégségben - a dunaföldvári majorett csoportnál 20.00 Híradó 20.25 Kerekasztal 21.00 Híradó 2130 Tűzoltók - ausztrál filmsorozat 26/4. rész (ism.) 22.30 Kultúrszoba kulturális és művészeti magazin 23.00 Híradó Kedd (02. 15): 18.35 Tolna megyei néptáncok 18.45 Mese 19.00 Híradó 19.25 Felnőttképzés II. rész 20.00 Híradó 20.25 Sport magazin 21.00 Híradó 21.25 Kultúrszoba kulturális és művészeti magazin 22.00 Kerekasztal 22.30 Vendégségben - a dunaföldvári majorett csoportnál 23.00 Híradó Szerda (02.16): 18.30 Tolna megyei néptáncok 18.45 Mese 19.00 Híradó 19.25 Ismerős?! 20.00 Híradó 20.25 Kerekasztal 21.00 Híradó 21.25 Vendégségben - a dunaföldvári majorett csoportnál 22.00 Felnőttképzés II. rész 22.30 Sport magazin 23.00 Híradó Csütörtök (02.17): 18.35 Tolna megyei néptáncok 18.45 Mese 19.00 Híradó 19.25 Gazdasági magazin 20.00 Híradó 20.25 Vendégségben Csíki János amatőr festőművésznél Bátaszéken 21.00 Híradó 21.25 Sport magazin 22.00 Kerekasztal 22.30 Ismerős?! 23.00 Híradó Péntek (02. 18): 18.35 Tolna megyei néptáncok 18.45 Mese 19.00 Híradó 19.25 Főz a Város 20.00 Híradó 20.25 Horizont 21.00 Híradó 21.25 Ismerős?! 22.00 Sport magazin 22.30 Gazdasági magazin 23.00 Híradó Szombat (02. 19): 15.00 Megyei Híradó 15.30 7 Nap 16.00 Ismerős?! 16.30 Sport magazin 17.00 Vendégségben - a dunaföldvári majorett csoportnál 17.30 Főz a Város 18.00 Megyei Híradó 18.30 7 Nap 19.00 Gazdasági magazin 19.30 Kerekasztal 20.00 Megyei Híradó 20.30 7 Nap 21.00 VendégségbenCsíki János amatőr festőművésznél Bátaszéken Vasárnap (02. 20): . 15.00 Istentisztelet közvetítés 16.00 Tűzoltók ausztrál f ilmsorozat 26/5. rész 17.00 „A héten történt..." 17.30 Sport magazin 18.00 Főz a Város 18.30 „A héten történt..." 19.00 Ismerős?! 19.30 Gazdasági magazin 20.00 ,A héten történt..." Wosinsky Mór Megyei Múzeum Állandó kiállítás: A szekszárdi Képzőművészeti Egyesület anyagából Rendezte: Lovas Csilla művészettörténész Megtekinthető: február 28-ig. Február 16-án 8 órákor Tájak-Korok Múzeumok Klub Kirándulás Budapestre: A Mesterművek - 400 év francia festészete című kiállítás megtekintése a Műcsarnokban, majd a Nagytétényi kastélymúzeum megtekintése tárlatvezetéssel. Múzeumi esték című sorozat keretében a Jubiláló várostffc Szekszárd száz éve 1905-2003r Február 24-én 15 órakor: Dr. Töttős Gábor: Szekszárd fénykora című előadása. A Babits Mihály Emlékházban, A Megyeházi kiállításokon, az Irodalom Háza - Mészöly Miklós Múzeumban Ingyenes látogatási nap: szombat. "KIS OS 1" TANFOLYAMOK A KISOSZNALÜ! 2005. március 16-i kezdéssel Általános iskolai végzettséggel rendelkezőknek: ABC ELADÓ GYORSÉTKEZTETÉSI ELADÓ Középfokú végzettséggel rendelkezőknek: KERE5KEQŐ VÁLLALKOZÓ VENDEGLATÓ VÁLLALKOZÓ JELENTKEZNI KISOSZ Szekszárd, Arany J. u. 17-21. Telefon: (74) 414-227, (74) 312-847 KISOSZ Bonyhád. Rákóczi u. 6. Telefon: (74) 451-456 ÖNKÖLTSÉGESEK RÉSZÉRE: - részletfizetési kedvezmény - az adóévben fizetett képzési díj 30%-a az összevont adóalap adójából levonható MUNKANÉLKÜLIEK RÉSZÉRE: - egyéb kedvezmény ÉS ÉRDEKLŐDNI LEHET: KISOSZ Tamási, Szabadság u. 27. Telefon: (74) 573-940 KISOSZ Dombóvár, Teleki u. 9. Telefon: (74) 565-100, (74) 565-101 KISOSZ Paks, Tolnai u. 2. Telefon: (75) 417-117