Szekszárdi Vasárnap 2005 (15. évfolyam, 1-40. szám)

2005-09-25 / 28. szám

2005. SZEPTEMBER 25. , SZEKSZÁRDI VASARNAP M Vásárok vilaga A szüreti napok rendezvényeihez kapcsolódóan Vásárok világa hímmel konferenciát rendezett a Babits Mihály Művelődési Ház és Művészetek Háza és a Tolna Megyei Egyed Antal Honismereti Egyesület. * A városháza tanácstermében a szép számmal megjelent érdeklődők előtt Andrásfalvy Bertalan professzor úr bevezető előadásában mindenekelőtt a vásárok kultúraközvetítő szerepét emelte ki. Balázs Kovács Sándor régi iratok segítségével idézte a sárköziek vásározási szokásait, Szabó Géza a régi és mai lóvásárok világát idézte - nyomon követve a szekszárdi vásártér helyének változását is. Nagy Janka Teodóra a „vásári kontárokról", azaz a vásári tolvajokról szólt, Kalmár Ágnes, a kecskeméti Szórakaténusz Játékmúzeum igazgatója diaképekkel kísért előadást tartott a fából, kerámiából, bádogból, rongyból feinte minden elképzelhető anyagból - készült játékok, vásárfiák naiv bájjal átszőtt hangulatáról. Töttős Gábor történeti, nyelvészeti adatok segítségével irányította a figyelmet az oklevelekben is felbukkanó, első, Tamási melletti Árpád-kori vásárunk helyére. A konferencia programját színesítette Sebestyén István mesemondó a csobán legénkéről és az ügyes lejánról szóló története, a régi ízeket pedig a Petrics József mézeskalácsos által a régi családi recept alapján pörkölt cukorból és mézből évtizedek után ismét elkészített, s a mester által a vendégeknek a hatalmas edényből saját kezűleg mert márc idézte. A résztvevők előadóként és vendégként egyaránt örömmel nyugtázhatták: egy érdekes, jó hangulatú, jól szervezett konferencia résztvevői lehettek, melynek - miként a rendezvény sikeréért a háttérben különösen sokat dolgozó Egléné Fekete Zsuzsa ígérte - remélhetően folytatása lesz jövőre is. szg Esélyegyenlőség a munka világában Az esélyegyenlőség a munka világában címmel szeptember 28-án 9 órától szakmai programra várja az érdeklődőket a Tolna Megyei Esélyegyenlőségi Koordinációs Iroda Esélyek Háza. Az előadások célja, hogy a résztvevők és a szakemberek között párbeszéd alakuljon ki, mely egy folyamat első lépése lehet a döntéshozók befolyásolásában. Olyan gazdasági-társadalmi környezet kialakítása szükséges, melyben érdemes legyen a munkáltatóknak részmunkaidőben foglalkoztatni a munkavállalót. A tervezett témakörök: Nők a foglalkoztatásban, családbarát munkahely, Az esélyegyenlőségi terv gyakorlati megvalósulása, Gyermeknevelés és/vagy karrier, HEFP 1.3.1. pályázat tapasztalata alapján. Mobil-klub ismét Szeptember 27-től ismét megszervezi összejöveteleit a Mobilklub kéthetenkénti folyamatossággal. Helyszín: Szekszárd, Mikes u. 1., a témákat az élet diktálja, a sorrendet pedig a látogatók. Művészbarát délután Az első Művészbarát délutánra invitál a Happy Orange music cafe kávézó (volt Gemenc preszszó) szeptember 21-én 18 órakor. Ez alkalomból Acsádi Rozália költő-képzőművész kisplasztikáinak kiállítás nyílik meg és egy baráti beszélgetésre várják a művészetkedvelőket és pártolókat. Köszöntőt mond: Sas Erzsébet újságíró. Ódon derű 188. Kossuth Szekszárdon Elődeink nagy bánatára a lánglelkű kormányzó soha nem látogatott megyénk székhelyére, így aztán - jobb híján kénytelenek voltak beérni Ferenc nevű fiával 1895. szeptember 22-én, számos derűs pillanattal. Előzményül a fővárosi sajtó szenzációként tálalta, hogy a központi járás szolgabírója nem engedélyezte a hivatalos fogadást. Közölte: az összes lakosságot képviseli a helyi, választott vezetés, „mely hivatalos teendőin kívül minden pártszínezettől mentes közkérdésben testületileg fölléphet, de a napi politikának hullámzásaiba belevegyülnie, pártokat ismernie és szolgálnia nem szabad". Itt ráadásul éppen a Függetlenségi '48as Párt szakadását kívánta megelőzni expedíciójával a pártelnök. Mözsön „az örökifjú Garay Antal díszmagyarba öltözve fogadta, meghajtotta előtte azt a zászlót, amelyet 1849-ben Kossuth Lajos előtt hajtott meg". „E jelenet nagy hatást tett Kossuthra és a kísérőkre", a Garay-úrhölgyek csokrétával kedveskedtek, Szekszárdon pedig Boda Vilmos üdvözölte őt kerületében, „ahol a hatalom még egyszer sem volt képes a választókat a függetlenségi elvektől eltántorítani". Ezt az elnök nem igazán értékelhette, s kijelentette: „utazásának célja a pártegység megvalósítása, mert egymással lövöldöző hadakkal nem lehet az ellenséget megverni". Pedig az közel volt. A150 tagú lovas bandérium nyomában kocsizó Kossuth áthaladt a fehér ruhás lányok övezte diadalkapun, sárközi és agárdi lányok virágot szórtak elé és reá, ő pedig kalapját lengette. Már éppen vendéglátója, Boda Bezerédj utcai háza elé kanyarodtak volna, amikor „a Szent Háromság előtt néhány polgárember a lassan haladó kocsi mellé állt, s egyikük Kossuth-bankókat tartva kezében azt kérdezte Kossuthtól: »Mikor váltja be az úr ezeket a bankókat?« Körülálló bérenctársaj pedig »Abcug!« (Le vele!) és »Eljen a néppárt!« szavakkal kísérték vezetőjük arcátlan manőverét." Kossuth Ferencet ez annyira megdöbbentette, hogy még elutazásakor is emlegette. (Aligha tudta, hogy éppen itt égették el 1849-ben a Kossuth-bankókat, már amit megtaláltak...) Nem vette észre azt sem, hogy számos '48-as hadfi és vezető pártférfiú távol maradt, de ott voltak hiánytalanul a fölsőutcaiak. Közülük a ma is élő Tildi család egy tagja szólt. Messziről kezdte: „Nem szégyenlem, hogy oly szép és okos beszédet mondani nem tudok, mint aki sok iskolákat kitanult, A pártvezér díszmagyarban hát hiszen az erdőnek sem egyforma a fája, ki magasabb, ki alacsonyabb, ki hasznosabb, ki haszontalanabb, némelyik még tűzre sem való. De legkiváltképp különbözők az erdő madarai. Van olyan, kinek fényes a tolla, parádés a gúnyája, de a dala értéktelen és rikácsoló. (Kossuth Ferenc legendásan gyatra szónok volt...) Van aztán olyan is, akinek a tolla nem fényes, a gúnyája nem parádés, de aztán a dala az pompás." S még hosszasan, tempósan tovább, de nagy megkönnyebbülésre - így kanyarodott a vége felé: „mikor én most poharat emelek, a jó istennek minden áldásit kívánom annak az embernek a fiára, vagyis Kossuth Ferencre". Hogy, hogy nem, az ünnepelt már a reggeli vonattal visszautazott Budapestre, „mert aznap délután pártgyűlésen kellett részt vennie". Hát persze... Lanius Excubitor t v