Szekszárdi Vasárnap 2005 (15. évfolyam, 1-40. szám)

2005-09-18 / 27. szám

SZEKSZÁRDI 2005. SZEPTEMBER 18. VASÁRNAP Szüreti felvonulás a Felsővárosban Rendkívüli lakógyűlést hívtak össze a Kölcsey lakótelepen élők számára, melynek apropóját az új szolgáltatóközpont megépítése, ennek várható következményei jelentették A múlt hét közepén, a Gyakorló iskolában megtartott gyűlést Acsné Oláh Gabriella közös képviselő kezdeményezte, és képviseltették magukat az önkormányzat és a beruházó cég képviselői. Ez utóbbi, a székesfehérvári Nelson Consulting Befektetési Tanácsadó Rt. 2004-ben vásárolta meg az ingatlant, és szerződésben vállalta, hogy az új épület közéleti, kulturális, kereskedelmi célokat szolgál. A tervek szerint mintegy 1300 négyzetméteren multiplex mozi, étterem, bevásárlóközpont nyitja meg kapuit két év múlva. Az Augusz-projekt része egyébként a városközpontban megvalósuló rehabilitációnak és mintegy befejező része a Kiskorzó tér-Szakszervezetek Háza tömbfeltárásnak. A tény, hogy az ütöttkopott építmény mai napig csúfítja a városközpontot annak a számlájára írható, hogy a '92 óta létező beépítési terv ellenére nem léphetett a város, hiszen a fűtőművet nem lehetett kiváltani. Az akadály elhárult, a befektető vállalta, hogy a városlakók számára hasznos központot hoz létre, ám a közvetlen közelben lakók aggódnak. A legnagyobb problémát az jelenti számukra, hogy a társasházak megsüllyednek, amit az utóbbi évek nagy építkezései számlájára ír a közös képviselő. A környéken élőknek fenntartásaik vannak a megnövekedő forgalommal és zajjal szemben, ami véleményük szerint a központ megnyitásakor várható. Ezért javasolták azt a jelenlevő önkormányzati képviselőknek, hogy keretszerződés formában rögzítsék a vitás kérdéseket a lakástulajdonosok és az önkormányzat között. Ez azonban egyelőre várat magára, hiszen pillanatnyilag még az építési engedélyt sem adta ki a hatóság, sőt a városközpontban éktelenkedő fűtőmű elbontását sem kezdte el a beruházó. B. L. Szolgáltatóközpont a fűtőmű helyén Csötönyi Judit és Töttős István csőszleány és csőszlegény (1955) Ferenczi József né Fejes Klári és Horváth Ferenc (1957) Pilisi Gáborné Csötönyi Judit harminc év boldog házasság után ma egyedül él a Felsővárosban, férfiembereket meghazudtolva vezeti a gazdaságot - s készül a szüretre, amely vidám mulatságok kedves emlékét idézi. A szüreti felvonulás és a bál a fiatalok ismerkedésére is kiváló alkalom volt. A szüreti felvonuláson a felsővárosiak mindig kíváncsian várták, ki kivel lesz párban csőszleány és csőszlegény, hiszen ez árulta el a külvilág számára leginkább, kik tetszenek egymásnak. Sokszor lett a barátság vége házasság, máskor egy életre szóló szép emlék. A régi, 1910-es években készített fotókon a nagyapa, idősebb Csötönyi Vince és későbbi felesége, Szabó Zsuzsánna mosolyog ránk. A Csötönyiek többsége nem szakadt el a várostól. Judit néni édesapja egy régi fotón csőszlegényként Majsai Annával áll párban. Aztán a Majsai lány Domonyainé lett, Csötönyi Vince pedig a decsi Rácz családba nősülve sárközi, pilisi, faddi ro^^mságba került. A második világháború flkn a családért minden áldozatot vállaló Csötönyi nagymama nevelte Judit nénit és unokatestvérét, Bese Lajost is. A nagymama napszámba járt, a háború után a rendőrségre mosni. Persze ez a megélhetéshez kevés lett volna, ha nincs egy kis föld meg szőlő, amiből piacozni is lehetett. így ha szűken is, de mindenre jutott, ami okvetlenül kellett. Judit néni 14 évesen Töttős Istvánnal volt először csőszleány, 16 évesen a mulatságba már Sörös Sándor oldalán ment. Az akkori felsővárosi fiatalok Tóth József, Bosnyák József, Szerbacsics János, Csötönyi Antal, Munkácsi Erzsébet, Csötönyi László, Fejes Klára, Maródi Klára, Király András, Csötönyi Sára, Szél Tibor, *

cza Pál, Mészáros Juliska, Király Erzsé, Horváth Juliska, Varga János, Bandi József, Nagy Erzsébet, Szász Erzsébet, Szabó József, Domonyai Péter, Perkátai László, Koca Juliska, Sörös József, Heidt Erzsébet, Varga Katalin, Kóródi Antal, Felsővárosi fiatalok a szüreti felvonuláson (1957) Szabó Erzsébet, Munkácsi Erzsi, mind ott voltak a szüreti felvonuláson. A szüreti felvonuláson elöl haladt a szőlőfürtökből készített harang, utána kocsin a bírónak és bírónénak választott idősebb pár. Kíséretükhöz tartoztak a pandúrok, a kisbírók akiknek az évben történtekről humorral fűszerezett szövegét máig ható családi hagyományt teremtve idős Tőttős Gábor írta - és a cigányok. Az utóbbiak feladata volt, hogy cigánynak öltözve mókázzanak. A felvonulók a világháború előtti években még inkább csak a Felsővárost járták körbe. A Református Olvasókör épülete előtt gyülekeztek, amely a harmincas évek végén a Bálint közben volt. Innen kimentek a Remete-kápolnáig, majd a Bethlen utcán jöttek vissza és a Béla téren át a Garay térig vonultak, s közben hívogattak az esti bálba A felvonulás délután kezdődött, s eltartott sötétedésig. A felvonulók minden csőszlegényes és csőszleányos háznál ahol süteményt és bort kínáltak - valamint a tereken megálltak, táncoltak. A legnagyobb mulatság a bíróné házánál volt. Az esti mulatság a református körben, annak megszűnte után pedig a tszirodán volt, ahol most Gáspár Piusz asztalosműhelye van. A lányos szülők a fiús szülőket megkínálták vacsorával a körben. Oda vitték a fiúnak a rántott húst is. Elég szegényes volt az élet, de akkor azért mindenki igyekezett kitenni magáért. A csőszlegények anyja gondoskodott a hangulatjavító tüzes szekszárdi borról. Volt is mulatság hajnalig! Éjfélkor elárverezték a szőlő-harangot, s akiket közben elfogtak a szőlőfürtöket megdézsmálok közül a csőszlegények, azokat a csőszleányok az asztalnál ülő bíró elé kísérték. A bíró pedig kiszabta az ügyetlen tolvajokra a büntetést. Reggel aztán a legény hazakísérte a leányt, s a lányos háznál reggelivel kínálták. A régi felsővárosi szüreti mulatságok felidézésekor még ma is különös fény lobban Judit néni szemében. A szép emlékek még a szüreti készülődést is megkönnyítik. Nagy Janka Teodóra - Szabó Géza