Szekszárdi Vasárnap 2005 (15. évfolyam, 1-40. szám)

2005-03-06 / 7. szám

2005. MÁRCIUS 6. vasárnap M SZEKSZÁRDI A betegségipar futószalagján, avagy néha a gyógyszer ellen is kellene orvosság Ha fáj a fejünk, gyógyszert veszünk be. Ha fáj torkunk, gyógyszert veszünk be. Ha fáj a gyomrunk, gyógyszert veszünk be. Ha fáj bármink, gyógyszert veszünk be. Tény, hogy a magyar ember nagy gyógyszerfogyasztó. Annak ellenére az, hogy rengeteg betegségről már több évtizede kiderült, hogy nem valamilyen kórokozó, hanem hiánybetegség okozza. Néhány ezek közül: skorbut (C-vitaminhiány), angolkór (D-vitaminhiány), farkasvakság (A-vitaminhiány), beriberi (Bl-vitaminhiány), vészes vérszegénység (B12-vitaminhiány). Ezek a betegségek a valódi okok felismerését megelőzően súlyos, többnyire I

halálos betegségeknek számítottak, a vitaminnal történő kezelést követően azonban látványos volt a siker. A kutatásokat ki kellett volna terjeszteni a vitaminhiányok mélyebb megismerésének irányába. Az orvostudomány mégsem ebbe az irányba fejlődött. Miért nem? A kérdést dr. Lenkei Gábor orvos tette fel, aki könyvében - Cenzúrázott egészség - meg is adja a választ. S így tett a szerző nemrég Szekszárdon, a Babits Mihály Művelődési Ház színháztermében, ahol a nem éppen filléres belépő ellenére gyakorlatilag telt ház fogadta az előadót. Ez is jelzi, sajnos, többek között azt a bizonytalanságot, ami a gyógyulni vágyó laikusok körében uralkodik. Hiszen a szakmabéliek nem biztos, hogy dr. Lenkei Gábor valamennyi megállapítását készpénzként fogadják el, sőt, az is lehet, hogy éles kritikusai a szerző által képviselt szemléletnek és megannyi következtetésnek. Mégis, a hozzá nem értők számára az érvelés tetszetős és logikus, sőt, sok helyen egyenesen támadhatatlan. Mert bizonyára nem áll messze az igazságtól az sem, hogy a gyógyszergyártás mára a fegyvergyártás után a világ második legnyereségesebb ágazata lett! Dr. Lenkei szerint ennek figyelemre méltó előtörténete van. Már az 1900-as évek elején jelentős üzleti érdekcsoportok léptek be a gyógyítás területére is mint befektetők, mivel rájöttek arra, hogy a gyógyszerek és vegyi anyagok eladása nagyon jó profittal jár. A befektetők között voltak az amerikai pénzvilág meghatározó szereplői. A nem túl eredeti összeesküvéselméletet idéző gondolatmenet újfent erőre kap azzal, hogy a szerző szerint a gyógyszeripar „piaca" az emberi test, megtérülési rátája a betegségek fennmaradásától, sőt újabb kórok megjelenésétől függ. Ezért bármilyen betegség megelőzése vagy felszámolása jelentősen csökkenti, vagy akár teljes egészében meg is szüntetheti a gyógyszerek piacát. Ezért a gyógyszeripari vállalatok - véli dr. Lenkei Gábor következetesen dolgoznak a betegségek megelőzése és felszámolása ellen. A mai hivatalos orvostudomány nem egy természetes fejlődési folyamat adott állomása, hanem egy haszonelvű csoport által erősen manipulált eredmény. Az orvostársadalmat manapság anyagi eszközökkel is ösztönzik a gyógyszerkészítmények felírására. Az orvos látogatói, azaz magyarán gyógyszerügynöki rendszerrel anyagilag is érdekeltté teszik az orvosokat, hogy egy adott gyógyszert írjanak fel a betegeiknek, holott lehet, hogy valójában az orvos maga sincs meggyőződve a szer hatékonyságáról. Ráadásul az orvostársadalommal sikerült azt az elméletet is elfogadtatni, hogy léteznek nem gyógyítható, csak kezelhető, vagy egyensúlyban tartható, akár egész életen át kezelésre szoruló betegségek. Ilyenek például a cukorbetegség, a magas vérnyomás és az érelmeszesedés. A rengeteg gyógyszerreklámmal azt is elérik, hogy szépen lassan mindenkinek teljesen természetes lesz, hogy úton-útfélen gyógyszert kell szedni valamire. A cél pedig az, hogy egyre több helyen lehessen kapni recept nélküli gyógyszereket is, csak hogy minél könnyedebben, „spontán" odanyúlhassunk a polcra. Ezt tesszük, pontosabban sokan ezt teszik, s való igaz, akkor is, ha nem lenne rá feltétlenül szükség. - id Nyugdíjasfórum A Tolna megyei Nyugdíjas Szervezetek Érdekszövetsége március 11-én 13 órakor a Babits Mihály Művelődési Házban nyugdíjasfórumot rendez. A fórum előadója: dr. Korózs Lajos államtitkár Minden érdeklődőt szeretettel várunk! Nyugdíjasok, nagycsaládosok figyelem! A magyar Vöröskereszt Szekszárd Városi Nyugdíjas Alapszervezet szervezésében március 10-én (csütörtökön) húsvétra kedvezményes áron kötözött sonka és egyéb füstölt áru árusítását tartjuk reggel 7 órától a Rákóczi u. 8. szám alatti Húsboltban (Főiskolával szemben) amíg a készlet tart. Szalámi 940 Ft/kg, kolbász 750 Ft/kg, toka- és kenyérszalonna 360 Ft/kg, zsír 290 Ft/kg, véres-májas hurka 450 Ft/kg, friss sertéscomb 850 Ft/kg, friss sertéslapocka 850 Ft/kg, kötözött sonka: 890 Ft/kg. A Francia Civilizációs verseny lezárását követően több észrevétel érkezetta Polip Ifjúsági Irodához a megoldások helyességét iletően. Ezt felülvizsgálva az első forduló 4., 10. és 13., valamint a harmadik forduló 4. és 7. kérdéseire adott válaszokat nem értékelik és ez alapján újraszámolják a résztvevők pontjait. A nyerteseket levélben értesítik a díjak átadásáról. A díjazottak névsora: Szabolcs Ágota (37 pont), Mátyás Ferenc (36 pont), Ezer Ánita (36 pont), Gyulai Zsuzsanna (36 pont), Osztopányi Evelin és Berek Szandra (35 pont), Tarnóczi József (34 ponti Puskásné Bisztriczky Judit (34 pont), Nagy Zoltán (34 pont), Eördöghné Honti Margit (34 pont). A határidő március 16. Csekk a borítékban Levelet hoz a postás ezekben a napokban szinte minden szekszárdi lakásba, levelet, de a borítékban csekk is van. Ezzel kell, ezzel is lehet befizetni a helyi adókat. A részletekről Kovács Lászlóné, a szekszárdi önkormányzat adóosztályának vezetője: Most kell befizetni a magánszemélyek kommunális adóját, amit tavaly április elsejével vezettek be. Ez idén már az egész évre vonatkozik, ennek első felét március 16-ig, a további összeget pedig szeptember 15-ig kell kiegyenlíteni. Ugyancsak most kell befizetni a gépjárműadó első felét, mind a magánszemélyeknek, mind a vállalkozóknak. Az utóbbiaknak van még a kommunális adó és a helyi iparűzési adó, itt nem az éves adó felét kell fizetni a napokban, hanem minden vállalkozó kapott tavaly a 2004. évi adóelőlegről egy fizetési meghagyást, s annak az összegnek a felét. - Mi történik azokkal, akik nem fizetnek? - Ők késedelmi pótlékot is kell később fizessenek, ami a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része naponta, s minden nap után meg kell fizetni, aki pedig nem adott be adóbevallást, még mulasztási bírságot is kell, hogy fizessen. - Es, ha nem fizetik be? Az APEH azonnali inkasszóval leemeltetheti az adót a nem fizető vállalkozók számlájáról. A városi adóhatóságnak milyen behajtási lehetőségei vannak? - Ugyanazok, mint az állami adóhatóságnak. Mi is kiadunk azonnali beszedési megbízást, előfordult már munkabérletiltás, gépjárműadó-tartozásnál járművet kivonattunk forgalomból, jegyeztettünk be ingatlanra jelzálogot, és átadtunk hátralékot bírósági végrehajtónak is. -A többi, enyhébb eszközt sokszor kellett igénybe venni? Milyen a városban az adófizetési morál? - Nem kellett sokszor, mert nyugodtan mondhatom, jó az adómorál. A kivetett adók jelentős részét, 85-90 százalékát időben befizetik. - 5 mit tehet az, aki fizetne, de nem tud? - Kérhet részletfizetést, fizetési halasztást, illetve igen indokolt esetben a tartozást törölheti is az adóhatóság. Ehhez kérelmet kell benyújtani, ami illetékköteles, aminek összege jelenleg 2200 forint. A jegyző jogosult a kérelmek elbírálására. - S a tapasztalat mit mutat, a kérelmek milyen arányban teljesültek? - A részletfizetési kedvezményt szinte minden esetben megkapják akik kérik, s nagyon indokolt esetben az adó illetve járulék befizetésének egy részét is törölték már. - Végezetül, mennyi az a pénz, amivel az adózók hozzájámlnak a város működtetéséhez? - Évente másfél milliárd forint, ennek legnagyobb része a helyi iparűzési adó, 1,1 milliárd forint, ezt követi a gépjárműadó, majd a kommunális adó. - sz 1 -