Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)

2004-02-22 / 5. szám

, SZEKSZÁRDI VASARNAP MELLÉKLET 2004. FEBRUÁR 22. úti kapcsolatát a várost északi irányban elkerülő 6. sz. főút, és az abból Szekszárd előtt leágazó 56. sz. II. rendű főút biztosítja. A 56. sz. főút, mely a város területét észak-dél irányban átszeli, igen jelentős forgalmat bonyolít Bátaszék, Mohács, Udvar irányába. Belterületi .szakaszai Rákóczi, Széchenyi, Béri Balog Ádám utcák. A város úthálózatának meghatározó részét alkotják az 56-os sz. főúttól keletre eső területek közúthálózatát alkotó utak. Kedvezően változott a városközpont, illetve az 56. sz. főút menti lakóterületek zajhelyzete a Tartsay V. út folytatásában az 56. sz. főútra rákötő nyomvonal megépülésével. A közelmúltban megépült Szekszárdtól É-ra az új Duna híd, és az ahhoz csatlakozó gyorsforgalmi út. Előkészítés alatt van a 6. sz. főút gyorsforgalmi úttá való fejlesztése, melynek nyomvonala a várostól K-i irányba húzódva halad. A város területén áthalad a rétszilas-bátaszéki egyvágányú egyéb fővonal, melyen sem a személysem, a teherforgalom nem jelentős. Miután a nyomvonal lakóterületet csak kis részben érint, zajterlielő hatása nem jelentős. A közlekedésből eredő zajkibocsátás mértékét összehasonlítva az új utakra megengedett határértékekkel - melyek a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. számú melléklete alapján főutak mentén városi beépítésű lakóterületen nappal 65 dB, éjjel 55 dB, gyűjtőés mellékutak mentén, nappal 60 dB, éjjel 50 dB - a következők állapíthatók meg. A főutak mentén nappali időszakba 8-10 dB, éjszakai időszakban 10-13 dB a túllépés mértéke. A gyűjtő-összekötő utak mentén nappali időszakba 7-8 dB, éjszakai időszakban 10 dB a túllépés mértéke. A város területét nagymértékben terheli a közúti közlekedésből eredő zajhatás. A fejlesztés, területrendezés során olyan közúthálózat és területhasználatok kialakítása a feladat, mely mentesíti a lakókörnyezetet a nagy átmenő, elsősorban teherforgalomtól. Szekszárd város területén található iparterületek elhelyezkedését vizsgálva megállapítható, hogy azok a lakóterületi városrészektől elkülönülten, a város északi részén az 56. sz. főút városi bevezető szakasza mentén a Palánki út két oldalán alakultak ki. Továbbá a Tartsay, a Keselyűsi, a Damjanich utcák mentén a város keleti területén található nagykiterjedésű ipari területek. Bár az iparterületek egy részénél néhány kis kiterjedésű lakóterület beékelődött a gazdasági területbe, illetve az ipari létesítmények közé, ezek fokozatos felszámolása, illetve kereskedelmi területtel történő átalakítása történik. Összességében a város zajhelyzetének alakulásában az ipari létesítmények zajkibocsátása csak néhány területen okoz zavaró mértékű terhelést. Kiemelkedő eleme a Településrendezési tervnek a Helyi Építési Szabályzat, melyet rendelet formájában fog a Közgyűlés elfogadni a terv mellékletekkel együtt. A tervezetet erősen kivonatosan adjuk közre, mert a törvényi hivatkozásokat, a területek speciális előírásait nem részletezzük, csupán az általános szabályokat tesszük közzé. Részletek a rendelet tervezetből SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZEKSZÁRD VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA (továbbiakban: HÉSZ) Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai Azokon a területeken, ahol a teriilet-felhasználás vagy az építési övezet e terv szerint megváltozik, építés és telekalakítás csak a változásnak megfelelően engedélyezhető. Ez a korlátozás nem vonatkozik a meglévő épületek felújítására és bővítés nélküli korszerűsítésére, továbbá a korábbi előírások szerint engedélyezett és épiilt épületek bővítésére. A korábbi előírásoknak megfelelő elhelyezkedésű és magasságú épületek abban az esetben bővíthetők, ha: a) nem állnak építési korlátozás, vagy tilalom alatt; b)vízszintes irányú bővítésük nem jár a hatályos előírások szerint megengedhető beépítettségnél esetleg már nagyobb beépítettség további növelésével, valamint az építési határvonalak átlépésével; c) függőleges irányú bővítésük nem növeli tovább a hatályos előírások szerint megengedhető építménymagasságnál esetleg már nagyobb építmény-magasságot, továbbá a telekhatároktól való távolság (a H/2 szabály alkalmazása miatt) nem korlátozza az építménymagasság növelését; d)a bővítést a szomszédos épületektől betartandó távolságok nem korlátozzák. (2) A (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően építés illetve telekalakítás akkor is engedélyezhető, ha a) az a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság, esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul; b)a terv szerinti teriilet-felhasználás nagyobb távlatban (tíz vagy több év) válik esedékessé és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza és nem teszi költségesebbé; c)az építtető vállalja a kártalanítás nélküli elbontási kötelezettséget, ekkor érték létrehozása is engedélyezhető, azonban az építmény ideiglenes meglétét, illetve az építtető kártalanítás nélküli elbontási kötelezettségét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni) . (3) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például terület-előkészítés, ivóvízellátás, ártalommentes szennyvízelhelyezés, károkozás nélküli csapadékvíz elvezetés, illetve elszikkasztás hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható. A feltételek teljesíthetőségét az engedélyezési terv készítése során vizsgálni kell. (4) Amennyiben a szabályozási tervben jelölt területen a III-V. tűzállósági fokozatú (fa, vagy más éghető anyagú külső térelhatároló szerkezetű, falazatú, héjazatú) anyagból létesítendő építmények között az OTÉK 36.§ (2) bekezdés a) pontjában nevesített előírt 6 mes (tűz-, telepítési-) távolság nem tartható, ezekben az esetekben be kell szerezni az illetékes elsőfokú tűzvédelmi hatóság szakhatóságának állásfoglalását. Az ilyen jellegű építményeknél az OTÉK-ban jelzett 6 m-es távolság csökkentését nem javasoljuk. (5) Az OTÉK 39.§ (1) bekezdése szerint a közterületen elhelyezendő építmények (buszváró, piactéri építmények, elárusító pavilon, stb.) közötti (tűz) távolság meghatározásához az építési hatóságnak be kell szerezni az elsőfokú tűzvédelmi hatóság szakhatóságának állásfoglalását. (6) Iparterület esetében figyelembe kell venni a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet és a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény vonatkozó előírásait, valamint az OTÉK 31.§ (1) bekezdésében és az 52. §-ban megfogalmazott tűzbiztonságra vonatkozó előírásokat. (7) Állattartó építmény építésének engedélyezési eljárásánál a vonatkozó magasabb szintű jogszabályok, valamint az állattartásról szóló önkormányzati rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell. (8) A város földtani viszonyai, morfológiai jellemzői és a dombsági teriilet korábbi területhasználata alapján: a) fokozottan érzékeny és felszfnmozgásos területeken - melyen aktív felszínmozgásra utaló jelenségek mutatkoznak (pl.: a terepszint szeletelődött, a felszín lépcsőzött, a terepszinten roskadás mutatkozik, a felszíni vizek koncentráltan elnyelődnek), - ahol az építési terület alápincézettnek ismert, de a pincék vagy üregek jelenlegi helyzete és állaga nem ismert az előbbiekben jelzett adottságokat feltáró, értékelő és minősítő vizsgálatok (geotechnikai, mérnökgeológiai szakvélemény) alapján tisztázni kell az építés egyedi feltételeit, illetve a beépítés tilalmát kell rögzíteni. b)beépítés szempontjából kedvezőtlen területrészeken kötelező minden olyan építmény építészeti tervének összeállításához és építési engedélyezési tervdokumentációjához geotechnikai, mérnökgeológiai szakvéleményt készíteni, mely a szabályozási tervben jelölt területegységen belüli és - állandó lakóhely céljából létesül, vagy alapterülete meghaladja a 30 mM, - ha 30 m

2-nél kisebb alapterületű az építmény, de főfala 2 mnél nagyobb magasságú természetes vagy mesterségesen lu^ képzett kőzetfallal érintkezil^^ - ha a terepfelszín egyenetlen (hullámos vagy egyenetlen, 2 m-es vagy annál magasabb tereplépcsőkkel vagy 1 m-nél mélyebb eróziós árokkal tagolt), - ha az építési terület természetes lejtőszöge meghaladja a 10°-ot, - ha az építési terület kialakításához 3 m-es vastagságot meghaladó mértékű bevágás vagy feltöltés létesítése szükséges, - ha az építési terület határvonalát 5 m-t meghaladó mélységű mélyút, vízmosás peremvonala alkotja, - ha a tervezett építmény közvetlen közelében 3 m-es magasságot meghaladóan olyan felhagyott bányafal vagy mesterségesen kialakított kőzetfal található, melyeknek perera^ és lábvonalától számított véd^P távolság nem tisztázott, - ha az építmény alapterületének 50%-a mesterséges feltöltésen nyer kialakítást függetlenül a feltöltés vastagságától. A területegységen belül mindenhol engedélyhez kötött tevékenység: - a 2 m-es vastagságot meghaladó bevágás, feltöltés, - vájással vagy terepfelszín kinyitásával létesülő 30 m2-nél nagyobb alapterületű pince létesítése, - az 1 ha-nál nagyobb területen végzett és 2 m-es magasságot elérő koronaszintű egyedi tereprendezés. c) Az építményektől független alaprajzi elrendeződésben épülő és azok biztonságát szolgáló 3 mnél nagyobb földmagasságot megtámasztó műtárgyak és szerkezetek (támfalak) az építési terület mérnökgeológiai és geotechnikai jellemzői, valamint a tervezett létesítmény nyomvona-