Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)

2004-02-22 / 5. szám

2004. FEBRUÁR 22. , SZEKSZÁRDI VASARNAP MELLÉKLET lába telepített feltárási hely(ek) alapján külön méretezendők. Az 1 m-t meghaladó magasságú rézsűk és bevágások felületét kiképzésük után azonnal biológiai vagy művi védelemmel kell ellátni. d)A városban található belterületi bányaudvarok beépítése előtt tisztázni kell a mérnökgeológiai és geotechnikai viszonyokat, valamint a falak hosszú távú állékonyságát. e)A Duna egykori ártere mély fekvésű területeinek beépítését talajmechanikai vizsgálatokkal kell alátámasztani. f) Az engedélyezés során az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos engedélyezési eljárások közül az alábbi esetekben szükséges bevonni a Magyar Geológiai Szolgálatot: -négy beépített szintnél magasabb vagy 7 m-nél nagyobb fesztávú tartószerkezeteket tartalmazó előre gyártott vagy vázas tartószerkezetű épületeknél, -a meredek csúszás- vagy omlásveszélyes területek beépítésénél, - az 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél, - a 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezések esetén (feltöltés, bevágás), - a felsoroltakon túlmenően azon esetekben, amikor a lakosság, a tervező vagy az önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel. 5. § Kétlépcsős engedélyezési eljárás (1) A magasabb szintű jogszabályokban, a HÉSZ-ben, valamint az SZT-ben megjelölt ingatlanok, illetve a lehatárolt területek esetében az egyedi hatósági ügyeket - a szabályozás keretei között - kétlépcsős engedélyezési eljárás keretében kell elbírálni. (2) A kétlépcsős engedélyezési eljárás során az adott építési és/vagy telekalakítási engedélyezést megelőzően elvi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. a) A kétlépcsős engedélyezési eljárás módját • a telekalakítások során az építési törvény, valamint annak végrehajtására kiadott miniszteri rendelet továbbá ezekkel összhangban a HÉSZ illetve az SZT, • az építések során az építési törvény valamint annak végrehajtására kiadott kormány, illetve miniszteri rendeletek, továbbá ezekkel összhangban a HÉSZ, illetve az SZT határozza meg. b)Mind a telekalakítások mind az építések esetén az engedélyezési eljárás szabályait, valamint az engedélykérelmek mellékleteit a vonatkozó magasabb szintű jogszabályok állapítják meg. Ezektől eltérni csak annyiban és úgy lehet, amennyiben és ahogy arra a jogszabályi felhatalmazás lehetőséget ad. (3) A magasabb szintű jogszabályokban előírtakon túl, továbbá az azokban kapott felhatalmazás alapján, a város területén kötelező a kétlépcsős engedélyezési eljárás lefolytatása az alábbi esetekben: a) elvi telekalakítási engedélyezési eljárás: • Műemléki telket, nyilvántartott régészeti területet, valamint természetvédelmi területet érintő telekalakítás, • Az SZT-ben kétlépcsős telekalakítási engedélyezési eljárásra kijelölt területek, • A teljes tömb, a teljes övezet vagy a tervben lehatárolt teljes terület felosztása, újraosztása során, ott, ahol azt az övezeti előírások rögzítik függetlenül attól, hogy a telekalakítással hány építési telek alakul ki, • Abban az esetben, ha a tervezett beruházás nem veszi igénybe a teljes tömb területét függetlenül attól, hogy a telekalakítással hány építési telek alakul ki, • Új beépítésű területen, a telekalakítással létrejövő építési telkek számától függetlenül, ha a beépítésnél az SZT-ben jelölt irányadó telekhatártól eltérő telekalakítási szándék fogalmazódik meg. b) elvi építési engedélyezési eljárás: • Műemléki telken, nyilvántartott régészeti területen valamint természetvédelmi területen történő építési munka esetén, • A lakótelepek (meglévő tömbtelkes területek) területein történő új épület építése, valamint az épület meglévő alaprajzi méreteiből kilépő bővítés, átalakítás, esetén az övezeti előírások szerint, • Külterületeken az építési szabályoknak nem megfelelő, de már beépített ingatlanokon történő építés esetén, • Ahol azt a HÉSZ előírja. (4) Az elvi telekalakítási engedélykérelemhez a telekalakításokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott esetekben - a telekalakítással kialakuló építési telkek számától függetlenül jogosultsággal rendelkező településtervező által készített - telekalakítási tervet kell csatolni. Megjegyzés a belterületekbe csatolásokhoz: Közel 3-400 lakossági igény érkezett, hogy a város belterületi határán álló zártkertek az un. „tanyák" becsatolásra kerüljenek. Oka az, hogy Szekszárdon kevés az építési telek a tulajdonosok egy része saját részre lakóházat kíván építeni, mások a telkük felértékelődését látják ebben, hiszen az építési telek értéke többszöröse lesz a zártkertinek. Addig, amíg építési engedélyt lehet kapni egy lakóépületre sok lépést •

eg kell tenni, ennek csak első pontja a belterületbe csatolás. Főépítészi Irodára az elmúlt közel 3 évben beérkezett valamennyi kérelmet a tervezők megkapták. Ezeket a tervre rájelölve kialakultak az egyes területek becsatolási igénye. A tervezés során az egyes telkek és területek különböző vizsgálatok alá kerültek, hogy nem akadályozza-e valami a belterületbe csatolhatóságot. Ilyen korlátok az alábbiak voltak: - - tervezői döntés szerint városképileg igen kedvezőtlen, ha a házak tetővonala a látképben a tetőgerinc fölé magasodik. Ez Szekszárdon kb. 180-200 méteres magassági vonal a tengerszint felett. - -a gazdaságos közművesítésnek is korlátja van. 200 m-nél magasabbra juttatni például az ivóvizet megfelelő nyomáson nehezen és költségesen oldható meg. - - a Geológiai szolgálat nem javasolta a csúszásveszélyes területek beépítését - - a Hegyközség véleménye alapján az I. és II. kategóriájú szőlőterületeket javasolt megőrizni. - - a nem megfelelően megközelíthető területeket a Tűzoltóság és egyéb szakhatóság véleménye alapján egyenlőre nem kell belterületbe vonni. A becsatolás után lesznek további építési, építészeti korlátok is: a jelenleg különböző területű é szélességű telkek csak kellő méretben lesznek alkalmasak építési telekként. A tervezők szerint kívánatos volna a domboldalak karakterének megőr•

ise, ezért viszonylag nagy telkeken kisebb magasságú házakat javasolh k a szabályozásokban A tervezők a város vezetőivel egyetértésben a kérelmek közel 80%-át bírálták el pozitívan, és jelölték a belterülethez, valószínűsíthető, hogy a további lépések miatt nem mindenki tud vagy akar lakóházra alkalmas építési telket kialakítani. Pl: - a területek után művelésből való kivonás miatt földvédelmi járulékot kell fizetni, - egy-egy nagyobb összefüggő területre el kell végezni első lépésben a telekalakítási tervet, ami a tulajdonosok együttes kezdeményezésére történhet, mivel a megfelelő méretű telkek kialakításához telekcserékre és pénzbeli megváltásokra egyaránt sor kerülhet. A telekalakítást szaktervező végezheti csak geodéta közreműködésével. -A területek megközelítéséhez minimálisan 12,0 m szélességű területet át kell adni közterület céljára, mert ezen a térületen lesznek majd a megfelelő szélességű utak, és a közművek vezetékei a védőtávolságok betartásával. Ezek terveztetése, kivitelezése és a közműfejlesztési hozzájárulás megfizetése szintén a kérelmezők feladata lesz. Belátható, hogy az út, víz, villany kapacitása, ami korábban elég volt egy tanyaépületnél, egy lakóház építéséhez a közműhálózatok fejlesztésére és kiépítésére van szükség, hogy a lakásokban egyszerre tudjon működni mosógép, villanybojler, villanytűzhely stb. Az ivóvízhálózatban a tűzoltóság tűzcsapigénye megfelelő hálózat kiépítését, illetve széles és szilárdságú burkolatot tart szükségesnek az épületek megközelíthetőségéhez és oltásához. A folyamatokban megfelelő tőke híján a város csak a koordinátor szerepét tudja fölvállalni, és biztosítani azt, hogy a lépések a rendezési tervvel összhangban készüljenek. Á