Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)

2004-11-28 / 38. szám

(6­// / UGYDONTO NEPSZAVAZAS 2004. 2004. NOVEMBER 28. Miként szavazzunk 2004. december 5-én? A Magyar Köztársaság Elnöke ügydöntő népszavazást írt ki december 5­re. Az országos ügydöntő népszavazás esetében a népszavazás eredménye kötelező az Országgyűlésre. A választópolgárok 2004. november 6-ig kézhez kapták a választási név­jegyzékbe való felvételről szóló értesítőt, amely felvilágosítást tartalmaz a népszavazás kitűzéséről, a névjegyzékbe való felvételről, valamint arról, hogy mikor, hol és hogyan lehet szavazni. Szavazni c&k személyesen lehet a következő érvényes igazolvány(ok) be­mutatásával: Lakcímigazolvány és személyazonosító igazolvány vagy útle­vél vagy 2001. január l-jét követően kiállított vezetői engedély. A választási értesítő hiánya nem akadálya a szavazásnak. Ha a választó­polgár a fenti érvényes igazolvánnyal igazolja magát és rajta van a névjegy­zéken akkor az adott szavazókörben szavazhat. A szavazás titkos, ami azt je­lenti hogy a választópolgár a szavazat tartalmának nyilvánosságra kerülese nélkül, titkosan adhatja le szavazatát. Az Alkotmány 28/C. § (6) bekezdése szerint „az ügydöntő népszavazás eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott." 1. KÉRDÉS „Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Ország­gyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt?" 2. KÉRDÉS „Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezmé­nyes honosítással - kérelemre - magyar állampolgárságot kapjon az a ma­gát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LX1I. törvény 19. § szerin­ti „Magyar igazolvánnyal" vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?,, 2004. december 5-én tartandó országos ügydöntő népszavazáson a vájasz­tópolgároknak a szavazólapon a fenti két kérdésre kell szavazniuk. Érvé­nyesen szavazni kérdésenként csak egy válaszra lehet! Igen vagy Nem válasz megjelölésével. A fenti kérdések mindegyike alatt két kör található, az egyik igen a másik a nem válasz. A kérdésre szavazni a válasz alatti körben elhelyezett egymást metsző két vonallal lehet, és tollat kell használni a válasz megadásához. (+ vagy X) A népszavazás eredményét kérdésenként külön-külön kell megállapítani. Ha a választópolgárok több mint fele részt vesz a népszavazáson (és érvé­nyesen szavaz), akkor a leadott szavazatok több mint felét kell elnyernie va­lamelyik népszavazási válasznak. Ilyen arányú részvétel mellett csak szava­zategyenlőség esetén lehet eredménytelen a népszavazás. Ha a választópolgárok kevesebb mint fele (vagy épp a fele), de több mint egynegyede szavaz érvényesen a népszavazáson, akkor a leadott szavazatok 50%-a már nem elég a népszavazas eredményességéhez, hanem az összes választópolgár több mint egynegyedének kell egybehangzóan igennel vagy nemmel szavaznia. Ilyenkor a szavazategyenlőség estén kívül is előfordulhat, hogy egyik válasz sem kapja meg a szükséges többséget. Ahogyan csökken a népszavazáson részt vevő választópolgárok száma, úgy szigorodik az ered­menyesség feltétele: ha a részvétel 50%-os, akkor a leadott szavazatok felét meghaladó támogatás már elég az eredményes döntéshez, ha csak alig több mint 25%-nyian szavaznak, valamennyiüknek egyforma szavazatot kell lead­nia ahhoz, hogy a népszavazás eredményes legyen. Mikor érvényes a szavazat? Szavazat Én'énytelen 1 az adott kérdéshez tartozó IGEN és a NEM válaszra egyaránt sza­vazott 1 az adott kérdéshez tartozó IGEN vagy NEM válasz egyikére sem szavazott • nem az adott kérdéshez tatozó IGEN vagy NEM válasz alatti kör­ben elhelyezett, egymást metsző két vonallal (+ vagy X) szavazott • toll helyett ceruzát használt Érvényes • a választópolgár az adott kérdés­hez tartozó IGEN vagy NEM vá­lasz alatti körbe tollal elhelyezett egymást metsző két vonallal (+ vagy X) szavazott. (A szavazat érvényességét nem be-, folyásolja, ha a választópolgár kérdést vagy a választ áthúzta, vagPP bármilyen megjegyzést írt rá.) A szavazatok esetében mindkét kérdésnél külön-külön meg kell számolni az érvényes és érvénytelen szavazatokat. Jogorvoslatok a népszavazás kitűzését követően Kétféle jogorvoslat van, a panasz és a kifogás. Mindkét jogorvoslati esz­köz csak törvénysértés esetén érvényesíthető. Tájékoztatjuk a Tisztelt Vá­lasztópolgárokat, hogy a népszavazáskor Szekszárdon az alábbi választási bi­zottságok működnek: - Szavazatszámláló Bizottság (szavazókörönként egy azaz összesen 39) - Területi Választási Bizottság (Szekszárd, Szent István tér 9-11. Tel: 74/505-605) Elnöke: Dr. Kutas Sándor - Országos Választási Bizottság (Budapest, IX. kerület Balázs B. u. 35.) Elnöke: Dr. Ficzere Lajos Ismételten felhívjuk a választópolgárok figyelmét, hogy aki Magyarország területén lakóhelyétől távol kíván szavazni, annak a törvényben meghatáro­zott határidőben igazolást kell kérnie a lakóhelye szerinti Választási Irodá­tól. Személyesen 2004. december 3-ig, ajánlott levélben november 30-ig. Szekszárd, 2004. november 23. Dr. Ferincz János Helyi Választási Iroda Vezető HAZADNAK RENDÜLETLENÜL LÉGY HÍVE OH MAGYAR! Kedves Szekszárdi Magyar Testvéreim! Hiszem és remélem, hogy mindannyian érezzük, ott legbelül: a külhoniak magyar állampolgárságáról szóló népszavazás nem pártpolitikai kérdés. A politikusok és a pártok jönnek-mennek. A magyar állampolgárság a kinti ma­gyaroknak életmentő lelki kérdés. Hallgassunk Isten adta lelkiismeretünk legbelső szavára, amely azt súgja: akitől el­rabolták erőszakkal az állampolgárságát és visszakéri, annak az megjár. Ha ez rajtunk múlik, akkor nekünk kell megtenni. Becsületből. Nincs vita! Az érvek-ellenérvek ütköztetése meddő és csak megoszt bennünket. Két tényről mégsem feledkezhetünk meg: tragikus fogyásunkról és a szülőföld erejéről. Sajnos évente 40-50.000 fővel csökken a magyar költségvetést „terhelők" száma, mert ennyivel fogyunk évről évre. De jó lenne, ha ennyi magyar jönne valahonnan, és pótolná őket, de nem jönnek. Szlováki­ából a felvidéki magyarok az EU tagság­állampolgárság miatt szabadon jöhetné­nek és mégsem jönnek. Mi sem települünk nyugatra, mert ott könnyebb az élet, pedig mehetnénk. A szülőföld az szülőföld! Kőt akkor is, ha küldenek, akkor is ha hívnak. Ne féljünk! Nem lesz „népvándorlás". Tegyük felre fásultságunkat! Ne szentesít­sük Trianon szépyenét közönyünkkel, kire­kesztett honfitársaink kérő szavának el­utasításával. Ne vállaljuk azt a szégyent, ami ránk terhelődne érdektelenség vagy elutasítás esetén. A legfájóbb ütés az, amit a szeretteink mérnek ránk. Ók szeretnek bennünket és kitartottak 84 éven át, kibír­ták a halálos ellenségek ütlegeit, de ha mi most elutasítjuk őket, az a legfájóbb és egyben halálos ütés lenne rájuk. Viselked­jünk Emberként! Ez arra kötelez bennünket, hogy egytől egyig, mindannyian menjünk el és SZAVAZZUNK IGENNEL! Magyar állampolgárság jár minden ma­gyar embernek. Emberségünkben bízva Dr. Tóth Csaba Attila „Minden magyar felelős minden magyarért" Thürmer igent javasok A héten Szekszárdon a bel­városi kávéházban találkozott elvtársaival és az újságírókkal Thürmer Gyula a munkáspárt elnöke s elmondta: örül, hogy a Fidesz is magáévá tette kez­deményezésüket, hogy tilta­kozzanak az egészségügy pri­vatizációja ellen. - Már nem arról van szó, hogy a kórházak épületét ad­ják el, sokkal ravaszabb meg­oldásokról van szó. Ma már az üzemeltetést próbálják pri­vatizálni, vagyis a lelkét pró­bálják eladni a kórházaknak ­folytatta. Beszélt arról is, hogy azért nem fogják álla­mosítani a magánorvosi, csa­ládorvosi praxisokat és a ma­gántulajdonban lévő gyógy­szertárakat, de azt akarják, hogy olyan egészségügy le­gyen Magyarországon, amely állami és önkormányzati tulaj­donban van hogy a gyógykeze­lésekért ne kelljen fizetni. A december 5-ei választá­son így egyértelmű igenre biz­tatta híveit ebben a kérdés­ben, s elmondta, készül arra a vitára, amit elsején Gémesi Györgygyei, az MDF privati­zálást helyeslő alelnökével folytat majd. A választás másik kérdésé­ről a kettős állampolgárságról Thürmer Gyula azt mondta: mindenki lelkiismerete sze­rint válasszon, de hozzátette, visszautasítják a kormány­pártoknak a nem szavazat ér­dekében kifejtett propagan­dáját, szerinte az emberek pontosan tudják, hogy mivel jár a kettős állampolgárság, nem kell őket új Trianonnal riogatni. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom