Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)

2004-11-21 / 37. szám

„A hódokat kiengedtük, hazaérkeztek." Ez az SMS jelezte november 12-én délelőtt Varga Zsolt, a Duna-Dráva Nemzeti Park munkatársa számára, hogy a Geniencben és a Béda Karapancsai tájegy­ségben megkezdett hódtelepítés rendben folyik. Az­Márkus Ferenc, a WWF Magyar­ország igazgatója a kieresztés előtt meggyőződött arról, hogy az állatok jól érzik magukat, nyugodtak. Az el­engedés viszont olyannyira felzak­latta őket, hogy egyikőjük erős met­szőfogával fatörzs helyett egy jóaka­rója lábát próbálta meg farigcsálni. A hódok egyébként az emberre nem veszélyesek, fás és lágyszárú növé­nyekkel táplálkoznak. Emlősállat lé­tükre idejük legnagyobb részét a víz­nap az 1996-ban ideköltöztetett harminckét példány után újabb húsz, Németországból származó hód lelt nálunk új otthonra. Közülük egy családot népes kö­zönség előtt eresztettek el déltájban a Kutya-tanya közelében. ben töltik. Mihelyst sikerült őket a kopolyába terelni, visszanyerték lel­ki egyensúlyukat. Ezután már csak egy-egy farokcsapással adtak hírt magukról. Mondhatjuk, hogy hazaérkeztek hozzánk, hiszen rokonaik a XIX. század közepén még benépesítették ártereinket. 1854. februárjában va­dászták le az utolsó hódot hazánk­ban, amint egy lékből kidugta a fejét. 1869-ig még szóltak források arról,' hogy láttak hódot Magyarországon. Helységneveink is árulkodnak egy­kori jelenlétükről, például Hódme­zővásárhely. A folyószabályozások­kal azonban jelentősen lecsökkent élőhelyeik területe, és a vadászok sem kímélték ezeket a nagy testű, akár 30 kg-os súlyt is elérő, rágcsáló állatokat. Nem csak prémjük volt ugyanis különösen értékes, de a hó­dok minden részét jó pénzért adhat­ták el: a fogukat ékszernek, csontju­kat, hájukat, májukat gyógyászati célra, a húsukat, beleértve a különle­ges lapos pikkelyes farkukat is táplá­lékként. A katolikus egyház tévesen halnak minősítette, ezért húsát idején is fogyaszthatták a hívek. Ma már védettek ezek az állatok, a természetvédelmi őrök mellett kü­lön hódőrök vigyáznak rájuk, akik a szabálytalankodókkal, orwadászok­kal szemben hasonló jogosítványok­kal rendelkeznek, mint a rendőrök. Az ő feladatuk az is, hogy figyeljék az állatok mozgását, életvitelét, re­gisztrálják az elhullott példányokat. A most telepített hódok bőre alá ap­ró chipet is ültettek, ennek segítsé­gével azonosíthatóak lesznek a jövő­ben, ha valahol megtalálják őket. Ez' nem könnyű, a hódok ugyanis éjsza­kai állatok, ritkán buldcannak fel, csak nyomaik árulkodnak élőhelyük­ről, esetleges vándorlásukról. A korábban idetelepített hódok úgy tűnik, jól érzik magukat a ge­menci árterekben. Gazdagodott, vál­tozatosabbá vált velük Gemenc élő­világa. Hozzájárulnak a természet egyensúlyának fenntartásához. No­vember 12-től a bárányfoki múz^^ umnál egy tájékoztató tábla mutatJ^P be ezt a fajt és jelentőségét. Remél­hetőleg, ez is hozzájárul ahhoz, hogy ne ismétlődhessen meg tragédiájuk. Kovács Etelka Bizonyos nyomtatványok már most letölthetők Magyarország Európai Uniós csatlakozásával az önkormány­zatoknak lehetőségük nyílott ar­ra, hogy elektronikus közigazga­tási program keretében a lakos­ság számára hozzáférhetővé te­gyenek bizonyos szolgáltatáso­kat. Kovács Kálmán, informati­kai és hírközlési miniszter, vala­mint Kocsis Imre Antal Szek­szárd polgármestere sajtótájé­koztatón jelentette be, hogy a me­gyeszékhely egy 300 millió forint értékű fejlesztésnek köszönhető­en, újabb lépéssel közelebb kerül a „nyitott önkormányzat" tervé­nek megvalósításához. A fejlesztési anyag „Szekszárd Intelligens Város" koncepció har­madik eleme. A projekt az Electricity nevű programmal in­dult, ami a témával kapcsolatos elképzeléseket tartalmazta. Az ITP-17-es sikeres pályázattal a hi­vatal belső működése egységes in­formatikai támogatást kapott. A mostani sikeres pályázat az ön­kormányzatok információszolgál­tató tevékenységének fejlesztését tartalmazza. Kovács Kálmán mi­niszter külön kiemelte, a sikeres és jó minőségű pályázatot, amely igazolja, hogy mennyit fejlődött a város az önkormányzati fejleszté­sek területén. Elmondta, mindös­sze a pályázatok 10%-a nem felelt meg a formai vagy technikai kö­vetelményeknek. A támogatás, döntően Uniós, de az állam a költségvetésből átvállalja az ön­rész 60%-át. A városnak alig 15 millió forintot kell felmutatnia. Szekszárd város és a Szekszárdi Kistérség 26 településén ütemez­ve - az EU-s szinteknek megfele­lően - folyik majd a projekt vég­rehajtása, nyolc hónap a lefutás, és tizenkét hónap a támogatás időszaka. Cél, hogy az állampol­gárok betekinthessenek a hivata­lok működésébe, és az ügyinté­zésbe. A „városháza belülről" koncepció középtávú programjá­ban hangsúlyos elemként szerepel a papírmentes ügyintézés. Távo­labbi célként fogalmazódott meg, hogy további kistérségek is bekap­csolódjanak a programba. A szek­szárdi hivatalban létező szolgálta­tásként működik, hogy on line úton lehet információkhoz jutni a közigazgatási szolgáltatásokról, valamint bizonyos nyomtatványok már letölthetők. Néhány év múlva a papírok elektronikus kitöltésé­vel akár teljes körű elektronizált ügyintézésre is módja nyílik az ál­lampolgároknak - Balázs ­, szekszárdi VASARNAP 2004. NOVEMBER 21. Gemenc: bajor hódok új otthona

Next

/
Oldalképek
Tartalom