Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)

2004-10-31 / 34. szám

SZEKSZÁRDI 2004. OKTÓBER 31. VASÁRNAP A szekszárdi borászok érdekében szólt,,, Dr. Braun Márton, ország­gyűlési képviselő október 26-án az Országgyűlésben napirend után vetette fel a borászatot érintő problémát. Hozzászólása városunk bortermelőit nagyban érintik. A címben felvetett kérdés önmagáért beszélt: Lehet-e szőlőből bort készíteni 2004-ben? * Ma már jól tudjuk, hogy Ma­gyarországon nem feltétlenül szükséges szőlőt termelni ahhoz, hogy bort, helyesebben bornak látszó italt állítsanak elő. Mégis van néhány fanatikus fundamen­talista, akik még ragaszkodnak a hagyományos módszerekhez. Nos ők az idén úgy tűnik nagyon rosszul jártak. A szőlő ára ugyanis annyira I alacsony szinten van, hogy az 'nem fedezi még az előállítási költségeket sem, nemhogy tisz­tes megélhetést, esetleg hasznot is biztosítana a termelőknek. Választókerületemben, Szek­szárdon például 44 Ft-ot kínál­nak a kékfrankosért a tavalyi 75 Ft-tal szemben, a cabernet-ért 44,80 Ft-ot a tavalyi 85 Ft-tal szemben. Már akitől átveszik. Hallani olyan hangokat is, hogy az igazán kicsiktől, bizo­nyos mennyiség alatt át sem ve­szik a szőlőt. Ezek jobban jár­nak, ha le sem szedik, így leg­alább a szüret költségeit meg­spórolják. A Szekszárdi Hegyközség nyil­vántartásai szerint kb. 5-600 olyan család van, aki csak szőlő­termesztéssel foglalkozik. Ezen termelőknek nincs semmilyen kapacitásuk arra, hogy a megter­helt szőlőt feldolgozzák. De nem jobb a helyzet az or­szág más vidékein sem. Köztudott, hogy a kialakult helyzetben közrejátszott az is, hogy a tavalyi termés nagy része még eladatlanul a hordókban maradt, valamint az, hogy idén a szokásosnál több termett. A Hegyközségek Nemzeti Ta­nácsának felmérései szerint a pincékben 3,3 millió hektoliter eladatlan bor van, ez kb. 0,5-1 millió hektoliterrel haladja meg az ilyenkor szokásos mennyisé­get. Fokozza a gondokat, hogy a várakozások ellenére - egyelőre nem nőtt az unióból, illetve az azon kívüli országokból a keres­let a magyar borokra. A helyzetre megoldást a kész­letezési támogatás, valamint a mustsűrítésre, illetve a lepárlás­ra igényelhető támogatások je­lenthetnének. Ez utóbbi a bor­készletek végleges kivonását je­lentené. A kormány sem igazán segített a probléma megelőzésében és kezelésében. A földművelési tárca mulasz­tott, amikor nem készült fel az Uniós tagságunkból adódó vál­tozásokra. A csatlakozási tárgyalásokat 2002 decemberében zártuk le, míg taggá csak 2004. május l-jé­vel váltunk. Közel másfél év állt a rendelkezésre a felkészülés­hez. Látni kellett volna, hogy május l-jével megváltozik a me­zőgazdasági támogatások rend­szere. A tárca mulasztott akkor is, amikor nem vette figyelembe az ágazat előrejelzéseit a várható túltermelésről. Az Európai Unióban a borá­szati év augusztus l-jén kezdő­dik. Ehhez képest a tárca a tá­mogatások igénybevételéhez szükséges rendeleteket nem al­kotta meg. Azt tudjuk, hogy Uniós tagsá­gunkkal megszűntek a korábbi beavatkozási (intervenciós) le­hetőségek. A baj az, hogy az Unió adta tá­mogatásokat meg nem tudjuk igénybe venni. Egyébként is az Uniós támo­gatások elsősorban a feldolgo­zást támogatják és nem a terme­lést. Az olyan támogatások, mint a krízislepárlás támogatása, bor magántárolás támogatása, szőlő­lékészítés támogatása már mind feltételezik azt, hogy a szőlőt már megvették és azt kívánják a továbbiakban feldolgozni. Magának a termelésnek a tá­mogatásáról szó sincs. A gazdák azt várnák el jelen helyzetben a kormánytól, hogy áthidaló megoldással a jelenlegi helyzetet orvosolja. Azt, hogy ne legyen ráfizetéses a szőlőtermesztés. Ne fordulhasson elő, hogy a fáradságos munkával és nem ke­vés ráfordítással előállított szőlő a szüreti időszak után is a tőké­ken maradjon. Ehhez szeretném kérni a mi­nisztérium támogatását. (Elhangzott a Parlamentben) EU-polgár Az Európai Unió bővítésének és az Európai Uniós polgárság széles körű kommunikációjának érdekében október 27. és novem­ber 6. között roadshow formájá­ban viszik házhoz az információt. Az európai állampolgárság Unión belüli szabad mozgás jogát jelenti, ezenkívül olyan alapvető jogokkal is jár, mint az emberi méltósághoz való jog, szabad véleménynyilvání­táshoz és tájékozódáshoz való jog, valamint a tanuláshoz és szociális biztonsághoz való jog. Nem utolsó sorban az európai polgárnak joga van ahhoz, hogy szavazzon vagy jelöltként induljon bármely, a la­kóhelye szerinti tagállam helyha­tósági és európai parlamenti vá­lasztásain. Tudatosítani szeretnék mindenkiben: az európai állam­polgárság. Mindezekről kérdezhetnek, vé­leményt mondhatnak, információt kaphatnak a kampány során, mely végighalad az ország területén, nagyvárosaiban és november 6-án Szekszárdon is megáll. A Garay téren 10 órától nyit az EU-sátor, ahol a város vezetője átvágja az EU-szalagot és elsőként kitölti a kvízkérdéssort - természetesen az Európai Unióról, majd várják az érdeklődő szekszárdiakat is a helyszínen.. roost2,f»Ö?.-twiíWi* kamatai, a huoloesmtj korlatozasa nélkül. Sot, a Cli! Dtwiia lakáshitelt rnoM akar kezelesi koluög rifiikiJ" igűtiyuUtni. Az akciós kamat a december 31ng befogadott igény­lesekre vonatkozik. További információért hívja a CIB24 Hitel­vonalat, vagy keresse lel honlapunkat. Van kiút * A 32!M. okttba 1. 6s douemMr 11. MiOtt b«tog»dcmCe UUd.wí ^nyítortwwan * K»áit vau kipjj JIWIÍ. «v« buekfci fea<x«g«l «many­nytb«n t hn»lgény«3tOI szinttott «gy Mi b«kjl ltg«UU> r*tv> 30 «j* F« ötumjli munt'tMr* * hfalttrtautM M«Ma llotQlK CB b»ntaumi»» liUteg*, »*4bb4 ravontt minimum ktt Mlxajwra b**i«dtn magbtuj a tt>»Jlugyanarról« UnteUmMrOL I ^jlnlttttMiak Uiooittf CI»C\H iTiLYsm AU os 40 aaz sas www.cib.hu C* • Ouppo Bmcí Intau b«r*j»

Next

/
Oldalképek
Tartalom