Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)
2004-10-31 / 34. szám
SZEKSZÁRDI (B- VASÁRNAP 2004. OKTOBER 568. Veszélyelhárítók Fakivágás — Fészekigazítás — Darázsirtás — Kutyamentés Van egy dal, ami szerint a muzsikusnak dalból van a lelke. Ennek analógiájára viccesen mondják, hogy a favágónak fából van a lelke. Én meg kérdem, vajon a tűzoltónak miből van a lelke? Tán tűzből? Dehogy. De az biztos, hogy közeli a tűzhöz, illetve valamennyi tűzoltó lelkéből melegség árad, s megható, amikor a marconának tűnő férfiak megilletődve emlékeznek olyan esetekre, amikor kisgyermeket' mentettek ki a karambol következtében ronccsá lett autóból. A szekszárdi tűzoltóságon járva mindig meglepődöm a fogadtatáson. S nem csak a bejáratot övező pompás növények miatt. Különösen azért, mert a portai ügyeletes készséggel irányít kollegájához, akit keresek. De hasonlóak a tapasztalataim a telefonálások alkalmával is. Ezt mindenképpen megjegyzem, hiszen a telefon túlvégén visszaköszönnek, bemutatkozásomra bemutatkozás a válasz. Mindezek számos cégnél még ma is elmaradnak. A másodpercekkel küzdenek A szolgálatparancsnok, Ábrahám Sándor tűzoltó főhadnagy irodája nem okoz meglepetést. A csöppet sem fényűzően, inkább praktikusan berendezett, munkára és pihenésre - a tűzoltók 24 órás szolgálatot teljesítenek - egyaránt alkalmas helyiség tárgyai közül a szekrény ajtajára tűzött fotók fogtak meg. - Itt Szekszárdon készültek. Egy omlás alól igyekeztünk kimenteni egy férfit, de mire elértük, sajnos halott volt. Mindannyiunkat nagyon megrázott az eset. A másodpercekkel harcolva tettük a dolgunkat... - fűzte magyarázatul a képekhez a főhadnagy. - Ezek a fotók további tettrekészségre sarkallják? - Segít... Bár ezeket a tragédiákat nem könnyű feldolgozni. Mivel újságíróként naponta hivatalos tájékoztatást kapok a rendőrségtől, a katasztrófavédelemtől, eleinte meglepődtem, azóta már megszoktam, hogy a tűzoltók a tüzek oltása mellett napi rendszerességgel olyan feladatokat kapnak és oldanak meg, amelyek halA Szekszárdi Hivatásos Tűzoltóságnak 66 vonulás tűzoltó munkatársa van. Vonulásaik száma évente 600-630 között van, de volt már 779 is. Idén szerencsére nem állítanak föl csúcsot, amire abból lehet következtetni, hogy eddig 350-szer vonultak. Vonulásuk fele műszaki mentés, de szép számban teljesítenek egyéb feladatokat is. Működési területük 1538 négyzetkilométer, amelybe 59 település tartozik. latán egy „civil" ámulva kapja fel a fejét. Jórészt ezekről az estekről faggattam Ábrahám Sándort, majd a hozzánk csatlakozó Nagy Gábor törzsőrmestert. Ami az életveszély kategóriába tartozik - A tűzoltók kötelesek elhárítani a közvetlen élet- és balesetveszélyt. - szögezte le a főhadnagy. A tájékoztatók között naponta olvastam, hogy darazsaktól mentették meg a lakókat. A rovarokat a kéményből, a padlásról, az istállóból, a lakóházból távolították el nem egyszer, vagy kétszer, sőt méhrajokat is befogtak játszótéren, forgalmas utcákon. Vajon erre a munkára is kiképzik a lánglovagokat? - A darázs-, vagy méhszúrásra bárki allergiás lehet, s ha tömegesen jelennek meg ezek a rovarok, közvetlen életveszélyt jelenthetnek. Egyébként aki ezeket nem ismeri, nem dolgozik velük, nem tudhatja, mi a teendő. - Miért, Önök méhészek, vagy darázsszakértők? - Bizony, vannak közöttünk méhészek, akiktől az évek során valamennyien megtanultuk a legcélravezetőbb eljárásokat. Ezenkívül megfelelő védőruhával és védőkámzsával rendelkezünk, amit ezek a rovarok nem szúrnak át. A darazsak elpusztítására jórészt rovarölő szereket használunk. A méheket pedig ugyanúgy begyűjtjük egy zsákba, mint a méhészek, majd az erdőben szabadon engedjük őket. A darazsakkal kapcsolatban a tűzoltók legextrább esete az volt, amikor néhány hete egy füvet nyíró férfi riasztotta őket a rovarok támadása okán. A földből három, hatvan centi átmérőjű fészket vettek ki hatvan centi mélyről. - A tűzoltók rendelkeznek rovarirtó szerrel? - Igen, parancsnoki intézkedésre ez is hozzátartozik a felszerelésünkhöz, amit a tűzoltóság saját költségvetéséből vásárol meg. Hozzátette, hogy a darazsak azért nagyon veszélyesek, mert többször is képesek szúrni, szemben a méhekkel, amelyek csak egyszer, majd elpusztulnak. „Buta aki nem fél" - Mióta és mi okból tartozik feladataik közé a „nehézbombázó" darazsak irtása ? kérdeztem a gépészdiplomával rendelkező Ábrahám Sándortól. Mire ránézett kollegájára, majd rám, s mosolyogva közölte, hogy az újságokban megjelenő hírek olvastán fordulnak hozzájuk egyre többen. De ismét hangsúlyozta, e rovarok kiiktatása bizonyos esetekben szintén az életveszély elhárításának kategóriájába tartozik. - Nem ritka, hogy a méhrajokat maguk a méhészek sem tudják begyűjteni. Az időjárástól és más körülményektől függően vannak évek, amikor megszaporodnak a kirajzások. - Ilyenkor segítenek a méhészeknek. - Mi az embereknek segítünk. Mivel a rajok beözönlenek a lakott területekre, például a játszótérre, nagyon nagy bajt okozhatnak. Nagy Gábor egy bejelentésről kitöltött blankettát tesz elém, hogy lássam, mi minden kerül rá. A bejelentő neve, telefonszáma, elérhetősége satöbbi. Az utóbbira azért van szükség, hogy további információival segítse a tűzoltók munkáját. Például ha egy lakóházban, vagy raktárban keletkezett tűz bejelentője a szomszéd, bizonyára tudja, hol és hány gázpalack lehet az épületben. - Volt olyan esetünk, hogy egy helyről 17 PB-palackot hoztunk ki. Közülük 15 üzemelt, kettő nem. - Ilyenkor nem félnek? - Dehogynem. Az buta, aki nem fél. Racionálisan kell gondolkodni - válaszolt Ábrahám Sándor. - A munkára koncentrálunk mondta szinte egyszerre a két férfi, majd arról beszéltek, hogy az „esetek" után érzik igazándiból az elhárított veszély nagyságát. Ábrahám Sándor szolgálatparancsnok - Tegnapelőtt gólyafészket igazított meg egyik csapat, hogy a jövőre visszatérő vándormadarak a szél tépte otthonukat biztonságban találják - terelte másra a szót Nagy Gábor. Be is avattak a dologba, mondván, a gólyafészek megigazítása már az állatvédelmi feladatok közé tartozik, amelyeket akkor végeznek el, ha van szabad kapacitásuk. Egyik vasárnap egy cicát hoztak le a tűzoltók a villanyoszlop tetejéről, ahova sikeresen fölmászott, de még két óra múltán sem merészkedett lejönni. Hoztak már ki omló pincéből kóbor kutyát, amely már több napja nem tudott kiszabadulni. Ám a szakértelem és a megfelelő felszerelés megoldást jelentett. <