Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)
2004-10-31 / 34. szám
2004. OKTÓBER 31. SZEKSZÁRDI AZ „ERDŐ ANYJA" a roma gyerekekért Cigány általános iskolások regionális prózamondó versenyét rendezte meg a megyei könyvtár Ozorán, amelyre Baranya, Somogy és Tolna megyéből 44-en jelentkeztek. Az alkalom célja az olvasás népszerűsítése a roma fiatalok körében, izgalmas irodalomkutatás a könyvtárakban, később a rendszeres olvasás. Az Esélyek Háza és a Pedagógiai Intézet segítségével a könyvtár elsősorban az úgynevezett cigány bázisiskolákhoz intézte felhívását, ahol egyebek mellett a cigány kultúrát, a lovári és beás nyelvet is tanítják., tehát ahonnan szívesen vállalták a részvételt, ám a Pedagógiai Híradóban is megjelent felhívás szélesebb körbe is elért, a három megye legkisebb falvaiba is. Mesét, mondát, dokumentált helyismereti publikációt lehetett előadni cigány folklór- és meseirodalomból, amelynek kínálata az utóbbi években egyre színesedik. Két fiatal Szekszárdról is jelentkezett, Orsós Tamás és Balogh András személyében. Orsós Tamás: - Nagyon szeretek olvasni, a könyvtárba is járok. Mi négyen vagyunk testvérek, én vagyok a harmadik. Szőlőhegyről járok iskolába a kis testvéremmel, aki szintén itt tanul a Szivárvány iskolában. Apukám bontási vállalkozó, anyukám nyugdíjas. Nálunk otthon mindig van mesélés, főleg Andinak, a legkisebbnek. Mi is szoktunk felolvasni, nemcsak a tévét nézzük. Talabos Magdi néni, az osztályfőnököm is hozott be könyveket az iskolába otthonról, azokat is szabad olvasgatni. A versenyre nagyon készültem, A cigány és pap vadászni mennek című mesével. Kipróbáltam magam a sportban is, és rajzolni is szeretek. Még országos versenyen is részt vettem. Az egyik díjazott képem itt lóg az iskola falán. Egyáltalán nem bánt, hogy cigány gyerekeknek szólt a prózamondó verseny kiírása. Szeretek cigány lenni. Megismerhettem a roma nyelvet is, otthon hol így beszélünk, hol úgy. Szerintem a mieinknek akkor lesz jó, ha békességben élnek, ha tanulnak, mert akkor fejlődik az agyuk, ha van szakmájuk, amiben jók és jól is keresnek. Balogh András: - Nagyon jó dolog olvasni. Magdi nénivel sokat gyakorolunk az órákon. A könyvtárból is veszek ki olvasnivalót. Jó mesét mondtam most is, A szegény ember meg az ördögöt. Ez a versenyzés arra is jó, hogy legalább megismerem a cigány meséket. Amint meghallottam Zimmermann Kati és Szűcs Aranka nénitől, hogy milyen jó verseny lesz, már jelentkeztem is. Nekem és testvéreimnek is jó dolgunk van otthon. Igaz, szegénység van, de nincs veszekedés. Jó együtt lenni nevelőanyámmal és édesapámmal. Én is szeretek rajzolni és az én képemet is kiállították az iskolában. Régi történeteket is ismerek, például a lány kikérését esküvő előtt. Engem érdekelnek a szokások. A versenyzés izgalmát meg különösen szeretem. Az ajándékkönyveket gyűjtöm és megőrzöm. A cél, az olvasáskultúra fejlesztése minden erőlködés nélkül, sikeres volt. Az Illyés Gyula Megyei Könyvtár hagyományteremtő szándéka a családi könyvtárak gazdagítása, amelyből a Nemzeti Kulturális Alap, Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal és a Magyar Művelődési Intézet is kivette a részét. Mert az igazi tudás az, amit elsajátítunk, és közérthetően meg is tudunk fogalmazni. „Ennek elérésében a könyv az információhordozó." Anyaga változhat, de ami rájuk ír, az emberi elme célja örök, a megszerzett tudás átörökítése. A cigány értelmiség feladata is ez kell hogy legyen. Judika •Megbocsátás és emlékezés Emléktábla-koszorúzás a Polgármesteri Hivatal aulájában, a Szekszárdi Kamarazenekar ünnepi hangversenye a belvárosi katolikus templomban, az Alisca Brass Band térzenéje a Szent István téren, majd ugyanitt, az 1956os emlékműnél vers, tárogatómuzsika és méltató beszéd, így zajlott le az október 23-i megemlékezés a megyeszékhelyen. A bukásában is győztes forradalmat jelképező szobornál Kocsis Imre Antal polgármester méltó szavakkal köszöntötte a megjelenteket, majd a POFOSZ Tolna Megyei Szervezetének képviseletében dr. Hadházy Ákos állatorvos lépett a mikrofon mögé. A szekszárdi '56-ról szólva alááldása után a Bezerédj István középiskola tanulói tisztelegtek irodalmi műsorukkal a forradalom és szabadságharc emléke előtt. Művészeti vezető Király Józsefné volt. Majd koszorúzás és gyertyagyújtás zárta az ünnepi programot. - d húzta, hogy annak idején Tolna megye székhelyén ami egyébként az itteni forradalmi tanács tudatosan választott jelszavának megvalósulását is jelentette egy pofon sem csattant el, nem uralkodott el az erőszak a városban. Szintén a mának szolgáló tanulságként kifejezte óhaját: nem szabad, hogy ebben a városban egyetlen verbális pofon is elcsattanjon. Nem szabad egymásra szavakban és mondatokban ütéseket mérni. Nem szabad, hogy személyes kapcsolatainkat az határozza meg alapvetően, hogy ki, mit gondol a politikáról és ki, mit gondol a múltról. Ám függetattól, hogy ki mit gondol a megbocsátásról, felejteni nem szabad. Spanicsek Attila tárogatóművész zenei betéte, Bárdos Sándor versmondása, a történelmi egyházak képviselőinek