Szekszárdi Vasárnap 2003 (13. évfolyam, 1-44. szám)
2003-09-28 / 33. szám
SZEKSZÁRDI 2003. SZEPTEMBER 28. VASÁRNAP M Szakszerű otthoni szakápolás Létezik a megyében is az otthoni ápolás, ám keveset tudnak róla a betegek. Előnye, hogy olcsóbb, mint a kórházi kezelés, és családi környezetben gyorsabb a gyógyulás is. Az otthoni vizitek a házi orvos elrendelésére és kontrollja mellett zajlanak. Az otthoni szakápolási tevékenység nem az alapápoláshoz tartozik, kimondottan szaktevékenységnek minősül - mondta lapunknak Kiss Istvánné, a szakápolási szolgálat egyik vezető munkatársa. A kórháznak viszont érdeke, hogy minél több beteg forduljon meg az egyes osztályain, hiszen az Országos Egészségbiztosítási Pénztár ez alapján fizet az intézmények• k, valamint az intézmények - nény kivételtől eltekintve - nem kötnek szerződést a szolgálatokkal. A betegek, ma még mindig meglehetősen kevés információval rendelkeznek a témát illetően -, tette hozzá a diplomás szakember. A rendelet kitér a szakképesítésekre, csak egészségügyi főiskolai végzettséggel vagy ápolói szakképesítéssel (3 év gyakorlattal) láthatja el a szakápolási feladatokat az ápoló, a tárgyi feltételek biztosítása az adott szolgálat feladata. Az otthoni szakápolást a körzeti orvos rendeli el hivatalosan, abban az esetben, ha az kórházi kezelést vált ki vagy lényegesen lerövidíti azt. Természetesen csökkennek a kórházi költségek, a sebgyógyulás folyamata is gyorsabb családi környezetben - említi a szakember. Mindez a háziorvos kontrollja mellett zajlik, maximum 14 vizitre szóló elrendeadhat, amely alatt folyamatodon ellenőrzi a beteg állapotát. Amennyiben indokolt, az adott betegségben ez még, további három esetben megismételhető. Természetesen az orvos mondja meg, és dönti el a kezelés milyenségét. A finanszírozó (OEP) és a szakápolási szolgáltató (városunkban két ilyen szolgáltató van gyógytornászokkal, fizikotherápiás asszisztensekkel) szerződése alapján a biztosított részére naponta egy vizit számolható el. A szolgáltató vizitszámkeretét a település lélekszáma alapján határozzák meg. Ezzel kapcsolatosan Kiss Istvánné több problémát is említ: a lakosság részéről több vizitre lenne igény, a keret nem elég havonta, és a szolgálatok között nem lehet átcsoportosítani. A vizitdíjat 2850 forintos alapdíjat figyelembe véve, szorzók alkalmazásával kell kiszámítani. A szorzók úgy vannak megállapítva, hogy minél tovább tart a páciens ápolása, a szorzó értéke úgy lesz egyre kisebb. Az sem mindegy, hogy a beteg mely ápolási kategóriába tartozik, teljes, részleges ápolásra szorul, avagy önellátó. A fejlettebb nyugati demokráciákban ez az ápolási forma teljesen beépült az egészségügy rendszerébe, a betegek korlátozás nélkül hozzáférhetnek. Hazánkban az elkövetkezendő években várható áttörés, a tervek szerint nemcsak a szakápolást biztosítaná, hanem kiegészülne az alapápolás tevékenységi körével is. B. L. - Fotó: N. Á. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Biztonságot ad az egyedülálló időseknek Decemberben kiépítik Szekszárdon is az úgynevezett jelzőrendszeres házi segítségnyújtási rendszert. Első körben huszonötén kapják meg a kézre kapcsolható vagy nyakba akasztható jelzőkészüléket. Ha olyan rosszul vannak, hogy még a telefonig sem tudnak elvánszorogni, ezzel jeleznek. Rottenbacher Ádám, a Mérey utcai szociális központ igazgatója elmondta: a készülék a nap 24 órájában szolgálja az egyedülálló idős betegeket, illetve fogyatékkal élőket. A jel megjelenik a szociális központban elhelyezett, és szakképzett ápoló által figyelt monitoron. Az ügyeletes ekkor nyomban a jelzést adó ember lakására megy, hogy segítséget nyújtson vagy orvost, illetve mentőt hívjon. Az igazgató hangsúlyozta, hogy a készülék biztonságot ad a rendszerben levőknek. Ám hangsúlyozta, hogy természetesen csak a belátási készséggel rendelkezőket látják el az ingyenes készülékkel. A huszonöt idős embert azok közül választják ki, akik eddig benne voltak a házi segítségnyújtási - szociális gondozási - rendszerben, vagy az idősek otthonába való elhelyezésre várnak. Ők jelenleg nyolcvanan vannak. Rottenbacher Ádám szólt arról is, hogy a rendszer kiépítésére sikeresen pályáztak az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumhoz, s megkapták a 6,2 millió forint nagyobb részét, a fennmaradó 770 ezer forintot a város biztosította. A huszonöt jelzőkészülék közül ötöt a Máltai Szeretetszolgálat oszt ki. A rendszer ötvenre bővíthető - erre is pályáznak -, ám azok, akik ki tudják fizetni a jelzőkészülék hetvenezer forintos árát, rövid időn belül megkapják azt. - hm Fogy a népesség Kevés a minőségi lakás Szekszárdon Szembetűnő Szekszárd népességének fogyása, ez meghaladja az összes többi megyei városét - mondta Fehér Péterné, a Központi Statisztikai Hivatal Tolna Megyei Igazgatóságának igazgatója a Tolna Megyei Államigazgatási Kollégium csütörtöki ülésén. Előadásából megtudtuk, hogy a megye népességszáma az 1980-as évektől kezdve fokozatosan csökken, figyelembe véve az idei adatokat is. E csökkenés a falvakon túl a városokat is elérte. Továbbra is az öregedési folyamat jellemző, ami a népesség korösszetételét illeti. 1990 óta a gyermekkorúak körében tapasztalható a legjelentősebb változás, nem egészen 11 000 fővel lettek kevesebben. Legalább ilyen érdekes kitekinteni a nemek arányára. 2001ben ezer férfira 1090 nő jutott; a városokban 1117, a községekben 1062 - itt tehát kiegyenlítettebb az arány. A 35 évesnél fiatalabbak körében férfitöbblet, az ennél idősebbeknél pedig nőtöbblet jellemzi a korosztályt - derült ki az előadásból. A tapasztalatok szerint a házasságkötési idő kissé későbbre tolódik: a férfiak 31, a nők pedig 28 éves korukban házasodnak átlagban, s egyre több család vállal kéthárom gyereket. Mind gyakoribbá válnak az élettársi kapcsolatok is és az így történő gyermekvállalás. A megye kistérségeit tekintve a Tamási körzetében élő házas nők a legtermékenyebbek: száz nőre 200 élve született gyermek jutott a 2001. évi népszámláláskor. Az utolsó helyeken Dombóvár és városunk kullog. A népesség iskolázottsági szintjének alakulását az elmúlt évtizedekben a közép- és felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők arányának növekedése jellemezte, ám a rendszerváltozás óta végbement gazdasági-társadalmi folyamatok megváltoztatták a foglalkoztatottság jellemzőit. Sajnálatos módon csökkent a foglalkoztatottak száma, s a munkanélküliség háromszorosára nőtt az 1990. évi adatokhoz képest. Gyakori a rokkant nyugdíjba „való menekülés" ez állapot elöl, ezzel persze még több lesz az inaktívak száma. 2001. február l-jén 83 733 inaktív keresőt regisztráltak megyénkben, ez az 1980-ban mért adatokhoz képest 64 százalékos növekedést mutat. A munkanélküliség 2001-ben a gazdaságilag aktív népességen belül leginkább a 15-29 éveseket sújtotta - ez hívja fel igazán a figyelmet a pályakezdők elhelyezkedési nehézségeire. A mezőgazdasági szektorban sem sokkal jobb a helyzet, s viszszaesett az ipari termelés is. 2001ben a mező- és erdőgazdálkodásban 66 százalékkal kevesebb dolgozót foglalkoztattak, mint 1990ben, iparon belül a bányászatban, a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás területén és a feldolgozóiparban következett be drasztikus létszámleépítés. Ezek után mind többen próbáltak/próbálnak munkához jutni más városokban, településeken, megyénkre kiemelten jellemzővé vált az ingázás - foglalkoztatottjaink 34%-a teszi ezt. Míg 1990-hez képest negyedével csökkent a megyén belül ingázók száma, a megyén kívülre járóké kétszeresére nőtt. Legszélsőségesebb esetben a fővárosban vállalnak munkát a kényszerhelyzetben levők. Végezetül a lakott lakások tulajdonjellegéről esett szó. Az elmúlt tíz évben többségük magántulajdonba került. Elmondható, hogy megyénkben nem mennyiségi, hanem minőségi lakáshiány van: a lakásállományok 20%-a félkomfortos vagy komfort nélküli. Jelenleg 45 000 személy lakik ilyen körülmények között. A lakások felszereltsége ugyan javul, ám ennek üteme meglehetősen lassú. Az idei féléves felmérések szerint lendület mutatkozik a lakásépítési piacon, jelenleg 304 új építési engedélyt adtak ki. P. z.
