Szekszárdi Vasárnap 2002 (12. évfolyam, 1-46. szám)
2002-04-07 / 13. szám
. SZEKSZÁRDI YMRNAP 8- 2002. ÁPRILIS 7. ÉRDEKLI? BEMUTATJUK! mm Az ifjú sportolók mind en téren jó irányban változnak Tövisháti András és Béla, a restaurátor és szobrász ikerpár javaslatára Balogh Lászlóval, a Vármegyeháza gondnokával beszélgettem, aki a munkahelyét, valamint az íjászatot és a karatét már-már megszállottan szereti. - Felemelő érzés lehet a vármegyeházát gondnokolni. Más, mint egy közhivatalban, vagy üdülőben ellátni ugyanezt a feladatot. - Fantasztikus érzés, amiben az is különös, hogy ott is lakunk. Úgy érzi magát az ember, mintha egy kastélyban élne. A reggeli ébredéskor a tiszafákon csiripelnek a madarak, a fekete rigók, a rozsdafarkú, de olykor még fácán is oda téved. Vannak denevérek is. 1982-től lakom ott, aminek nagy szerepe volt, hogy elvállaltam e munkát. Hiszen közalkalmazotti fizetésem nem a legvonzóbb. - Gyerekei vannak? - Tamás a legidősebb, ő 18 éves, Nilla a 17. évében van, nevelt fiam, Gergő pedig 14 esztendős. A gyerekek is nagyon szeretik a parkot, de a barátaik is gyakran nálunk töltik az idejüket. Sőt, az íjászok és a karatésok is érthetően szívesen jönnek hozzánk - éppen a hely varázslatos hangulata miatt. Akár az udvarban, vagy a külső parkban telepedünk le, nem tudunk betelni a látvánnyal. ^ -Ki a főnöke, és mi a feladatköre? - A megyei önkormányzat gazdasági és műszaki osztályához tartozom. A munkám végzéséhez rendezvénytervet kapok. A kisebb - de főként - nagyobb rendezvények lebonyolítása a feladatom, az épület környékét én tartom rendben. s mondhatom, házmesteri tevékenységet is ellátok. - Szép kutyája van. Gyanítom, hogy segíti önt a biztonság megteremtésében. Ugye, Artúr a neve? - Sajnos, Artúrt lelőtték, mert a városban tekergett. Most egy akita fajtájú kutyám van, s az Akira névre hallgat. Mondhatom, tudja a dolgát! - Sok rendezvényük van, kiemelne az ön számára emlékezetes programokat? - Gyönyörű műsorokat tartottak a romkertben, például Oszvald Marikáék, de előadások és hangversenyek is voltak. - Miért szűntek ezek meg? - Azt nem mondom, hogy nincs rá igény. Talán a rendezők figyelme fordult más felé. Néha egy-egy szabadtéri előadást szerveznek ide a művelődési házasok. Sajnos, egyre kevesebb esküvőt tartanak nálunk, most csak éppen előfordul egy-egy. Viszont roppant kellemesek a megyebálok, de most szilveszterkor is tartottak bált. • - A bálok elegánsak? - Igen, már a hely is meghatározó. Szilveszterkor a Főispán étterem korhű vacsorával lepte meg a résztvevőket, akik roppant elegánsak voltak. A hölgyek nem öltözték túl egymást, diszkrét ékszereket viseltek... mintha összebeszéltek volna. - Elképzelem, hogy a család milyen csodás húsvétot tartott... - Ez így igaz. Amikor kicsik voltak a gyerekek, a romkertben rejtettük el az ajándékokat. Óriási hangulatban telt a keresgetés, de volt, hogy a tiszafán nem sikerült megtalálniuk a csokit. A tavalyi húsvét nagy része a rendőrségen zajlott. Ugyanis locsolkodáskor Gergőt és az egyik barátját két fiú kirabolta az utcán. Igaz, húsz perces autózás eredményeképpen elkaptuk őket, s a dolog természetesen a rendőrségen folytatódott... Az azt megelőző húsvétot Olaszor-. szágban töltöttük a karatésokkal, ugyanis versenyen vettünk részt. De nagypénteken sikerült eljutnunk Vatikánba. Igaz, messziről, de láttuk a pápát. Ehhez fogható élményben ritkán van része az embernek. Ráadásul akkora tömeget sem láttam még soha. Állítólag rengetegen már éjjel „kiköltöztek" a hatalmas térre, ülőalkalmatosságokkal fölszerelkezve, hogy jó helyet biztosítsanak maguknak. - A főtt sonkán kívül van-e hagyományos étele a Balogh családnak? És ki főzte az ünnepi ebédet? - Nagyon szeretek és állítólag tudok is főzni. Húsvétkor a húslevest feltétlenül én készítem el: sok zöldséggel, kis sáfránnyal. Két-három óráig hagyom a kis tűzön, épp hogy csak gyöngyözzön. - Mit szokott még főzni? - Vadból készült különböző ételeket, de babgulyást és sóletet is szoktam készíteni, de a pörkölteket sem hanyagolom. Mostanában pedig a túrós dolgokkal foglalkozom. -És a halételek? Mert azt mondják, azokhoz is a férfikéz kell. - Amikor van időm, szívesen horgászom, de ha olykor akad valami a horogra, azt elosztogatom. A horgásztársak gyakran zrikálnak, hogy miért nem figyelek rendesen. - És miért? - Mert olyankor jut időm olvasásra. Ráadásul akkor vagyok friss levegőn is, amit nagyon élvezek. - A Szekszárdi Ippon Karate Egyesület elnöke és edzője is. Mellette íjászattal is foglalkozik? - Persze, az Alisca Nyilai íjász Egyesületnek szintén én vagyok az elnöke és az edzője. Az Ipponnak mintegy 140 tagja van, többségében gyerekek. Van klubunk Hőgyészen, Zombán, Tolnán és természetesen Szekszárdon, mégpedig kettő. - Hogy jut ideje edzést tartani mindenütt? - Nem egymagam vagyok. Például Szekszárdon a kisebbek edzője a feleségem, Györgyi. - Igen, Horváth Gyöngyiről van szó, aki egyben kiváló versenyző is. De beszéljen arról, hogy azon kívül, hogy a karate is sport, miért fontos még? - A mai világban különösen nagy a jelentősége, hogy már gyermekkorban kialakuljon az önfegyelem és a céltudatosság. És erre ugyancsak alkalmas a karate. Mellette a kis sportolók megérzik az együvé tartozás jelentőségét, az edzéseken és a versenyeken kívül Is együtt töltik a szabadidejüket. Szülők mondják, hogy amióta hozzánk jár a gyermek, javított a tanulmányi eredményén, előnyére változott a magatartása, nőtt a koncentrációs képessége, s persze, egyértelműen jól alakult a fizikuma. - Visszatérve Gergőék tavaly húsvéti megdöbbentő esetére, nem ériem, miért nem védték meg magukat, hiszen ők is karatéznak, s Gergő kiemelkedő eredményeket ér el. - Rengeteg önvédelmi technikát tanulnak, de valójában félnek alkalmazni, nehogy baj származzon belőle. Ezzel magam is így vagyok, ha megtámadnak, csak az ütéseket védem ki, s nem viszonozom..., mert akkor... na, hagyjuk. A mai fiatalok között dúl az agresszivitás, megjegyzem, még az iskolákban is. - Soroljon néhányat a sporteredményeik közül - Albert Szilárd még nincs 12 éves, de már profinak számít, hiszen több világversenyt nyert meg. Tavaly 529 érmet szereztek a srácaink, körülbelül harmincan. Ez magyar csúcsnak számít. Egyébként évente 20-22 versenyre megyünk, és négyet rendezünk mi. Minden hét végén utazunk valahova. A tavaly december eleji világkupán tíz versenyzőnk nyert, például Kakukk Korina három érmet hozott el. Korábban nemzetközi bajnokságot nyertünk Franciaországban: 22 francia csapat elől hozzuk el az első helyet. Azó^ nem hívtak bennünket. ™ - Az íjászat sokak szemében úri sportnak számít. - Mi nem tudunk eleget tenni az úri passziót jelentő oldalának, hiszen nekünk nem futja csodálatosan szép „varázsfegyverekre", elegáns öltözékre. A középkategóriás fegyver húsz-harmincezer forintba kerül, de vannak olyan fővárosi sporttársaink, akiknek 200 ezer forintos íjjal lőnek. Mi inkább a terepíjászatot választottuk, de a pálya- és a teremíjászatban sem működünk rosszul, pedig alig több, mint két éve alakultunk. Hogy mi, felnőttek vonzzuk magunk köré a gyermekeket, vagy a sportágak, azt pontosan nem tudom, de sok karatés íjászkodik is. Gergő fiam a tavalyi diákolimpián 3. helyezést ért el, Tamás fiam pedig aranyé^ mes lett. fl - Sokan tudják, hogy ön a megyei harcművészeti szövetség és a megyei íjász egyesületek szövetsége elnöke is. Úgyhogy jogos a kérdésem: mikor jut ideje pihenésre -sa horgászat mellett kivéve -, olvasásra? - Éjszaka. Bár mostanában az egyesületek pályázatait írom késő esténként. Sajnos, nagyon kevés sikerrel, mivel a legjobb programokra sem mindig tudnak pénzt adni. Igaz, tavaly az egymillió forintos edzőtáborozásra az ISM-től nyertünk nyolcvanezer forintot. E mellett a várostól és egy-két szponzortól is kapunk támogatást. - Kinek adja át a jelképes stafétabotot? - Szeretném, ha dr. Ökrös Magdolna, a Tolna Megyei Főügyészség fellebbviteli főügyésze - aki éveken át a fiatalkorúak ügyésze volt - elmondaná tapasztalatát a gyermekek agresszivitásáról. V. Horváth Mária Fotó: Nagy Ági l