Szekszárdi Vasárnap 2002 (12. évfolyam, 1-46. szám)

2002-01-20 / 2. szám

2002. JANUÁR 20. SZEKSZÁRDI M Szekszárdi nevezetes napok 2002-ben JANUÁR 5-én 145 éve, 1857-ben született Gál Kál­mán tanár, újságíró és szekszárdi hely­történész, a Tolnavármegye munkatár­sa, a nőegylet történetírója. 8-án 140 éve, 1862-ben halt meg Szek­szárd szülötte, Déry István színész, drámafordító, az első férfi, aki felesé­géről (Dérynéről) lett híres, holott mű­veit évtizedekig játszották. 12-én 195 éve, 1807-ben született Szek­szárdon Németh Antal szabómester, '48-as tiszt. 14-én 120 éve, 1882-ben született Né­meth Gyula evangélikus pap, a szek­szárdi gyülekezet alapító lelkésze, aki női kórust hozott létre, s akinek képe (Szabó Dezső festménye) az evangéli­kus templom oltárképén látható. 15-én 65 éve, 1937-ben elhunyt Simon­tsits Elemér, megyénk al-, majd főis­• íja, aki jeles magyarnóta-szerző is t, csárdást írt a szekszárdi villany bevezetése ünnepére. 22-én 120 éve, 1882-ben a Tolnamegyei Közlöny megkezdte Perczel Mór Az Idő és a Lélek című verses műve közlé­sét: az agg tábornok megyénk első lap­jában lendületes hexameterekben fej­tette ki véleményét koráról. (A művet Bonyhádon 1999-ben újra megjelentet­ték önálló füzetben.) 25-én 50 éve, 1952-ben elhunyt Apáti­puszta szülötte, Garay Ákos festő- és grafikusművész, akinek számos alko­tása a megyei múzeum tulajdonában van. 40 éve, 1962-ben halt meg Szekszár­don Diczenty László építész, a későbbi OTP­ház, a városházi homlokzat, a belvárosi templom kupolájának terve­FEBRUÁR 17-én 120 éve, 1882-ben halt meg Szek­szárdon Pázmán György jeles pedagó­gus, aki Bezerédj Flórikát tanította, édesanyja könyvét sajtó alá rendezte, majd a megyeszékhelyen évtizedekig okította a nebulókat a belvárosi iskolá­ban. 22-én 95 éve, 1907-ben halt meg (influ­enzából szövődményként kialakult tü­dőgyulladásban) Wosinsky Mór apát­plébános, régész, megyei múzeumunk alapítója. 26-án 110 éve, 1892-ben hunyt el Szek­szárdon Rausz Béla '48-as tiszt, szolga­bíró. MÁRCIUS 1-jén 105 éve, 1897-ben a megyei kór­házban bábaképző nyílt, amely három hónapos képzést adott, de ezzel is egyedüli volt a Dunántúlon: hamaro­san országosan elismert képesítést (egyéves képzést) nyújtott hölgyeink­nek, akik először itt szerezhettek szak­mát megyénk területén. 2-án 100 éve, 1902-ben született a me­gyeszékhelyen Mattioni Eszter festő­művész, városunk díszpolgára, akinek három földrész múzeumaiban (köztük a Louvre-ban) találhatók hímeskövei. (Szülőháza jeltelenül áll a megyei könyvtár udvarában...) 3-án 105 éve, 1897-ben elhunyt Szek­szárd fia, Diczenty Pál '48-as tiszt, or­vos, aki kispapként lelkesült föl, s állt be saját költségén huszárnak, a sza­badságharc után büntetésből besoroz­ták, Itáliába vitték, atyja onnét váltotta ki. Hazajőve orvosnak tanult, szorgal­mazta a cselédügy rendezését. 6-án 35 éve, 1967-ben elhunyt Szek­szárd volt polgármestere, Vendel Ist­ván, aki városunk történetében leg­hosszabb ideig (1922-1944 között) vi­selte e tisztet. Nevéhez fűződik a Béla tér rendezése, a Séd szabályozása és védműveinek kiépítése, továbbá vízve­zeték létesítése. Jobboldali nézetei mi­att (ezt főleg Szekszárd megyei város monográfiája című művében fejtette ki) perbe fogták 1945-1946-ban, de föl­mentették. Ennek ellenére nyugdíját • megvonták, még halálhírét sem közöl­ték a helyi lapok. Egykori tanyája (Ha­lász Béla tulajdona) ma is jeltelenül áll, utca - javaslat ellenére - sem viseli nevét. 7-én 90 éve, 1912-ben a megyeszékhe­lyen született Dózsáné Kovács Klára gyermekorvos. 11-én 245 éve, 1757-ben meghalt Trauthson József szekszárdi apát, bé­csi érsek, akinek rendeletére emelték a Szentháromság-szobrot, s aki apáti rangját érsek korában is megtartotta. (Bécsben a Trauthson-palota az egyik legszebb barokk műemlék.) 155 éve, 1847-ben született Eötvös Károly La­jos, aki a megyeszékhelyen gyermek­könyvet írt A kis világ avagy legújabb Flóri könyve címmel. 14-én 95 éve, 1907-ben, megalakult az Országos Gyermekvédő Liga megyei szervezete. ÁPRILIS 7-én 145 éve, 1857-ben mutatta be Kubinyi Ferenc, a Nemzeti Múzeum igazgatója az Akadémián a szekszárdi szarkofágot. A110 mázsás márványko­porsó hazánk legjelentősebb szarko­fáglelete, amely 1845-ben, az első tu­datosan vezetett régészeti ásatás során került elő a vármegyei rabdolgoztató alapozásakor. A szarkofágban talált ál­dozati üvegkehely - akárcsak maga a kőkoporsó - ókeresztény emlék, mind­össze kilenc került elő az egész vilá­gon, az utolsó a müncheni olimpiai stadion építésekor. A szekszárdiak ma is szívesen idézik magyarra fordított feliratát: .Áldozz a pásztornak, igyál, s élni fogsz!" 8-án 90 éve, 1912-ben hunyt el a megye­székhelyen Várkonyi Sándor tanító, új­ságíró. 20-án 60 éve, 1942-ben halt meg Mikló­si Ödön festőművész, karikaturista, Szekszárd szülötte, aki a Mutchsenbacher-család sarja, több or­szágos lap munkatársa volt. MÁJUS 5-én 35 éve, 1967-ben hunyt el Szekszár­don Babus Jolán néprajzos muzeoló­gus. 12-én 620 éve, 1382-ben Miklós szek­szárdi apát rögzítette alattvalói jogait. 25-én 90 éve, 1912-ben költöztek be a szekszárdi postapalotába, előtte a Bezerédj utcában volt a posta. Az első híres helyi postabérlő - a XIX. század elején - báró Augusz Antal atyja volt, a posta céljait szolgálták a mai árkádok. A Széchenyi utcai új postapalotán egy­kor díszes villamosóra mutatta az időt: helyre lehetne állítani a képet. 26-án 125 éve, 1877-ben hunyt el Konkoly-Thege Ignác '48-as tiszt, te­lekkönywezető Szekszárdon, 115 éve, 1887-ben ugyanitt született Déry Hugó színész. 35 éve, 1967-ben halt meg Hadnagy Albert, a megyei levéltár igazgatója, aki 23 pályázó közül nyerte el állását - az Országos Levéltár me­gyei származású igazgatója javaslatá­ra. Számos tanulmánya mellett nevé­hez fűződik a levéltár 1945 utáni első rendezése, a megyei nemes családok iratainak begyűjtése és megóvása, va­lamint az 1956-os forradalomban való részvétel is. A levéltár jelképesen a Le­véltári Füzetek sorozatának első da­rabjaként a róla szóló és írásait tartal­mazó kötetet adta ki. 27-én 200 éve, 1802-ben rakták le a szekszárdi belvárosi templom alapkö­vét. 125 éve, 1877-ben a Tolnamegyei Közlöny az óvoda foglalkoztatási ter­vét közölte vezércikként. 30-án 120 éve, 1882-ben elhunyt Gájásy Lajos szekszárdi orvos, kórházigazga­tó, aki abban az évben már másodszor kapta meg a tífuszt. Nevéhez fűződik több Victor Hugo-vers fordítása, vala­mint a később nagy jelentőségre szert tett polgári olvasókör megalapítása. Mellképe a kórházban színes fest­ményként megtalálható. 31-én 295 éve, 1707-ben Mérey Mihály szekszárdi apát jegyzőségével meg­kezdődött az ónodi országgyűlés, amelyen II. Rákóczi Ferenc először ad­ta tanújelét Mérey iránti nagy megbe­csülésének. Az apát 1709-es fogságba esése után mondta: „Az összes papo­mat odaadnám cserébe érte." JÚNIUS 9-én 80 éve, 1922-ben született Csányi László író, újságíró, aki 1952-től élt Szekszárdon. Neki kö­szönhetjük, hogy 1954. december 17-én emléktábla került a Babits-házra, 1978-tól pedig Dunatáj néven előbb antológia, majd folyóirat indult a megyeszékhelyen. Hagyatéka részben a főiskolán található. 15-én 85 éve, 1917-ben Batthyány Tiva­dar, Szekszárd képviselője lett a király személye körüli miniszter, aki a me­gyeszékhely képviselői közül először viselt ilyen rangot. 18-án 55 éve, 1947-ben meghalt Szek­szárdon Szeghy Sándor jeles patikus, aki Báthory Elek I. Béla királyhoz cím­zett gyógyszertárát vette meg a Szé­chenyi utcában. (A kis patika ma is üzemel a piaccal szemben.) JÚLIUS 8-án 180 éve, 1822-ben született Szek­szárdon Garay Antal '48-as tiszt, em­lékíró, aki hazánk fiai közül egyedül ült a francia királyi trónon: a párizsi forradalomban a tróntermet elfoglaló csapat tagja volt. A francia fővárosban Tárogató címmel kéziratos magyar nyelvű lapot is írt és szerkesztett, haza­jőve fontos üzenetet hozott Kossuth­nak, néhány napig költő bátyjánál volt, majd beállt honvédnek. Komá­romban főhadnagyként fejezte be hadi pályáját. Fia, Garay Ákos festőművész adta ki emlékiratát, sírszobrát, Ge­renday Antal alkotását Apátipusztáról hamvaival együtt az újvárosi temetőbe hozták. 13-án 65 éve, 1937-ben halt meg Szek­szárdon Dragits Imre, Tolna megye tiszti főorvosa. 14-én 160 éve, 1842-ben megalakult a Tolna megyei Védegylet. 19-én 55 éve, 1947-ben Szekszárdtól Sió­agárdhoz csatolták a Leányvárat, amely eredetileg 1858-ban lett a szekszárdi borvidék része. A mondás úgy tartotta, hogy ahonnét látni az agárdi templom tornyát, ott jó bor nem terem; viszont a Leányvárból nem látni. A Leányvár egyébként kőkorszaki földvár volt, amelynek 1897-ben közreadta bájos mondáját a Tolnamegyei Közlöny is. 25-én 105 éve, 1897-ben a rossz ellátás miatt sztrájkba léptek a szekszárdi kórház ápolói. 31-én 120 éve, 1882-ben Hangéi Ignácot nevezték ki kórházigazgatóvá. Műkö­dése alatt az intézmény tovább bővült, s először alkalmaztak mellé, de csak idénymunkásként segédorvost. Han­géi Ignác leánya Hangéi (Tárnoky) Fló­ra, aki a szekszárdi céhek történetét ír­ta meg, s elsőként szerzett városunk hölgylakói közül doktorátust. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom