Szekszárdi Vasárnap 2002 (12. évfolyam, 1-46. szám)

2002-06-23 / 24. szám

2002. JUNIUS 23. , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP Jó ütemben halad a Duna-híd építése •••••ü A hét elején emelték a helyére a szekszárdi Duna-híd második 107 méter hosszú, 600 tonnás mederhídelemét a folyam jobb, Tolna megyei oldalán. A túloldalon már korábban beemelték az ugyanilyen méretű elemet, tájékoztatta lapunkat Dobó Gábor, a Magyar Hídépítő Konzorcium főmérnöke, a Duna-híd projektiroda helyettes vezetője. Mint a főmérnök elmondta, ezek a nagy méretű elemek a két oldalon szimmetrikusan kerülnek a mederbe, pontosabban a pillérekre, s ezek már a híd víz fölötti részét képezik. A Dunán uszályokon érkező két 120 méteres elem szeptemberben, illetve novemberig kerül a helyére, a középső 66 ^^er hosszúságú záróelem pedig decemberben. Ezután a helyszínen kerül a szigetelés, az aszfalt, a korlátok és a kandeláberek a mederhídra. A Duna két oldalán levő ártéri szakaszok 17 méteres elemeit tengelyen, azaz közúton szállítják a hídhoz. Ezeket és a . .. ÍM Szekszárd a XXL század küszöbén A Közép-Európai Üzleti Szövetség kézikönyv műhelye - a CEBA Kiadó - településmonográfia sorozata Magyarország jelentős városairól, községeiről. (Sorozat-főszerkesztő: dr. Kasza Sándor.) A Szekszárd a XXI. század küszöbén című hiánypótló, városi monográfia, ez az igényes kivitelezésű kötet a ^^kszárdi Vállalkozói Szalon (Illés (^ás kiadványmenedzser) szervezésével, számos civil szervezet, intézmény és vállalkozás támogatásával jöhetett létre. Utóbbiak közül is kiemelkedő Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlése, illetve a Gemenc Volán Rt. Továbbá a kiadvány kiemelt támogatói az Alisca Bau Mélyépítő Kft. és a Tolnatej Rt. Végezetül (de nem utolsósorban) a kiadvány létrejöttét támogatta az Alisca Ónix Kft., a Kreátor Kft., a Fritz Borház, a Mevaco Perforált Lemezgyártó Kft. és a Szekszárdi Mezőgazdasági Rt. is. A fotókat Kapfinger András és Komáromi Gábor készítette, valamint a Wosinsky Mór Megyei Múzeum és a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara archívuma bocsátotta a kiadó rendelkezésére. A kötet sajtófogadását, bemutatóját Illés Tamás kiadványmenedzser nyitotta meg, ezt követően Kocsis Imre Antal Szekszárd város polgármestere és a szerző, Balázs Kovács Sándor muzeológus, néprajzkutató ajánlotta, mutatta be a kötetet. Illés Tamás főként a kiadvány kiadásával összefüggő nehézségekről/problémákról beszélt, például arról, hogy a szövegkörnyezetbe illő fotók összeválogatása (kiválasztása) volt az egyik legnehezebb feladat. Kocsis Imre Antal Szekszárd polgármestere a könyv előszavában ekképpen ajánlja a kötetet: „A XXI. századra hangolt, formájában és tartalmában teljesen új monográfiát ajánlok jó érzéssel minden olvasónak a távolban és közelben, azzal a nem titkolt feltételezéssel, hogy a monográfia olvasása idelátogatásra készteti a befogadót. Ajánlom ezen túl a dinamikusan fejlődő város kedves olvasóinak is, hogy fedezzék fel és őrizzék meg Szekszárd \M Szekszárd értékeit. A múltbéli történések lényeges üzenetei, azok megszívlelése éppoly fontos lehet, mint az értékeire büszke lokálpatrióta örökös mindennapi öröme a város szeretetében. Szekszárd Magyarország legkisebb megyeszékhelye, amelynek áldásait és kínjait a város naponta éli át. Egy hatalmas kultúrájú település igyekszik megfelelni a XXI. század gazdasági kihívásainak és helytállni abban a versenyben, amelyben bár a humán erőforrás jelentős tényező, sokszor mégsem a legfontosabb eleme a gazdasági erőnek. A város igazi feladata a fenntartható fejlődés gondolatának megerősítése és állandó szem előtt tartása, hogy a gazdasági előnyök ne sodorják el a megőrzött múlt és kultúra óriási értékeit." Balázs Kovács Sándor muzeológus, néprajzkutató (a könyv szerzője) azzal kezdte mondandóját, hogy egy kissé zavarban van, mert nem tartja túl szerencsés dolognak azt, hogy a szerző méltassa saját művét. Már csak azért sem, mert általában (de nem mindig!) a szerzők ismerik legjobban műveik gyengeségeit, hiányosságait. Mindjárt az elején leszögezte ezt, hogy ő igazából nem is tartja monográfiának ezt a művet, mert egy igazi monográfia levéltári kutatásokon alapuló alapvető (olykor szenzációs) újdonságokat tartalmazó mű. Ez a könyv inkább a tudományos ismeretterjesztő művek kategóriájába tartozik, amelyre erősen rányomja a bélyegét az ő muzeológus és néprajzkutató munkássága is. Alapvető hiányosságnak tűnhet (és tűnik is sokak számára), hogy arról az időszakról, amikor Szekszárd lakossága főként az ipartelepítések folytán 15-16 ezerről fokozatosan 36-37 ezerre nőtt, kevés szó esik, az a kevés is csak utalás formájában. A szerző szerint ennek csupán csak technikai okai vannak. Ez egy következő könyv fő témája lehet. A könyv így is rendkívül sok témával foglalkozik részletesen, amit egy rövid felsorolásban csak érzékeltetni lehet. A könyv részletesen foglalkozik a város történelmi múltjával, jelenével és jövőképével. Ezen belül a természeti adottságokkal, a földrajzi adottságokkal, településszerkezettel, az oktatás, a kultúra, a sport, a közbiztonság kérdéseivel, a társadalmi és gazdasági élet jellemzőivel. Megtalálható a kötetben Szekszárd díszpolgárainak rövid életrajza és tartalmazza a kötet a közszolgálati és a gazdasági adattárat és a műemlékek, emlékhelyek, látnivalók ismertetését is. Van benne német és angol nyelvű összefoglaló is... és még sok egyéb más is. (A könyv megvásárolható a Garay és a Babits könyvesboltban és Illés Tamás kiadványmenedzsernél, 30/93-72-548 diszkont áron amíg a készlet tart.) Bálint György Lajos szesen 20,5 kilométer hoszszúságú - útszakaszok is. Maga a híd 912 méter lesz, amiből 520 méter vezet a meder fölött. A későbbiekben bővíthető hídon két forgalmi sáv vezet át, s az egyik oldalon kerékpárút, a másikon pedig gyalogjárda épül. A munkálatokat egy időben mintegy 250 ember végzi, akik a bárkákon, a tolóhajón, illetve a töltéseken dolgoznak, a búvárok pedig értelemszerűen a víz alatt. Dobó Gábor közölte, hogy a hídépítési munkálatok jó ütemben haladnak, s most biztosnak látszik, hogy a tervezett 2003. június 30-i átadási határidőt tudják tartani. A beruházás várható 24 milliárd forintos költsége sem változott. Tehát egy év és néhány nap múlva sor kerül a hídavatásra. V. H. M. Fotó: Nagy Ági mederelemeket egyaránt a Ganz Híd-, Daru- és Acélszerkezetetgyártó Rt. budapesti üzemeiben gyártották, illetve gyártják. Mint ismeretes, a Dunántúlt az Alfölddel összekötő híd a harmadik olyan közúti átkelőhely lesz a Dunán, amely Budapest és a déli országhatár között van. A majd az M9-es autóút részét képező híd átadásától a térség gazdasági élénkülését, a befektetők letelepülését remélik a környéken élők. Épülnek a hídra felvezető - ösz-