Szekszárdi Vasárnap 2002 (12. évfolyam, 1-46. szám)

2002-12-08 / 44. szám

SZEKSZÁRDI 2002. NOVEMBER 10. VASÁRNAP m. M JTUUIRTHUI VASÁRNAP Politikai pillanatfelvétel Török Gábor politológus, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (BKÁE) oktatója a szekszárdi Vállalkozói Szalon 36. vendégeként Szekszárdon, a Korona Hotel éttermében Két választás után címmel (pártszimpátia és indulatmentes szakmai alapon) vitaindító előadást, politikai helyzetelemzést tartott. Az előadás fő témája (vezérfonala) az volt, hogy a közvélemény-kutatások egybehangzó tanúsága szerint az erősebbik kormányzó párt (az MSZP) népszerűsége minden korábbi csúcsot megdöntött, ami azért figyelemre méltó, mert eddig a rendszerváltozás óta az őszi önkormányzati választásokig mindig bekövetkezett a politikai „kopás", részleges zalomvesztés, ami az ellenzék malmára hajtotta a vizet és ez az önkormányzati választásokon számszerűen is megmutatkozott. Török Gábor az okokat elemezve kifejtette, ahhoz, hogy ez az állapot ilyen tartós tudott maradni, nem elegendő ok és magyarázat a győzteshez húzás közhelyes tendenciája, a nyájszellem és a kissé szappanoperás politikai amnézia, ami abban nyilvánult meg, hogy azok is úgy emlékeztek ősszel, hogy a nyertes pártra szavaztak, akik tavasszal ellene szavaztak. Török Gábor politológus a Szalonban ben. Nem ismerték föl, hogy a saját (biztos) szavazóbázisuk további megerősítgetése is csak a második helyhez elegendő. Török Gábor egy sportéletből vett hasonlattal élve azt mondta, hogy lehet úgy is veszíteni, hogy jól játszik a csapat, de úgy is, hogy rosszul és véleménye szerint (mert a tények ezt mutatják) a Fidesz a parlamenti választások első fordulója és második fordulója után is, sőt a parlamenti választások két fordulója között is rosszul mérte föl a politikai erőviszonyokat, bizonyos szempontból félreismerte a társadalmat, higgadtabb, átgondoltabb politizálással többre ment volna. Folyamatosan egy sor stratégiai, személyi és strukturális hibát követett el, főként a parlamenti választások második fordulójának elvesztése után, amikor frissiben azzal a felkiáltással lépett a mikrofon és a pártszimpatizánsok elé két vezető Fidesz politikus is, hogy a választásokat megnyertük, így aztán nemigen lehet csodálkozni azon sem, hogy a vereség után (szigorúan csak szakmai alapon) nem történt meg a sikertelenség okainak elemzése, amelynek alapján megtörténhetett volna a személyi konzekvenciákkal is járó új szereposztás „leosztása", amely mérsékeltebb arculatot mutatva a túloldal megszólításával növelhette volna a Fidesz szavazóbázisát a biztos választók köréA Fidesz politizálása zsigerből fakadt, s a választási csalások gyanújának lebegtetése és a Medgyessy-ügy, amit mellesleg szólva erősen túlértékeltek és rosszul kezeltek, nem hozott frontáttörésszerű eredményt, sőt (a közvélemény-kutató intézetek egybehangzó felmérései alapján) az MSZP és személy szerint Medgyessy Péter is megerősödve került ki ezekből az ügyekből. A Fidesz nem látta be (a jelek szerint a mai napig sem), hogy csak úgy tud erősödni és a következő választásokon esetleg nyerni, ha a jövőben azok közül is egyre többen rájuk fognak szavazni, akik most ellenük szavaztak. (Közbevetőleg itt most el lehet (ne) gondolkodni az egyoldalú tájékoztatás csődjén, hogy nagy valószínűséggel milyen hatékonysága lehetne egy esetleges kizárólag bal- és egy kizárólag csak jobboldali „közszolgálati" televíziónak, ha az egyiket kizárólag csak baloldaliak, a másikat pedig kizárólag csak jobboldaliak néznék.) A közvélemény-kutatások adatai szerint, ha most lennének a választások, akkor azt az MSZP fölényesen nyerné. Ámde ez az állapot a mostani pillanatnyi erőviszonyokat tükrözi. Az MSZP nagy valószínűséggel most van a népszerűsége csúcsán és a csúcsról törvényszerűen csak lefelé vezet az út. Bár az is igaz, hogy vannak olyan sportolók, művészek, politikusok, sőt politikai pártok is, amelyek sokáig tudtak a csúcson és a csúcs közelében maradni, de egy kormányzó pártkoalíció óhatatlanul is belekényszerül olyan helyzetekbe, olyan gazdasági, pénzügyi, kül- és belpolitikai konfliktusokba, amik számottevően csökkentik (csökkenthetik) a népszerűségét, biztos szavazóbázisát. Az ellenzék meg azért van, hogy a magas labdákat leüsse. Egyelőre azonban az MSZP nagyon egységes párt benyomását kelti, nincsenek disszonáns hangok, a politikai szakzsargonban „papagáj-kommandónak" nevezett jelenség jól működik. A Fidesznek - Török Gábor véleménye szerint - váltani kell, mert stratégiai, személyi és strukturális válságban van. A stratégiai váltásnak már vannak bizonyos jelei, a Fidesz kezd előbújni az állandósulni látszó sündisznóállásból, egyre nagyobb kompromiszszumkészségről tesz tanúbizonyságot. Természetesen jóslásokba bocsátkozni ma még korai, már csak azért is, mert a politikai előrejelzések még a meteorológiai előrejelzéseknél is megbízhatatlanabbak. Bálint György Lajos Szekszárd lakossága a város fejlesztéséről - és sok másról A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) feltérképezte városunk lakosságának véleményét Szekszárd fejlesztési lehetőségeivel kapcsolatban, de vizsgálták a (bor)turlzmus szerepét és még sok mást. Az „Adatfelvétel A-tól Z-ig" című képzési program keretében a KSH 23 munkatársa kérdőíves felmérést végzett egy kanadai minta alapján. A vizsgálatért a városnak nem kellett fizetnie, ám eredményeit jól hasznosíthatja a készülő általános fejlesztési tervében. Hogy miért Szekszárdra esett a KSH választása? Mert Tolna megyei igazgatósága jól és eredményesen lobbizott. Az írásos anyag úgy fogalmaz, hogy a város mindennapi életét érintő tényezőkről alkotott vélemények szerint a lakosság körében mérsékelt elégedettség érzékelhető. A felmérésről tartott sajtótájékoztatón elmondták, hogy a városlakók szívesen látták a kérdezőket, s mondták el véleményüket. Komoly problémát jelent a város lakáshelyzete, valamint a munkahely-lehetőségek hiánya. Éppen ezekkel magyarázható, hogy a szekszárdiak egynegyedének a családjában előfordult az utóbbi öt esztendőben, hogy valaki elköltözött, s minden tizedik családban van egy-két fő, aki a következő öt évben tervezi az elköltözést. Az elvándorlási szándék a magasabb iskolai végzettségűek és a fiatalok körében a nagyobb. A megkérdezettek szerint a városra elsődlegesen az egészségügy helyzetének javítása hárul, ezt a város közlekedési és útviszonyai követik a problémák sorában, majd az elhanyagolt városrészek rendezése, a kerékpárutak kiépítése, a sétálóutca kialakítása a szemétszállítás helyzetének javítása következik. A felsorolt feladatok között az utolsó helyre tették a válaszadók a korcsolyapálya építését. A nevezetességeket és a programokat ületően a legtöbben a Gemenci erdőt mutatnák meg ide érkező vendégüknek, de voltak, akik a Kilátóra és a Béla térre büszkék, többen pedig a borospincékre. A megkérdezettek háromnegyede rendszeresen elmegy a város valamilyen rendezvényére, a támogatás jellegűek iránt csökkent az érdeklődés az utóbbi időben. Kevesen vannak, akik bevallásuk szerint jól ismerik az önkormányzat tevékenységét. Az önkormányzati munka értékelése közepesnek mondható. A válaszadók azokról a területekről alkotnak kedvező véleményt, amelyek anyagilag is érintik őket. A felnőtt lakosság fele úgy látja, hogy a város helyzete, gazdasága az elmúlt 10 évben összességében javult, negyedük mondja csak, hogy romlott. A jövőt illetően a szekszárdiak inkább optimisták, s a gazdasági helyzet javulására számítanak. A fejlesztést illetően a túlnyomó többség az egészségügyet sorolta a legfontosabb fejlesztési irányok közé, ezután az ipar és a turizmus fejlesztésének szükségessége következett. A válaszadók valamivel több, mint fele nyugodt, csendes hangulatú várost szeretne, a többiek pedig pezsgő életre vágynak. - hm Fotó: CsaTolna Egyesület körpanoráma részlete