Szekszárdi Vasárnap 2002 (12. évfolyam, 1-46. szám)

2002-12-08 / 44. szám

SZEKSZÁRDI 2002. NOVEMBER 10. VASÁRNAP m. M JTUUIRTHUI VASÁRNAP Politikai pillanatfelvétel Török Gábor politológus, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Állam­igazgatási Egyetem (BKÁE) oktatója a szekszárdi Vállalkozói Szalon 36. vendégeként Szekszárdon, a Korona Hotel éttermében Két választás után címmel (pártszimpátia és indulat­mentes szakmai alapon) vitaindító előadást, politikai helyzetelemzést tartott. Az előadás fő témája (vezérfo­nala) az volt, hogy a közvéle­mény-kutatások egybehangzó ta­núsága szerint az erősebbik kor­mányzó párt (az MSZP) népszerű­sége minden korábbi csúcsot megdöntött, ami azért figyelemre méltó, mert eddig a rendszerválto­zás óta az őszi önkormányzati vá­lasztásokig mindig bekövetkezett a politikai „kopás", részleges zalomvesztés, ami az ellenzék malmára hajtotta a vizet és ez az önkormányzati választásokon számszerűen is megmutatkozott. Török Gábor az okokat elemezve kifejtette, ahhoz, hogy ez az álla­pot ilyen tartós tudott maradni, nem elegendő ok és magyarázat a győzteshez húzás közhelyes ten­denciája, a nyájszellem és a kissé szappanoperás politikai amnézia, ami abban nyilvánult meg, hogy azok is úgy emlékeztek ősszel, hogy a nyertes pártra szavaztak, akik tavasszal ellene szavaztak. Török Gábor politológus a Szalonban ben. Nem ismerték föl, hogy a sa­ját (biztos) szavazóbázisuk továb­bi megerősítgetése is csak a máso­dik helyhez elegendő. Török Gábor egy sportéletből vett hasonlattal élve azt mondta, hogy lehet úgy is veszíteni, hogy jól játszik a csapat, de úgy is, hogy rosszul és véleménye szerint (mert a tények ezt mutatják) a Fi­desz a parlamenti választások első fordulója és második fordulója után is, sőt a parlamenti választá­sok két fordulója között is rosszul mérte föl a politikai erőviszonyo­kat, bizonyos szempontból félreis­merte a társadalmat, higgadtabb, átgondoltabb politizálással többre ment volna. Folyamatosan egy sor stratégiai, személyi és strukturális hibát kö­vetett el, főként a parlamenti vá­lasztások második fordulójának elvesztése után, amikor frissiben azzal a felkiáltással lépett a mikro­fon és a pártszimpatizánsok elé két vezető Fidesz politikus is, hogy a választásokat megnyertük, így aztán nemigen lehet csodál­kozni azon sem, hogy a vereség után (szigorúan csak szakmai ala­pon) nem történt meg a sikerte­lenség okainak elemzése, amely­nek alapján megtörténhetett volna a személyi konzekvenciákkal is járó új szereposztás „leosztása", amely mérsékeltebb arculatot mu­tatva a túloldal megszólításával növelhette volna a Fidesz szavazó­bázisát a biztos választók köré­A Fidesz politizálása zsigerből fakadt, s a választási csalások gya­nújának lebegtetése és a Medgyessy-ügy, amit mellesleg szólva erősen túlértékeltek és rosszul kezeltek, nem hozott frontáttörésszerű eredményt, sőt (a közvélemény-kutató intézetek egybehangzó felmérései alapján) az MSZP és személy szerint Medgyessy Péter is megerősödve került ki ezekből az ügyekből. A Fidesz nem látta be (a jelek szerint a mai napig sem), hogy csak úgy tud erősödni és a követ­kező választásokon esetleg nyer­ni, ha a jövőben azok közül is egy­re többen rájuk fognak szavazni, akik most ellenük szavaztak. (Közbevetőleg itt most el le­het (ne) gondolkodni az egyoldalú tájékoztatás csődjén, hogy nagy valószínűséggel milyen hatékony­sága lehetne egy esetleges kizáró­lag bal- és egy kizárólag csak jobb­oldali „közszolgálati" televízió­nak, ha az egyiket kizárólag csak baloldaliak, a másikat pedig kizá­rólag csak jobboldaliak néznék.) A közvélemény-kutatások adatai szerint, ha most lennének a vá­lasztások, akkor azt az MSZP fölé­nyesen nyerné. Ámde ez az álla­pot a mostani pillanatnyi erővi­szonyokat tükrözi. Az MSZP nagy valószínűséggel most van a népszerűsége csúcsán és a csúcsról törvényszerűen csak lefelé vezet az út. Bár az is igaz, hogy vannak olyan sportolók, mű­vészek, politikusok, sőt politikai pártok is, amelyek sokáig tudtak a csúcson és a csúcs közelében ma­radni, de egy kormányzó pártkoa­líció óhatatlanul is belekényszerül olyan helyzetekbe, olyan gazdasá­gi, pénzügyi, kül- és belpolitikai konfliktusokba, amik számottevő­en csökkentik (csökkenthetik) a népszerűségét, biztos szavazóbá­zisát. Az ellenzék meg azért van, hogy a magas labdákat leüsse. Egyelőre azonban az MSZP na­gyon egységes párt benyomását kelti, nincsenek disszonáns han­gok, a politikai szakzsargonban „papagáj-kommandónak" neve­zett jelenség jól működik. A Fidesznek - Török Gábor vé­leménye szerint - váltani kell, mert stratégiai, személyi és struk­turális válságban van. A stratégiai váltásnak már vannak bizonyos jelei, a Fidesz kezd előbújni az ál­landósulni látszó sündisznóállás­ból, egyre nagyobb kompromisz­szumkészségről tesz tanúbizony­ságot. Természetesen jóslásokba bocsátkozni ma még korai, már csak azért is, mert a politikai elő­rejelzések még a meteorológiai előrejelzéseknél is megbízhatatla­nabbak. Bálint György Lajos Szekszárd lakossága a város fejlesztéséről - és sok másról A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) feltérképezte városunk lakosságának véleményét Szekszárd fejlesztési le­hetőségeivel kapcsolatban, de vizs­gálták a (bor)turlzmus szerepét és még sok mást. Az „Adatfelvétel A-tól Z-ig" című képzési program kereté­ben a KSH 23 munkatársa kérdőíves felmérést végzett egy kanadai minta alapján. A vizsgálatért a városnak nem kellett fizetnie, ám eredményeit jól hasznosíthatja a készülő általános fejlesztési tervében. Hogy miért Szekszárdra esett a KSH választása? Mert Tolna megyei igazgatósága jól és eredményesen lobbizott. Az írásos anyag úgy fogalmaz, hogy a város mindennapi életét érintő tényezőkről alkotott véle­mények szerint a lakosság köré­ben mérsékelt elégedettség érzé­kelhető. A felmérésről tartott saj­tótájékoztatón elmondták, hogy a városlakók szívesen látták a kér­dezőket, s mondták el véleményü­ket. Komoly problémát jelent a vá­ros lakáshelyzete, valamint a munkahely-lehetőségek hiánya. Éppen ezekkel magyarázható, hogy a szekszárdiak egynegyedé­nek a családjában előfordult az utóbbi öt esztendőben, hogy vala­ki elköltözött, s minden tizedik családban van egy-két fő, aki a kö­vetkező öt évben tervezi az elköl­tözést. Az elvándorlási szándék a magasabb iskolai végzettségűek és a fiatalok körében a nagyobb. A megkérdezettek szerint a vá­rosra elsődlegesen az egészség­ügy helyzetének javítása hárul, ezt a város közlekedési és útviszo­nyai követik a problémák sorában, majd az elhanyagolt városrészek rendezése, a kerékpárutak kiépí­tése, a sétálóutca kialakítása a sze­métszállítás helyzetének javítása következik. A felsorolt feladatok között az utolsó helyre tették a vá­laszadók a korcsolyapálya építé­sét. A nevezetességeket és a prog­ramokat ületően a legtöbben a Ge­menci erdőt mutatnák meg ide ér­kező vendégüknek, de voltak, akik a Kilátóra és a Béla térre büszkék, többen pedig a boros­pincékre. A megkérdezettek háromnegye­de rendszeresen elmegy a város valamilyen rendezvényére, a tá­mogatás jellegűek iránt csökkent az érdeklődés az utóbbi időben. Kevesen vannak, akik bevallásuk szerint jól ismerik az önkormány­zat tevékenységét. Az önkormány­zati munka értékelése közepes­nek mondható. A válaszadók azokról a területekről alkotnak kedvező véleményt, amelyek anyagilag is érintik őket. A felnőtt lakosság fele úgy látja, hogy a város helyzete, gazdasága az elmúlt 10 évben összességében javult, negyedük mondja csak, hogy romlott. A jövőt illetően a szekszárdiak inkább optimisták, s a gazdasági helyzet javulására számítanak. A fejlesztést illetően a túlnyomó többség az egészség­ügyet sorolta a legfontosabb fej­lesztési irányok közé, ezután az ipar és a turizmus fejlesztésének szükségessége következett. A vá­laszadók valamivel több, mint fele nyugodt, csendes hangulatú vá­rost szeretne, a többiek pedig pezsgő életre vágynak. - hm ­Fotó: CsaTolna Egyesület körpanoráma részlete

Next

/
Oldalképek
Tartalom