Szekszárdi Vasárnap 2002 (12. évfolyam, 1-46. szám)

2002-07-28 / 27. szám

SZEKSZÁRDI 2002. JULIUS 14. vasárnap M XIV. CSALÁDÓVÓ NYÁRI EGYETEM A cigány családok belső szerkezetének és működésmódjának sajátosságai Nemzedékek együttélése a családban jelenleg Magyarországon nagy általánosságban nem igazán jellemző dolog, jobban mondva kimondottan ritkaság számba megy, és akkor is inkább a cigány családoknál figyelhető meg, főleg a vidéki városokban és kisebb településeken. Dr. Bánlaky Pál szociológus, kandidátus a Cigány családok belső szerkezetének és működéscsak azért, mert azok testékszert ^viseltek vagy festették a hajukat. . globalizálódás egyik velejárójaként nőtt a valamiféle nyelvtudással rendelkezők száma, a külföldön való tájékozódás, az internetfelhasználás, a könnyed kommunikálás képességét az ifjabb generáció már teljesen természetesnek tekintette - bizonyos helyzetekben szinte átvéve az idősebbek szülői szerepét. (Pl. mobiltelefon kezelésének megtanítása, számítógép kezelésének bemutatása; az információs forradalom eszközeinek megismertetése a másik korosztállyal.) Dr. Kapitány Gábor hozzátette: valóban igaz, hogy mindezen reszocializációs folyamatok pozitív hatásokkal bírnak, nem szabad azonban megfeledkeznünk a hátrányokról sem, amelyek egyidejűleg jelentkeztek. Az erkölcsi laladás, az egyértelműen előnyös elenségek, mint többek között a 'már említett házimunka megosztása, a kommunikációs-képesség növekedése mellett jelen van a másik oldal is: így például a válásnak negatív oldala is felfedezhető, nem pusztán pozitív. Ambivalencia, elidegenedés is felfedezhető, a szabadság és az önzés növekedése táplálkozhat ugyanabból a forrásból. A tolerancia szintjének emelkedése az egyenlőtlenségek csökkenésével párhuzamosan a célok elvesztését is életre hívta. Egyéni döntésnek nevezte a szociológus, hogy ki melyik: a pozitív, avagy a negatív oldalt éli meg inkább: a szabadság és a szabadosság között mindenkinek magának kell választania. Az életvitelben megnyilvánuló tolerancia mellett nem feledkezhetünk meg a politikában napjainkban mind erősebben jelen lévő intoleranciáról sem, hangsúlyozta. Kosztolányi Péter módjának sajátosságai címmel tartott előadásában a cigány családok hagyományos (archaikus) szerkezetének dinamikájáról, főbb változási trendjeiről beszélt. Mint mondotta, ez a téma egy 2-3 órás előadás kereteit sokszorosan meghaladja, ezért ő a téma sokrétűsége és bonyolultsága miatt előadása kapcsán inkább csak együtt gondolkodásra kívánja késztetni a hallgatóságot. A téma indításaként felszólította (felkérte) a jelenlévőket arra, hogy két perc gondolkodás után mindenki mondja el és írja föl az előadóteremben lévő táblára azt, hogy mi jut eszébe arról, ha azt a szót hallja: cigány... Ezt követően dr. Bánlaky Pál röviden kitért arra, hogy mit értünk családszerkezet fogalma alatt, és mik a családszerkezet főbb jellemzői, sajátosságai. A családszerkezet jellemzőit/sajátosságait alapvetően három fő kérdéscsoport szerint vizsgálhatjuk, értelmezhetjük: 1. A család és a környező társadalom kapcsolata. 2. Kik a család tagjai. 3. A családtagok egymáshoz való viszonya. A cigány családok belső szerkezetének és működésmódjának a vizsgálatát, elemzését nagyban megnehezíti, bonyolítja az, hogy a cigány népesség nem alkot homogén egészet (a magyarországi cigányság három etnikumból áll) sem társadalmi, sem gazdasági, sem politikai és bizonyos szempontból még kulturális vonatkozásokban sem. Bár az is igaz, hogy a családmodell (családszerkezet) változása szempontjából döntő jelentősége a gazdasági (anyagi) különbségeknek van. A hagyományos (archaikus) családszerkezet a szegény (a legszegényebb) cigány családokra jellemző és ahogy minél jobban gazdagodik egy-egy cigány népesség (család), annál jobban kezd családszerkezet szempontjából is hasonlóvá válni a többségi társadalom családmodelljéhez. A történelmi hagyományok és a genetikai kódoltság alapvetően nem játszanak döntő szerepet ebben a folyamatban. Az előadó sok hasonlóságot (párhuzamosságot) lát, vél felfedezni az archaikus magyar szegény paraszti kultúra és családszerkezet és a mai, főleg vidéken élő szegény cigány családok kultúrája és családszerkezeti sajátosságai között. Ennek igazolására dr. Bánlaky Pál szociológus irodalmi példákat hozott fel és mindezekből azt a következtetést vonta le, hogy a léthelyzet, a társadalomból való kitaszítottság határozza meg alapvetően azt (és nem a genetikai kódoltság), hogy egy népesség/etnikum (bármelyik) a túlélés szempontjából milyen formában próbál meg alkalmazkodni a körülményekhez. Ezek szerint az úgynevezett „cigánykérdés" megoldásának a kulcsa alapvetően a többségi társadalom kezében van, mivel a cigány népesség többsége önerejéből nem lesz képes arra, hogy lépést tudjon tartani a felgyorsult társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődéssel. A felemelkedés elősegítése elemi érdeke a többségi társadalomnak is, már csak pusztán demográfiai megfontolásokból is. Statisztikai tény az, hogy a legszegényebb, a legrosszabb körülmények között élő cigány népességre jellemző a sok gyerek. Ezáltal automatikusan és feltartóztathatatlanul kialakul egy olyan jelentős létszámú réteg, amely nem képes még az önellátásra sem, mivel alacsony vagy nem megfelelő képzettsége folytán kiszorul a munkaerőpiacról, a társadalmi fontosságú munkamegosztás rendszeréből. És ezzel bezárul a kör. Az archaikus családszerkezet korszerűtlen, mivel a hagyományos kompániákban élve a gyerekeket az egész közösség neveli és kötetlenségre szocializálja őket. Ez a szocializációs mechanizmus előbb-utóbb elkerülhetetlenül beilleszkedési nehézségekhez vezet már az óvodában is, később az iskolában, aztán végül a munkahelyen sem díjazzák különösképpen a fegyelmezetlenséget, a kötelességtudat hiányát. Ebből is látható, hogy milyen fontos a megfelelő családi háttér és a megfelelő családi háttér kialakításának az elősegítése. A XIV. Családóvó Nyári Egyetem és az ehhez hasonló rendezvények/előadássorozatok elsődleges célja a problémák tudományos szintű ismertetése, a figyelemfelkeltés, ahogy dr. Bánlaky Pál mondta, az együtt gondolkozásra való késztetés. A következtetések levonása, a megfelelő intézkedések megtétele kormányzati feladat. Bálint György Lajos Játék, harmónia, empátia A szellemileg gazdagodni vágyókat a következő mondat fogadta: „A világbéke megteremtése nagyon hasonlít a családi béke megteremtéséhez! Az ehhez szükséges ismereteket fel tudjuk használni mindkét területen!" Hogy manapság mi a helyzet a békével... erre most nem érdemes kitérni. Mi a helyzet a játékkal? Ez utóbbi fontosságáról, a családban betöltött szerepéről tartott dr. Bús Imre igen tanulságos, színes és izgalmas előadást. Az előadó szerint a játék feltétele az egészséges életnek. Mind fizikálisan, mind mentálisan, hiszen fontos a szellemi frissesség megőrzése. Eltérő dominanciával, fajtával, típusokkal ugyan, de egész életen át tart a játék folyamata. Hajlamosak vagyunk ezt másképp nevezni - például sportnak -, de egy biztos: minden játékra jellemző az érzelmek fokozott kinyilvánítása, ami egyben árulkodó jel is. Haszna a játéknak, hogy öntevékenységre neveli a gyermeket, elvégre ezt paszszívan nem lehet végezni. A kicsik maguk hozzák létre a feltételeket, saját elképzelésük van. Fontos motívum, hogy játszani kizárólag belső motiváció hatására lehet, minden külső kényszer megszünteti azt. A felmérések kimutatták, hogy az iskola sajnos külső motivációként hat a gyerekekre és csökkentheti a játékra való kedvüket az is, ha nincsen közös érdekük, céljuk. Ami a célokat illeti, sokszor a szakirodalmak is félreérthetően fogalmaznak, hiszen a játék nem öncélú, hanem önmagában érdekes! Magáért a játék tevékenységért játszanak: nem a jutalomért, hanem a kellemesség érzéséért! (Érdemes kitérni egy kísérlet végeredményére: a fiatal felnőttek körében csökkent annak a játéknak a vonzereje, amit jutalmaztak, idővel pedig egyáltalán nem játszották.) Folytatás a 12. oldalon.