Szekszárdi Vasárnap 2002 (12. évfolyam, 1-46. szám)
2002-01-20 / 2. szám
2002. JANUÁR 20. SZEKSZÁRDI M Szekszárdi nevezetes napok 2002-ben JANUÁR 5-én 145 éve, 1857-ben született Gál Kálmán tanár, újságíró és szekszárdi helytörténész, a Tolnavármegye munkatársa, a nőegylet történetírója. 8-án 140 éve, 1862-ben halt meg Szekszárd szülötte, Déry István színész, drámafordító, az első férfi, aki feleségéről (Dérynéről) lett híres, holott műveit évtizedekig játszották. 12-én 195 éve, 1807-ben született Szekszárdon Németh Antal szabómester, '48-as tiszt. 14-én 120 éve, 1882-ben született Németh Gyula evangélikus pap, a szekszárdi gyülekezet alapító lelkésze, aki női kórust hozott létre, s akinek képe (Szabó Dezső festménye) az evangélikus templom oltárképén látható. 15-én 65 éve, 1937-ben elhunyt Simontsits Elemér, megyénk al-, majd főis• íja, aki jeles magyarnóta-szerző is t, csárdást írt a szekszárdi villany bevezetése ünnepére. 22-én 120 éve, 1882-ben a Tolnamegyei Közlöny megkezdte Perczel Mór Az Idő és a Lélek című verses műve közlését: az agg tábornok megyénk első lapjában lendületes hexameterekben fejtette ki véleményét koráról. (A művet Bonyhádon 1999-ben újra megjelentették önálló füzetben.) 25-én 50 éve, 1952-ben elhunyt Apátipuszta szülötte, Garay Ákos festő- és grafikusművész, akinek számos alkotása a megyei múzeum tulajdonában van. 40 éve, 1962-ben halt meg Szekszárdon Diczenty László építész, a későbbi OTPház, a városházi homlokzat, a belvárosi templom kupolájának terveFEBRUÁR 17-én 120 éve, 1882-ben halt meg Szekszárdon Pázmán György jeles pedagógus, aki Bezerédj Flórikát tanította, édesanyja könyvét sajtó alá rendezte, majd a megyeszékhelyen évtizedekig okította a nebulókat a belvárosi iskolában. 22-én 95 éve, 1907-ben halt meg (influenzából szövődményként kialakult tüdőgyulladásban) Wosinsky Mór apátplébános, régész, megyei múzeumunk alapítója. 26-án 110 éve, 1892-ben hunyt el Szekszárdon Rausz Béla '48-as tiszt, szolgabíró. MÁRCIUS 1-jén 105 éve, 1897-ben a megyei kórházban bábaképző nyílt, amely három hónapos képzést adott, de ezzel is egyedüli volt a Dunántúlon: hamarosan országosan elismert képesítést (egyéves képzést) nyújtott hölgyeinknek, akik először itt szerezhettek szakmát megyénk területén. 2-án 100 éve, 1902-ben született a megyeszékhelyen Mattioni Eszter festőművész, városunk díszpolgára, akinek három földrész múzeumaiban (köztük a Louvre-ban) találhatók hímeskövei. (Szülőháza jeltelenül áll a megyei könyvtár udvarában...) 3-án 105 éve, 1897-ben elhunyt Szekszárd fia, Diczenty Pál '48-as tiszt, orvos, aki kispapként lelkesült föl, s állt be saját költségén huszárnak, a szabadságharc után büntetésből besorozták, Itáliába vitték, atyja onnét váltotta ki. Hazajőve orvosnak tanult, szorgalmazta a cselédügy rendezését. 6-án 35 éve, 1967-ben elhunyt Szekszárd volt polgármestere, Vendel István, aki városunk történetében leghosszabb ideig (1922-1944 között) viselte e tisztet. Nevéhez fűződik a Béla tér rendezése, a Séd szabályozása és védműveinek kiépítése, továbbá vízvezeték létesítése. Jobboldali nézetei miatt (ezt főleg Szekszárd megyei város monográfiája című művében fejtette ki) perbe fogták 1945-1946-ban, de fölmentették. Ennek ellenére nyugdíját • megvonták, még halálhírét sem közölték a helyi lapok. Egykori tanyája (Halász Béla tulajdona) ma is jeltelenül áll, utca - javaslat ellenére - sem viseli nevét. 7-én 90 éve, 1912-ben a megyeszékhelyen született Dózsáné Kovács Klára gyermekorvos. 11-én 245 éve, 1757-ben meghalt Trauthson József szekszárdi apát, bécsi érsek, akinek rendeletére emelték a Szentháromság-szobrot, s aki apáti rangját érsek korában is megtartotta. (Bécsben a Trauthson-palota az egyik legszebb barokk műemlék.) 155 éve, 1847-ben született Eötvös Károly Lajos, aki a megyeszékhelyen gyermekkönyvet írt A kis világ avagy legújabb Flóri könyve címmel. 14-én 95 éve, 1907-ben, megalakult az Országos Gyermekvédő Liga megyei szervezete. ÁPRILIS 7-én 145 éve, 1857-ben mutatta be Kubinyi Ferenc, a Nemzeti Múzeum igazgatója az Akadémián a szekszárdi szarkofágot. A110 mázsás márványkoporsó hazánk legjelentősebb szarkofáglelete, amely 1845-ben, az első tudatosan vezetett régészeti ásatás során került elő a vármegyei rabdolgoztató alapozásakor. A szarkofágban talált áldozati üvegkehely - akárcsak maga a kőkoporsó - ókeresztény emlék, mindössze kilenc került elő az egész világon, az utolsó a müncheni olimpiai stadion építésekor. A szekszárdiak ma is szívesen idézik magyarra fordított feliratát: .Áldozz a pásztornak, igyál, s élni fogsz!" 8-án 90 éve, 1912-ben hunyt el a megyeszékhelyen Várkonyi Sándor tanító, újságíró. 20-án 60 éve, 1942-ben halt meg Miklósi Ödön festőművész, karikaturista, Szekszárd szülötte, aki a Mutchsenbacher-család sarja, több országos lap munkatársa volt. MÁJUS 5-én 35 éve, 1967-ben hunyt el Szekszárdon Babus Jolán néprajzos muzeológus. 12-én 620 éve, 1382-ben Miklós szekszárdi apát rögzítette alattvalói jogait. 25-én 90 éve, 1912-ben költöztek be a szekszárdi postapalotába, előtte a Bezerédj utcában volt a posta. Az első híres helyi postabérlő - a XIX. század elején - báró Augusz Antal atyja volt, a posta céljait szolgálták a mai árkádok. A Széchenyi utcai új postapalotán egykor díszes villamosóra mutatta az időt: helyre lehetne állítani a képet. 26-án 125 éve, 1877-ben hunyt el Konkoly-Thege Ignác '48-as tiszt, telekkönywezető Szekszárdon, 115 éve, 1887-ben ugyanitt született Déry Hugó színész. 35 éve, 1967-ben halt meg Hadnagy Albert, a megyei levéltár igazgatója, aki 23 pályázó közül nyerte el állását - az Országos Levéltár megyei származású igazgatója javaslatára. Számos tanulmánya mellett nevéhez fűződik a levéltár 1945 utáni első rendezése, a megyei nemes családok iratainak begyűjtése és megóvása, valamint az 1956-os forradalomban való részvétel is. A levéltár jelképesen a Levéltári Füzetek sorozatának első darabjaként a róla szóló és írásait tartalmazó kötetet adta ki. 27-én 200 éve, 1802-ben rakták le a szekszárdi belvárosi templom alapkövét. 125 éve, 1877-ben a Tolnamegyei Közlöny az óvoda foglalkoztatási tervét közölte vezércikként. 30-án 120 éve, 1882-ben elhunyt Gájásy Lajos szekszárdi orvos, kórházigazgató, aki abban az évben már másodszor kapta meg a tífuszt. Nevéhez fűződik több Victor Hugo-vers fordítása, valamint a később nagy jelentőségre szert tett polgári olvasókör megalapítása. Mellképe a kórházban színes festményként megtalálható. 31-én 295 éve, 1707-ben Mérey Mihály szekszárdi apát jegyzőségével megkezdődött az ónodi országgyűlés, amelyen II. Rákóczi Ferenc először adta tanújelét Mérey iránti nagy megbecsülésének. Az apát 1709-es fogságba esése után mondta: „Az összes papomat odaadnám cserébe érte." JÚNIUS 9-én 80 éve, 1922-ben született Csányi László író, újságíró, aki 1952-től élt Szekszárdon. Neki köszönhetjük, hogy 1954. december 17-én emléktábla került a Babits-házra, 1978-tól pedig Dunatáj néven előbb antológia, majd folyóirat indult a megyeszékhelyen. Hagyatéka részben a főiskolán található. 15-én 85 éve, 1917-ben Batthyány Tivadar, Szekszárd képviselője lett a király személye körüli miniszter, aki a megyeszékhely képviselői közül először viselt ilyen rangot. 18-án 55 éve, 1947-ben meghalt Szekszárdon Szeghy Sándor jeles patikus, aki Báthory Elek I. Béla királyhoz címzett gyógyszertárát vette meg a Széchenyi utcában. (A kis patika ma is üzemel a piaccal szemben.) JÚLIUS 8-án 180 éve, 1822-ben született Szekszárdon Garay Antal '48-as tiszt, emlékíró, aki hazánk fiai közül egyedül ült a francia királyi trónon: a párizsi forradalomban a tróntermet elfoglaló csapat tagja volt. A francia fővárosban Tárogató címmel kéziratos magyar nyelvű lapot is írt és szerkesztett, hazajőve fontos üzenetet hozott Kossuthnak, néhány napig költő bátyjánál volt, majd beállt honvédnek. Komáromban főhadnagyként fejezte be hadi pályáját. Fia, Garay Ákos festőművész adta ki emlékiratát, sírszobrát, Gerenday Antal alkotását Apátipusztáról hamvaival együtt az újvárosi temetőbe hozták. 13-án 65 éve, 1937-ben halt meg Szekszárdon Dragits Imre, Tolna megye tiszti főorvosa. 14-én 160 éve, 1842-ben megalakult a Tolna megyei Védegylet. 19-én 55 éve, 1947-ben Szekszárdtól Sióagárdhoz csatolták a Leányvárat, amely eredetileg 1858-ban lett a szekszárdi borvidék része. A mondás úgy tartotta, hogy ahonnét látni az agárdi templom tornyát, ott jó bor nem terem; viszont a Leányvárból nem látni. A Leányvár egyébként kőkorszaki földvár volt, amelynek 1897-ben közreadta bájos mondáját a Tolnamegyei Közlöny is. 25-én 105 éve, 1897-ben a rossz ellátás miatt sztrájkba léptek a szekszárdi kórház ápolói. 31-én 120 éve, 1882-ben Hangéi Ignácot nevezték ki kórházigazgatóvá. Működése alatt az intézmény tovább bővült, s először alkalmaztak mellé, de csak idénymunkásként segédorvost. Hangéi Ignác leánya Hangéi (Tárnoky) Flóra, aki a szekszárdi céhek történetét írta meg, s elsőként szerzett városunk hölgylakói közül doktorátust. (Folytatjuk)
