Szekszárdi Vasárnap 2002 (12. évfolyam, 1-46. szám)

2002-04-28 / 16. szám

SZEKSZÁRDI 2002. ÁPRILIS 21. VASÁRNAP JUL SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2/2002. (III. 6.) RENDELETE a lakáscélú önkormányzati támogatások helyi rendszeréről* Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a lakáscélú önkormányzati támogatások helyi szabályozására a következő rendeletet alkotja. I. FEJEZET Általános rendelkezések A rendelet célja 1. § A helyi önkormányzati támogatás célja, hogy kamatmentes kölcsön, illetőleg vissza nem térítendő támogatás formájában segítséget ^mijtson a rendelet hatálya alá tartozó rászoruló családok (személyek) részére az első, saját tulajdonú lakás megszerzéséhez; egyéb méltányolható lakásigény kielégítése céljából történő lakás építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, cseréjéhez, korszerűsítéséhez, valamint lakástulajdon és önkormányzati bérlakás hiányában bérelt lakás lakbérének megfizetéséhez. A rendelet hatálya 2. § A rendelet hatálya kiterjed Szekszárd megyei jogú város közigazgatási területén legalább 3 éve bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt személyekre, és a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre. Értelmező rendelkezések 3. § «

;ndelet alkalmazásában: övedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül. Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, valamint - a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével - a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a rokkantsági járadék, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás; b) vagyon: az az ingatlan, jármű, gépi meghajtású termelő- és munkaeszköz, készpénz, takarékbetét, értékpapír, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek b-a) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének harmincszorosát, vagy b-b) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hetvenötszörösét meghaladja; Nem tekinthető vagyonnak az örökség útján szerzett haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan, amelyben a haszonélvező és a családja lakik. c) rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék; d) család: egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozók; e) közeli hozzátartozó: a házastárs, az élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő; f) egyedülálló: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik; g) élettársak: két, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együtt élő személy; h) gyermek: az építtető (vásárló) által eltartott és vele közös háztartásban élő vérszerinti, örökbefogadott vagy gyámsága alatt álló gyermeke, valamint a nevelésbe vett gyermek, aki a Gyermekvédelmi Szakszolgálattal kötött megállapodás alapján legalább egy éve családjában él; i) fiatal házaspár: kérelem benyújtás időpontjában a házastársak egyike sem töltötte be a 35. életévét; j) lakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. 2. sz. mellékletében meghatározott összefüggő helyiségcsoport; k) önerő: a telek értéke, önkormányzati tulajdonban lévő lakásra kötött bérleti szerződés megszüntetésekor a bérlő részére fizetett pénzbeli térítés, anyagvásárlásra költött öszszeg, rendelkezésre álló készpénz, saját munka értéke. Önerőként kell továbbá számításba venni az elidegenített lakás vételárát is, csökkentve az azt terhelő és visszafizetett munkáltatói kölcsön, valamint a kiegyenlített lakáscélú pénzintézeti hitel öszszegével; 1) lakbér: a lakás használati jogáért fizetendő díj, a rezsiköltségek nélkül; m)lakásépítés: a kérelmező tulajdonába kerülő lakás építése, ideértve az önálló lakást eredményező emeletráépítést, tetőtér-beépítést, lakás műszaki megosztását, továbbá a szobaszám növekedést is jelentő toldaléképítést - ezzel egy tekintet alá esik a szomszédos lakás terhére történő hozzáépítés - és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakássá történő átalakítását; n) lakásbővítés: a lakás alapterületének olyan növelése, amely legalább eggyel több lakószoba kialakítását eredményezi; o) lakáskorszerűsítés: a lakás komfortfokozatát növelő építési szerelési munkálatok. Az önkormányzati támogatás formái 4. § (1) Önkormányzati támogatás nyújtható Szekszárd megyei jogú város közigazgatási területén lévő: a) új vagy használt lakás vásárlásához; b) lakásépítéshez; c) lakásbővítéshez; d) lakáscseréhez; e) lakáskorszerűsítéshez; f) lakás lakbérének megfizetéséhez. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott célokra nyújtott támogatás adható: a) első lakást szerző fiatal házasok támogatása címén; b) helyi lakáscélú támogatás címén; c) albérleti lakbértámogatás címén. (3) Az önkormányzati támogatás formáját tekintve lehet: a) kamatmentes kölcsön; b) vissza nem térítendő támogatás. (4) Az első lakást szerző fiatal házasok támogatása és az albérleti lakbértámogatás viszsza nem térítendő támogatás formájában, a helyi lakáscélú támogatás kamatmentes kölcsön formájában adható. II. FEJEZET Első lakást szerző fiatal házasok támogatása 5. § (l)Első lakást szerző fiatal házasok támogatásában részesülhetnek azok a fiatal házaspárok: a) akik a lakás építésével vagy vásárlásával i t