Szekszárdi Vasárnap 2001 (11. évfolyam, 4-43. szám)

2001-10-14 / 34. szám

SZEKSZÁRDI VASÁRNAP Könyvtár az asszimiláció ellen A kisebbségeket érintő újabb közigazgatási, kulturális és oktatási könyvtárfejlesztő koncepciók gondolatkörére épült az az országos konferencia, amely összefoglalóan a Kisebbségi könyvtári ellátás a német ajkú lakosság körében címet viselte. A házigazda Illyés Gyula Megyei Könyvtár amely szolgáltatásaiban megyei és régiós szempontból is figyelembe veszi, hogy megyénk lakosságának 10 százaléka német ajkú és igen sok a felsőoktatásban részt vevő német szakos hallgató, megfelelő példányszámú, korszerű dokumentumokkal álljon a látogatók rendelkezésére - kölcsönzött állományának több mint 10 százaléka német nyelvű. Ez jelzi az igényt, amely kihat a városi és települési könyvtárak segítésére, a kisebbségi dokumentum ellátás biztosítása mellett az informatikai fejlesztésre is. E konferencia célja volt: megerősíteni a megfelelő jogi háttér figyelembe vételével a kisebbségi könyvtári rendszer működtetését. A megyei könyvtár többcsatornás finanszírozási lehetőséggel élve, személyi és tárgyi feltételek birtokában adja közre központi szolgáltatásait. A nagy érdeklődéssel és számos hozzászólással kísért témák a kisebbségi lét, a kisebbségi könyvtár (nemzetiségi dokumentum) több szempontú megközelítését elemezték, kultúrpolitikai kérdésekre is kitérve. A megyei önkormányzat nevében dr. Puskás Attila osztályvezető köszöntötte a résztvevőket, felsorakoztatva az utóbbi évek kiemelkedő kisebbségi munkájának eredményeit. A tanácskozáson megjelent és a nyelvi tudat erősítésére, a beszélt tájnyelv olvasótáborban, könyvtárban történő „felhasználására" hívta fel a figyelmet Báthory János, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke, aki egyúttal azt is hangsúlyozta, hogy a törvény szabta feladatok ellátásához stabil pénzügyi hátteret kell hogy biztosítson a kormány. Szólt az könyvtárak szerepéről az anyanyelvi kultúra megőrzésében, valamint a kisebbségi önkormányzatok intézményépítési szándékairól. Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke a németség kulturális autonómiájáról, az ellentmondások feloldásának szükségességéről, így az intézmények gördülékenyebb átvételéről beszélt, majd dr. Say István megyei és külügyi tanácsos tartott személyes hangú, érzékletes előadást a Tolna megyei kisebbségek legújabb kori történetéről. Dr. Freppán Miklós, a Megyei Közigazgatási Hivatal elnöke a helyi és a kisebbségi önkormányzatok együttműködéséről, Schuth János, a Neue Zeitung főszerkesztője a könyvtár és a média kapcsolatáról, Juhász Jenő, az Országos 2001. OKTÓBER 14 Idegen nyelvű Könyvtár főigazgatója az orszá gos kisebbségi ellátórendszer szerepéről, dr Tóth Elek, a NKÖM könyvtári főosztályának ta nácsnoka a könyvtári rendszer fejlesztéséről ai állampolgárok és a kisebbségek érdekében té máját taglalta. Lukáts János, az OIK könyvtáros szerkesztője a nemzetiségi könyvkiadásról, Ele kes Eduárdné, az Illyés Gyula Megyei Könyvtál igazgatója a kisebbségek könyvtári ellátórend szerének példaadó megyei modelljét elemezte. Végül Németh Judit munkatárs a Goethe Inté zet európai és magyarországi szerepéről és kivá ló szekszárdi szolgáltatásairól, majd a nemzeti ségi olvasótáborok tapasztalatairól és jövőjérő szólt. A konferenciát életre hívó megyei könyvtái nevében Elekes Eduárdné így összegzett: vala mennyien azért tevékenykedünk nemcsak köte lező, hanem szívesen vállalt feladatként is, nem zetiségi könyvtárosként, mert hisszük: a kisebb ségek nyelvének megőrzésében, ápolásában igényes továbbadásában az oktatás mellett bizo nyosan a könyvtárnak van legnagyobb szerepe A kultúra értékeit legtömörebben, legtartósab ban őrző és hagyományozó eszköz a könyv, a2 anyanyelven írott könyvek gyűjteménye: ; könyvtár, amely egyben információs és kuj^fc lis központ, egy valós ház, a TALÁLKOZj^TO HÁZA. A tanácskozást Kovács Gyula, a DBU színmű vészének ihletett versmondása zárta. N.J Portásirodalom Nagy Vendel módra Egy személyes epizóddal kezdeném. Amikor húsz évvel ezelőtt megmutattam a verseimet az írószövetség akkori elnökének, Garai Gábornak, csóválta a fejét. A kötetecske címe Iroda-lom volt, amire azt mondta: ez az Illyés poénja. Sajnálkoztam, hogy nem tudtam, amire azt felelte, hogy az nem mentség. Nagy Vendel első kötetének lapozgatásakor is hasonló gikszerekkel szembesül az olvasó. Hat / Hét / Hit /és/ Hat (Jehova tanítás). Ez valaha egy Fabulon-reklám volt. De ilyen a Népszálálás-ban elsütött szakállas vicc is, mikor megkérdezik a nénit, hogy „Volt-e katona?", s így válaszol: „Volt kérem kettő, / Meg egy tűzoltó." Összességében azonban csínján kell bánnunk a bírálattal, mert kis hazánkban nagy divat, hogy aki valamit csinál, valami iránt elhivatottságot érez, attól villámgyorsan vegyük el a kedvét, s vagy lökjük perifériára, vagy bízzuk meg valami lényegtelen, de időrabló tevékenységgel, hogy ne rúghasson labdába. Nagy Vendel igenis méltó arra, hogy „focizzon", de lényegesen többet kell edzenie, hogy jobb formába lendüljön. A nagyszerű gondolatok ott lapulnak ebben a 74 verset tartalmazó könyvben, ám egyelőre sajnos csak lapulnak. Nincsenek kellőképpen kimunkálva, feltupírozva, „csúcsra járatva". A szenvedély legyőzi a szenvedést (Hol volt akkor az Isten?); aki ilyen megrázóan szép megállapításra képes, abban van spiritusz. Vigyázni kell, ne csak égjen, világítson is! A kötet címe: Lila Madonna. Ajánlást Gacsályi József írt hozzá, a borítót Stekly Zsuzsa képei díszítik. Harminc év válogatott verseit tartalmazza, kapható a szekszárdi könyvesboltokban, újságos standokon és a könyvtárban. Bemutatója is ott, a megyei könyvtárban lesz, október 17-én, 17 órakor. A szerző az intézmény alkalmazottja, korábban kisiparos és szakoktató volt, most „mindenes". (Telefonközpontos, portás, ruhatáros, kiállítás-berendező, hibaelhárító, gondnok.) Ebből adódóan nevezi „portás irodalomnak" a munkásságát. Az összkép meglehetősen vegyes. Szellemes és gondolatgazdag írások közé ékelődnek be a csekély értékűek. De egy-egy versen belül is gyakori az ugrásszerű színvonalemelkedés vagy romlás. Ha mindez egy húszesztendős poéta tollából származna, egyszerű volna a kritikus dolga, Nagy Vendelnél viszont, aki immár az ötödik x felé közelít, bonyolultabb a helyzet. Nála is felfedezhetők az elsőkötetesek „gyermekbetegségei" - a mindent közreadni akarás, az olykor igencsak naiv világra csodálkozás, a nagy lendülettel indulás utáni kipukkanás stb. -, ugyanakkor, a Lila Madonnában megjelenik az érett férfi lírája; a párkapcsolatok keserédes reményeiből, betegség- és halálélményekből, s más megszenvedett tapasztalatokból táplálkozó művek is. A szerkesztés nem túl szerencsés. Magasztos mondanivalójú költemények mellé soroltattak pajkos versikék, ami hiba, mert hangulati csapongást követel(ne) az olvasótól. Trianon - Cirkusz, Anyánk - A nyuszi lány húsvétja - Év végi gyónás 1999-ben stb. A magyar zászlót letépő kolozsvári polgármester mellett ott vidámkodik a kóc hajú bohóc, a bánatteli anyai NAGY VENDEL Anyánk Szűk kicsi utcán Görbe anyóka Fiait várja Éhes a szóra. Hol? Merre járnak? Tékozló vággyal, Korgó gyomorral, Üres iszákkal. Cipőjük elnyűtt Ép-e a testük? Idő viharában Megtört-e lelkük? Kimegy minden este Utca elejére Anyai szíve Bánattal telítve. Tíz éve várja Kapuja tárva Minden bűnük Rég megbocsátva. szív dalára nem sokat ad Jóska, mi kor uccu megöntözi a nyuszi lányt akinek nincs semmire gondja, de pillanatokon belül megint elkomo rulunk, mert jön egy politikai tölte tű, rendszerváltó fohász. Mindé; nem azt jelenti, hogy ki kellett vol na hagyni a könyvből a „lazább' irományokat, hanem azt, hogy cél szerű lett volna egy csokorba gyűj teni őket, például a kiadvány vé gén. Az alkotás attól jó, hogy egyedi Hogy tiszta, őszinte, újszerű ugyanakkor magában hordozza összegzi mindazt amire épül^A mesterségbeli tudást is tükröz. hány Nagy Vendel-vers kiváló egyedi sorokat, strófákat tartal maz, akkor is ha bagatell vagy ocs mány témáról szól: Istenek kövei, Kövek Istenei / Isteni kövek /Kőiste nek (Akropolisz), Ha valamelyőnk / Előbb meghalna, / Én kiköltözön /A tanyára. (30 év után), Füstsza gú kocsmában / A vizelde kövén / Feküdt egy görény. (1999 áprilisá ban), Töredékekből áll össze / Ai élet egésze." (Csillagpor), Életem ben semmi sem sikerült, / És min den túl sokba került... Ilyenkor ai ember nekilát, / Hogy halálba igyc magát. (Életmű), Karácsony reggel re is / Kihűl a vaskályha. (Kislá nyom karácsonya). A szerző tehát elindult. Ért i lanthoz. Tulajdonképpen csak tőle függ, hogy elnagyolja-e vagy töké letesíti-e játékát. Tőle függ, hogy másodszor, harmadszor, sokadszor - milyen koncertet ad... Wessef) V «