Szekszárdi Vasárnap 2001 (11. évfolyam, 4-43. szám)

2001-05-20 / 3. szám - Városi Vasárnap

4. vi/ VAHOSIVASÁRNAP 2001. május 20. PETSCHNIG MARIA ZITA LATLELETE Nem festett rózsás képet Petschnig Mária Zita az ország gazdasági helyzetéről a Liberális Klubban tartott legutóbbi előadásán. Az ismert közgazdász, a Gazdaságkutató Rt. munkatársa elemzését azzal kezdte, hogy a gazdaság növekedési üteme erőteljesen csökken, s az egyensúlyi helyzet folyamatosan romlik már 2000 közepe óta. A bruttó hazai össztermék (GDP) tavaly 5,2%-kal nőtt, a kormány idénre 5,5%-ot tervezett, de már most látszik, hogy kevesebb lesz, mint öt százalék. Ugyanakkor a folyó fizetési mérleghiány ebben az évben több, mint két és fél milliárd euró lesz, ami a GDP majdnem öt százaléka, ami meglehetősen magas érték. Az okok között az előadó először az egyesült államokbeli és nyugat-európai gazdaság visszaesését jelölte meg, amiről még nem tudhatjuk, hogy milyen mély és hosszú lesz, de rögtön utána a megfelelő kormányzati gazdaságpolitika hiánya következik. Az Orbán-kabinet kezdetben, egészen a tavalyi év végéig semmi újat nem csinált elődjéhez képest, gyakorlatilag ráült arra az eredményre, amit a Bokros-csomag hozott nekik. Igaz, nem is kellett (volna) beavatkozniuk, de nem is hoztak semmi újat a gazdaságba. Az első hatalmas probléma azonban az, hogy nincs megfelelő antiinflációs politika, a pénzromlást nem tudták, tudják letömi, gyakorlatilag 1999 óta beragadt a tíz százalék körüli sávba, s nem várható, hogy a ciklus végéig lejjebb menne kicsivel is. Némi szándékosság is érezhető ebben, hiszen az alultervezett infláció következtében évről évre jókora összegek maradtak a költségvetésben, amiket a kormány ellenőrzés nélkül elkölthetett saját céljaira. Vonzás és vonzódás A másik komoly gond a lakossági megtakarítások alacsony volta, a nyugat-európai értékekhez képest a hazai polgárok még relatíve is csak a töredékét kívánják, illetve tudják a jövedelmüknek félretenni. Ez persze érthető is, hiszen a „szűk" évtizedek után az emberek szeretnének kicsit költekezni magukra is, de ennek a következménye az, hogy a hiányt valahonnan máshonnan kell előteremteni, s ez nem lehet más, mint a külföldi hitelek felvétele, vagyis megint az eladósodás csapdájába eshet az ország. A harmadik nagy nehézség pedig a külföldi tőke beáramlásának lelassulása, a tőzsdei érdektelenség is ennek tudható be, nem vagyunk már vonzó terep. - A fenntartható növekedés került veszélybe - jelentette ki Petschnig Mária Zita - a külföldi tőkét ugyanis nem lehet becsapni. Sajnos a kormány ténykedése nem hiteles, mert túl sokszor és nem megfelelően avatkozott be a gazdaságba, például a gázárak vagy a gyógyszerárak kapcsán. A kabinet a választásokkor tett ígéretei ellenére nem kiszámítható gazdaságpolitikát folytat, nem érezhető, hogy minden erővel az EU-csatlakozás felé vinné az országot, s az orosz kapcsolatokat sem erősítette kellőképpen, pláne nem az ígértek szerint. Ráadásul nem jó üzenet a külföld számára, hogy a kormányzat „saját" bankokat gründol magának, hiszen a Magyar Fejlesztési Bank és a Jelzálogbank mellé meg akarja szerezni a Postán keresztül a Postabankot is, hogy zavartalanul finanszíroztathassa saját programjait. S nem keltett tetszést az sem, hogy pályázat nélkül építtetnek nagy állami projekteket, színházakat, autópályákat. Reálbér és GDP A neves közgazdász előadása további részében már csak mint habot a tortán említette a reálbérek alakulását, hiszen ez tavaly mindössze másfél százalékot érte el a magas GDP növekedés ellenére, így tudták csak elérni, hogy az óév pénzügyi egyensúlyát megőrizzék, s taá Ián ez sem tartozik a „polgárbarát" kormányzás kategóriájába. S a rossz hírek sorába sorolható az is, hogy idén és jövőre viszont elengedni látszanak a gyeplőt, a belső kereslet felfűtésével akarják javítani az egyensúlyt, a nyugdíjakat 17,8%-kal kívánják emelni (nem mintha nem érdemelnék meg!), a reálbért a közalkalmazotti rétegnél 8,5%-kal, az ennél jóval alacsonyabb GDP-bővülés miatt azonban a termelékenység jelentősen csökkenni fog. Persze ha úgy látják, hogy a választásokon nem ők az esélyesek, akkor lehet, hogy minden fillért bedobnak a nyerés érdekében, s akkor a gazdaság fejre állhat. Remélhetőleg ez nem következik be. W.D. FÓKUSZBAN A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE Erősen tiltakoznak a szakszervezetek A legnagyobb megyei szakszervezet MSZOSZ Tolna megyei képviselete is komoly, határozott kritikával illeti a munka törvénykönyvének egyes változtatásait. Dr. Őry Csaba Államtitkár szerint ez a bírálat nem jogos, mert a módosítások egyértelmű helyzetet teremtettek, és mindenképpen a munkavállalók javát szolgálják. A Miniszterelnöki Hivatal (MEH) államtitkára - aki dr. Braun Márton országgyűlési képviselő meghívására érkezett Szekszárdra - többek között azzal érvelt, hogy a munka törvénykönyve a módosítások következtében harmonizál az EU-s elvekkel, olyan garanciákat tartalmaz, amelyek korábban nem léteztek. A szabad szombat és a vasárnapi munkaszüneti nap probléma köréről kijelentette, hogy a szakszervezeti megközelítés szerinte „politikai ihletettségű": „a munkavállalók tapasztalni fogják, hogy a szabad szombatot senki sem veszi el tőlük." Jó ezt tudni, mert amit tudunk (állítólag), azt sem lehet elvenni tőlünk. Eső után köpönyeg Péti Imre, az MSZOSZ megyei képviseletének vezetője elmondta, hogy - bár ő is kapott meghívást távollétének alapvetően az volt az oka, hogy a szakszervezeti oldal még nem ismeri a módosítás utáni hiteles szöveget (az a Magyar Közlöny júliusi számában fog megjelenni illetve hatályba lépni), egy ilyen kerek asztal beszélgetés Péti szerint „eső után köpönyeg", hiszen kész helyzet elé állítja a szakszervezeteket. Az előkészítés fázisában viszont örömmel üdvözölték volna ezt a gesztust. Péti Imre - ellentétben dr. Őry Csaba államtitkárral - egyáltalán nincs meggyőződve arról, hogy a Munka Törvénykönyve a módosítások után a munkavállalók javát szolgálja, inkább munkáltató párti, és növeli a munkavállalók kiszolgáltatottságát. Mi ellen tiltakoznak a szakszervezetek a Munka Törvénykönyve módosítása kapcsán? Még felsorolni is túlságosan hosszú lenne ezeket a méltánytalanságokat. Például a munkáltató egyoldalúan dönthet a munkavállaló más munkakörbe való átirányításáról, más munkahelyre való kirendeltségről, kiküldetéséről, továbbá a más munkáltatóhoz általa való kölcsönadásról. Ezeknek a dolgoknak szinte beláthatatlanok, kiszámíthatatlanok lehetnek a következményei mert gyakorlatilag egyik napról™ másikra az ország egyik végéből a másikba és rendelhetik munkára a munkavállalót, a más munkakörbe való átirányításról és a kölcsönadásról már nem is beszélve. Ezen kívül annyira bonyolult „fiskális" nyelven vannak megfogalmazva a módosítások, hogy szinte tetszés szerint értelmezhetők. Annyira „körmönfontan" vannak megfogalmazva ezek a módosítások, hogy lassanként, ha egy munkás (munkavállaló) biztos akar lenni a dolgában, akkor egy egész ügyvédi munkaközösség kíséretében szabad csak átlépnie a munkahelye kapuját. Persze sok esetben még így is érhetik meglepetések, hiszen a téma szerteágazó volta miatt most nem lehet kitérni az esély egyenlőtlenség, a különböző alkotmányos és emberi jogokra. De amíg nem lesz Magyarországon nagy arányú munkaerőhiány, addig kár is ezekről beszélni.