Szekszárdi Vasárnap 2001 (11. évfolyam, 4-43. szám)
2001-05-20 / 3. szám - Városi Vasárnap
2001. május 20. \air VÁROSI VASÁRNAP 5. A HELYI „KÁBELKIRÁLY" ELUTASÍTOTTA MUNKATÁRSUNKAT Furcsa e gy Tarr-ví zió... Városszerte elterjedt a hír, miszerint néhány nap múlva, pontosan június elsejétől „elsötétül a képernyő", vagyis a Tarr Kft. a továbbiakban nem szándékozik a Szekszárdi Városi Televízió műsorát a tulajdonában lévő kábelrendszeren keresztül eljuttatni a szekszárdi polgárok otthonába. Az emberek azt is beszélik, hogy ugyanebben az időben viszont elindul egy másik magántulajdonú és szerkesztésű televízióadás az SZVTV helyén, s ennek a televíziónak az egyik tulajdonosa maga Tarr Bános. A jogos állampolgári kíváncsiság kielégítése érdekében természetesen megkerestük telefonon és írásban is a műsorszolgáltató kft. vezetőjét, aki meglehetősen érdes modorban elutasította a mostani válaszadást, csak jövő hónapban hajlandó a nyilvánosság elé tárni a helyzetet. Hogy mennyire közérdekű tényekre vártuk reagálását, kérem ítéljék meg önök, az alábbiakban közöljük a feltett kérdéseinket. VÁROSI VASÁRNAP Független Közéleti Hetilap Szekszárd, Szent István tér 10. 74/315-865 Tisztelt Tarr Úr! Telefonbeszélgetésünk sikertelensége miatt az alábbiakban írásban vagyok' kénytelen közölni önnel, hogy mely kérdéseket kívántam feltenni: 1. Igaz-e a városszerte elterjedt hír, hogy 2001. június elseje után a Tarr kft. nem kívánja kábelrendszerén keresztül a szekszárdi polgárok számára eljuttatni a Szekszárdi Városi Televízió műsorát? 2. Igaz-e, hogy 2001. június elsejétől egy magán-televízió programját kívánja az SZVTV helyett közvetíteni? 3. Igaz-e, hogy ennek a magán-televíziónak ön lesz az egyik tulajdonosa? 4. Igaz-e, hogy elutasította az SZVTV Kht-vel kötendő szerződés megkötését a további műsorszolgáltatásra nézve, annak ellenére, hogy a Médiatörvény önt kötelezi erre? Kérem, írásban válaszoljon a fenti négy kérdésre holnap reggel kilenc óráig a lapzártánkra való tekintettel, amennyiben szóban kíván reagálni, akkor a szerkesztőséget keresse meg a 74/315-865 telefonszámon. Üdvözlettel: Wágner Dezső újságíró Válasz persze nem érkezett. Bár erre igazándiból a fentiek ismeretében őszintén szólva nem is nagyon számítottunk. Kérem, ezek után tegyék fel magukban azt a kérdést is, hogy egy demokráciának látszó államberendezkedésben vajon mi a fontosabb, egyes egyének magánérdeke, avagy egy egész város, jelesül Szekszárd teljes lakosságának ah hoz fűződő joga, hogy a jövőben is változatlan körülmények között kísérhesse figyelemmel a szekszárdi városi televízió műsorát? Ezen kérdés aligha tartozik a sokszor emlegetett költői kérdések kategóriájába. W. D. J^HAREprogramok Dél-Dunántúlon A hazai segélyfinanszírozás történetében úttörő jelentőségűek a PHARE-programok, amelyek a magyarországi térségek felzárkóztatását segítik. A Dél-Dunántúli Régió a HU9606-OS és a HU9705-ÖS programok révén egymás után két kísérleti előcsatlakozási programban is részt vehetett. Ezek jelentősége az elérhetővé vált pénzforrásokon túl az, hogy a régió és főként annak intézményrendszere bizonyíthatta az Európai Unió előtt, hogy mennyire képes megfelelni a PHARE-programok lebonyolítása kapcsán támasztott rendkívül szigorú és bürokratikus feltételeknek. Az EU PHARE HU9606 elnevezésű regionális kísérleti programot 1998. július 1-én hirdették meg. A program pénzügyi alapja 4 millió euróra, valamint a hozzá kapcsolódó 142,5 millió forintnyi kormányzati társfinanszírozási forrásra, összesen 1 milliárd forintot meghaladó támogatási keretre vonatkozott. A fő pályázati témák között szerepelt a vidékfejlesztés, a kis- és középvállalkozások versenyképességének erősítése, az idegenforgalmi adottságok kiaknázása, valamint a régiómarketing és a befektetők vonzása. A nagyon rövid, mindössze két hónapos pályázati határidő alatt, a nyári időszak ellenére, 2,5-szeres túljelentkezéssel öszszesen 72 pályázatot nyújtott be a Dél-Dunántúli Régió. Szinte minden a kiírásban szereplő feltételre érkezett megfelelő színvonalú pályamű. További figyelemre méltó sajátosság, hogy a pályázatok kétharmada négymegyés (Zala is célterület volt) összefogásra épült és, hogy a pályázók összességében 54,7 százalékos önerőt vállaltak. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács igen gyorsan, még 1998. október 14-én meghozta a nyertes pályázatok kijelölésére vonatkozó döntését. A szerződések előkészítése, a nyertesek PHARE szabályok alkalmazására való felkészítése a döntést követően azonnal megkezdődött. Sajnos az Európai Unió brüsszeli bizottsága csak 1999. július 8-án hagyta jóvá annak az együttműködési keretszerződésnek a szövegét (Magyarország e programra vonatkozó munkatervével együtt), amely szabályozza a decentralizált döntéshozatali mechanizmus részleteit, így addig az időpontig végleges szerződésekre nem kerülhetett sor. Azt követően viszont - az összes érdekelt megfeszített munkájával és együttműködésével - minden feltételt teljesített a régió, így 1999. szeptember 30-ai határidővel - néhány nyertes pályázat megvalósítási határidejének 2001. június 30-ig történő meghosszabbításával - a 4 millió eurós összeg nagy része lekötésre került. (Folytatjuk)
