Szekszárdi Vasárnap 2001 (11. évfolyam, 4-43. szám)

2001-04-01 / 12. szám

_ SZEKSZÁRDI 2001. ÁPRILIS 1. VASARNAP VITÉZEK ÉS NAGYASSZONYOK Zászlót avatott Szekszárdon a Vitézi Rend Ünneplő ruhát öltöttek március 24-én a Vitézi Rend tagjai. Előkerültek a dí­szes egyenruhák, a kitüntetések, a fényesre pucolt kardok. A rend Tolna megyei szervezete 63 év elteltével, 1938 után ismét zászlóavatást ren­dezett a megyeszékhelyen. - A Horthy Miklós által alapított Vitézi Rend a II. világháború utáni időszakban nem működhetett Ma­gyarországon, ám a külföldön élő magyarok életben tartották a szer­vezetet. Jelenleg is négy világré­• n megtalálhatók a rend tagjai, itegy hatszázan. Hazánkban 1992 óta létezik újra hivatalosan a Vitézi Rend, jelenleg kétezres tag­sággal, közülük 59-en Tolna me­gyeiek. A tavaly augusztusban lét­rejött, több mint hatszáz fős tagsá­gú Romániai Vitézi Lovagrend szintén a magyar szervezet veze­tőjének, vitéz Radnóczy Antal fő­kapitánynak van alárendelve. - A vitézek legfontosabb felada­tai? - Mint a zászlóavatáson ki­derült, a tradíciók megtartása, a történelem hiteles tanítása és az ifjúság nevelése azok a célok, amik érdekében a rend működik. - Ki lehet a Vitézi Rend tagja? - Bár egy szervezet hatékonysá­gának, „erejének" egyik fokmérő­je az, hogy mekkora a tagsága, a ^ pézi Rendbe nem vesznek fel Zenész körökben elterjedt az a szen­zációs hír, hogy az egyik legtehetsé­gesebb fiatal pianistánk megtanulta Chopin összes zongoraművét és azt az ország több városában bemutatja. Egyik ilyen műsorát március 19-én Szekszárdon is hallhattuk. Nem is csalódtunk. Úgy zongo­rázott, mintha a zeneköltő maga ülne a hangszerénél. Könnyed ele­ganciával gyöngysorokat font a hangok sorából. Fegyelmezett lí­raisága, puha, választékos billen­tése és a zongora lelkéből fakadó poézise a zeneköltőre emlékeztet­te hallgatóit. Műsorát két polonéz­zel kezdte. Itt mindjárt meg kell említeni, hogy Chopin műveit in­kább a hangnemével szokták je­lölni. Sok fiatalkori műve csak ha­lála után jelent meg, ezért kapott magas opus-számot. így mindjárt az első op. 71. is megtévesztő, „boldog-boldogtalant". Az egyik lehetőség a felvételre az, ha valaki szülei, nagyszülei révén eleve jo­gosult a tagságra. Másrészt azok kerülhetnek be a vitézek közé, akik a legutolsó nagy világégés, a II. világháború során saját haditet­teikkel érdemelték ki a jogot. - A Vitézi Rend Tolna megyei zászlóavatása - Az eseményt még a helyi vité­zek tavaly elhunyt vezetője, vitéz Fogarassy János kezdte el szer­vezni. Az ünnepnapon a helyébe lépő Halmai János vitézi hadnagy fogadta a ceremóniára az egész or­szágból érkezett mintegy 140 vi­mert ezt a darabját 17 éves korá­ban, 1827-ben írta. Tetszett a három noktürn, ame­lyek a nagy novellisták rövidségé­re emlékeztetnek. A G-dúr darab 6/8-os ritmusa egy bárka himbá­lózó ringását és zavartalan csend­jének látomását sugallta. A keringők gazdag sorozatában az e-moll darab a zeneköltő táncos életkedvének legartisztikusabb megnyilvánulása volt. A 6 mazur­ka közül az op. 50/3 c-moll tet­szett leginkább, amely választékos műgonddal íródott. A többi fárasz­tónak tűnt. Természetesen Cho­pinnek sem minden műve remek­mű. Hat hasonló tempójú és ka­rakterű mű egymás után unalmat keltett. Erről nem az előadó tehet. Sajnos nem kapott helyet ezen az estén egy nagyobb szabású balla­da, vagy például scherzó sem. tézt. A Béla király téri katolikus templomban megrendezett ese­ményen a történelmi egyházak képviselői áldották meg Tolna me­gye vitézeinek fehér lobogóját és a zászló csúcsára kerültek a megyék által küldött szalagok. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium helyettes államtitká­ra írásban köszöntötte a Vitézi Rend tagjai. A vitéz Posta Péter ál­tal ismertetett levélben vitéz Semjén Zsolt a legmagasabb elis­meréssel szólt a Vitézi Rend esz­meiségről, a szervezett által kép­viselt erkölcsi értékrendről. F.T. Az est nagy eseménye szünet után elhangzott 12 etűd volt. En­nek a sorozatnak minden darabja technikailag és zeneileg egyaránt mestermű és poézissal van átitat­va. Ezek közül mindjárt az első Paganini bravúros technikáját tük­rözi. Az E-dúr darab egy lengyel népdalból vált nemzetközi sláger­ré. Az Asz-dúr inkább költemény, mint etűd és végül tetszett a forra­dalmi etűd egyéni felfogása. Bogányi Gergely nagy formátu­mú előadóművész, aki a tempó­nak, színezésnek, karakternek és mindenféle technikai problémá­nak korlátlan ura. Érzékeny, har­monikus művész, akinek különös affinitása van Chopin művészeté­hez zongoraestje vallomásnak tűnt a romantika legeredetibb köl­tőjéről. Hűsek Rezső M ÓDON DERŰ 97. Asszonyok bajban Tévedés ne essék: dédapáink korában még nem szolgálták föl a tévéreklámok a vacsorához a borítékba helyezhető ultrama­got, ezért nem havi, hanem csak egyedi esetekről számolhatunk be. A Tolnavármegye 1901. ápri­lis 7-én A sárközi menyecske bajban címmel írta meg az egyi­ket: „A múlt szegzárdi vásáron egy csinos sárközi menyecske egyedül ült a kocsin, melybe ije­dős lovak voltak befogva. A férj valamit vásárolni eltávozott a kocsitól, miközben a szemben jövő ökröktől a lovak megijed­tek, félrerántották a kocsit, s a menyecske az ülésről hanyatt esett a kocsi belsejébe. A furcsa jelenet láttára nagy kacajba és vihogásba tört ki a körülálló kö­zönség, a menyecske pedig pi­ronkodva kecmergett ki mutat­ványos helyzetéből, melynek sok nevető szemlélője akadt. Férje a nagy nevetés hatására visszatért a kocsihoz s a maga módja szerint iparkodott megvi­gasztalni a kellemetlen helyzet­be jutott, szemrevaló menyecs­két." A másik esetet a Szekszárd Vi­déke szellőztette meg 1898. áp­rilis 2-án. „V.E-né özvegy, fiatal és szép. Tegnap mint panaszos állott a járásbíróság előtt. A vád­lott csinos, de félénk fiatalem­ber. Lesüti szemeit, amint a já­rásbíró kérdéseire felel: - Igaz, hogy napestig őnagysága abla­kai alatt szokott leselkedni? ­Igaz - hangzik a töredelmes val­lomás. - Igaz, hogy ön ma dél­előtt őnagysága szobájába lopó­dzott s midőn a cselédek észre­vették és zajt ütöttek, elmene­kült? - Ez is igaz - mondja a fé­lénk fiatalember. - Mi célból le­selkedett az ablakok alatt és mi célból hatolt a lakásba? - Lopási célból... (A járásbíró elszomoro­dik, a szép fiatal özvegy elsá­pad.) - És lopott? - kérdezi a bí­ró rövid szünet után. - Első eset­ben időt loptam, mert őnagysá­ga nem jelent meg az ablakban; másik esetben pedig csókot akartam lopni, de elzavartak. ­Nagyságos asszonyom fenntart­ja-e a vádját, mely szerint ez a fiatalember lopni akart? (A fia­talasszony elpirul s zavartan fe­leli): - Majd, ha tetten érem." Szóval ilyesféle bajokban vol­tak áldott déd- és ükanyáink... Lanius Excubitor Bogányi Gergely zongoraestje

Next

/
Oldalképek
Tartalom