Szekszárdi Vasárnap 2000 (10. évfolyam, 1-44. szám)

2000-10-15 / 35. szám

12 , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 2000. október 15. HIIHB TusonnaK uezel löl az ünlo BOK Team Bellasllian Egy betonfejű ír ütőgép vár a kis Koczákra Azért ez nem mindennapi... Szeretni kell ahhoz nagyon valakit és sport­ágat, hogy valaki egy olimpiai felké­szülés, az azt megelőző több fontos klubszereplés, majd az olimpián a döntőig menetelés után a világ másik vé­géről hazarepülve már másnap elinduljon egy hazai ranglistaverse­nyen. Nos az olimpiai negyedik Tóth Kriszta a maga szimpatikus szerénységével ilyen. Azt mondja, hogy má­jusban megígérte, ak­kor hogy jön ő ahhoz, hogy a miatta válasz­tott időpontban ne le­gyen Szekszárdon. „Sanyi bának és a sportágnak is tartozom ennyivel" - záija rö­vidre a témát. No és most dacolva a fáradt­sággal - mert csütörtökön még a Syd­neyből hazafelé tartó repülőgépen volt - az időzóna visszaállással a leg­jobbját adva küzdött, hogy ott legyen a végjátékokban. Mert egy Európa- és világbajnok nagy blamát nem enged­het meg magának. Legföljebb annyit, hogy kikapjon a fináléban a félig­meddig mumusának számító Braun Évától. Nekünk persze a detonációként ható kínai érkezése a legfőbb újság. A dip­lomatatáskában több kínai neve is ott lapult, és most itt van. Hiába a mester nem nyugodott addig, amíg egy kau­csukbűvölő egzotikum be nem teszi a lábát Szekszárdra. Amúgy volt egy ­de rég volt, valamikor 93-94 tájékán ­az akkor Szekszárdon ténykedő csoda­doktor hívta magához. A fél év után mint egy varázsütésre lelépő Wang Xiana kínai viszonylatban utcai ping­pongos volt, de a magyar NBI-ben hó­dított rendesen, Sáth Gyuszival fel is idéztük jó néhányszor a jószívű, toll­szárfogásos, öntörvényű 25 éves játé­kost. Aki most jött, jóval kisebb és négy-öt évvel fiatalabb, nem egy vi­lágnyelvet beszél, a kínait. Játéka, a keze perspektivikus kínaiakra emlé­keztetően gyors és kiismerhetetlen. A magyar vidéki pingpong főapátjának ­aki nem tudná Satya mestert aposztro­fálom imigyen - elég, ha csak kötetlen játékban megnézi, máris tudja, ő lehet Wang Xiana az embere. A Sanghajból egyenesen Szekszárdra érkező Dzsi Yung másnap a Szekszárd Kupán is leteszi névjegy­ét, hosszú kihagyás ellenére a kínai NBI-ből érkezve majdnem megveri a tágabb európai elitbe sorolható egyik ki­emelkedő magyart, Molnár Zitát, az olimpikont. Ez már döfi! Különösen azok után, hogy a já­tékos további fejlő­dési lehetőségét ala­pul véve hirtelenjé­ben szakberkekben az a vélemény teijed, hogy ez a gyerek, egy féléven belül idehaza, de a szuper ligában is mindenkit eltakaríthat az útjá­ból. Még Bátorfiékat is? -visszhangzik a kérdés. Ám a neheze még most jön. A gye­rekképű ázsiai mellett ott ül a már marketinggel, miegyebekkel beol­tott, nálunk lassan őshonos és ottho­nos kínai menedzser, aki nem tegnap érkezett Magyarországra. Sáth­mester bemutatja a pókerarcú vendé­get Nőt doktornak, a szekszárdi klub hátországát a maga ügyvédi varázs­latával megteremtő klubvezetőnek. Mintha nem annyi gázsit akarnának, mint amennyi a diplomatatáskában hordozott papíron szerepel... Mele­gedhet a helyzet, ám ötszáz márkán vagy dolláron nem múlhat. No nem is, de azért egyeztetni kell a mecena­túrával. Hiába akarja a zsurnaliszta, a szurkoló és a sztárigazolásban hely­lyel-közzel egyetértő tréner és klub­elnök, a választ az mondja ki, aki a sáthi pingpongmánia oltárán áldozva állja a cehet. Persze ha valamit ők ketten nagyon akarnak!... Hiába no, Wangot még annak ide­jén a kilencvenes évek elején cirka ezer márkáért meg lehetett venni. Most minden bizonnyal más szelek fújdogálnak ezen a kínai piacon is. Ám, ha nem az asztrológia fogalom­körébe tartozik ez a bűvös, nem pub­likus számsor, a dr. Nőt-Sáth kettős talál megoldást a kínai leigazolására. Mert kell egy sztár, kell egy menő csoport. B.Gy. A magyar profi ökölvívás több jelenkori képviselője azon fára­dozik, hogy valamelyik elfoga­dott, mi több, jegyzett világszer­vezetnél, ha csak idaig-óráig is, de trónra ülhessen. A világbajno­ki cím a profik táborában még olyan kivételes klasszisú ver­senyzőnek, mint a háromszoros olimpiai bajnok Papp Lászlónak sem sikerült. (Ismeijük el, ez raj­ta kívül álló ideológiai okok mi­att volt így, hisz az akkori Papp Lacit aligha állíthatta volna meg bárki a világon.) Aki először győz a négy w-vel kezdődő a Word Boxing című szaklap által is jegyzett világszervezetek egyikénél, vagy a még mindig magasan jegyzett IBF-nél, s egyúttal sporttörténelmet is ­amellett, hogy a kasszánál töb­bet vehet fel nettóban, mint a hatmillióval jutalmazott olimpi­ai bajnok. A többiekkel szemben sok szempontból előnyben lévő Ko­vács Kokó István szeretné ezt a dicsőséget is megszerezni első­ként, de azért az ő generációjá­nakjeles képviselői is - ha Rácz Félix menedzser be tud menni a hirtelen lehetőséget kínáló résbe - kísérleteznek. Gondoljunk csak a mi sajnálnivalóan tragi­kus hősünkre, Kalocsai Kacsa Zoltánra: Három lehetőséget ka­pott a sorstól, és milyen kevés választotta el a frenetikus világ­raszóló sikertől Collin „Dina­mó" Dunee és most a nyáron az Üllői úton Artúr Grigoijan ellen. Aztán a maga intelligens bok­szával váija az utolsó lehetősé­get az első magyar profi, Gálfi András, aki a WBO-nál is mo­mentán nemzetközi bajnok. És beérett, megérett a feladatra a harmatsúlyú termeténél fogva kis Koczákként emlegetett so­kak Sanyikája. Aki most tényleg mélyvízbe kerül. Október 20-án a betonfejű és megállás nélkül rohamozó MC Collough lesz az ellenfele, aki a világszerte Her­cegként tisztelt Prince Nasem Hamednek is 12 meneten át volt ellenfele. De még milyen volt ez az ír gyerek!? Nos ezután a meccs után a győztesnek nem jár világbajno­ki trófea, de... Ha Koczák nyer­ni tudna, akkor azt is kimerném jelenteni, s kár a WBA világ­noka Clerence Adam is bajn verhető. Most mondhatja vala­ki, hogy ezt az ír gyereket oda­haza Belfastban saját közönsé­ge előtt legyőzni az a kör négy­szögesítésével egyenlő feladat. Amiben van is jó adag igazság, de azért be kell látni, hogy a fa­fejű írnek is vannak sebezhető pontjai, és miért ne lehetne eze­ket úgy kihasználni, hogy a mindenkori hazai védettségét szem előtt tartó pontozót eltérí­teni a megszokástól. Ha az Eurosporton élőben bokszolv győzni tudott idegen szorítób egy francia ellen, akkor most miért kellene feladni!?... ami­kor abban fogódzót találha­tunk, hogy ez a Collough tech­nikailag, mozgás és mozdulat­gyorsaságban nem jobb a mi fi­unknál, sőt... Az Unió Box Team verseny­zőinek úgymond nagy, világra szóló gálákon való fellépésével alighanem a csúcsra ér, leg­alábbis egy időre. Mavrovicsra, Klicskóra, Hamedra kihegyezett gálákon már nem egyen is adták a körítést, ám hogy Mike Tyson meccsét vezessék föl Belfast­ban, amit a lengyel hús és izom­torony ellen Golota vív, ezt ma­ga s Rácz Félix sem gondolta. - Nem történt más, mint a me­nedzseri forgatagban összejöt­tem Golota menedzserével, aki segített nekem, így az ír gyerek Koczák ellen bokszolhat e vébéelődöntőt a WBA-nál. Per­sze önmagában a kapcsolat ke­vés lenne, ha Koczák eddigi eredményeivel nem tornászta volna föl magát az első tízen be­lülre az Európa-ranglistán, hal­lottuk a szekszárdi menedzsertől. De hol nézhetjük meg ezt a derbyt, no és persze Iron Mike­ét Golota ellen? E sorok írásá­nak perceiben nem akarom semmi bizonytalannal kábítani a nézőt, az olvasót, de... Könnyen megeshet, hogy a ne­künk rendelt műholdas és kábe­les lehetőségek alapján sehol. Bár azon feltehetően kevés szekszárdi, illetve környékbeli, aki tányérjával képes behozni a szobába a Sky Sportot, ha a Tyson meccset nem is - mert el­happolja azt valamelyik nagyon fizetős amerikai csatorna -, de azt a Koczák-Collough mecs­cset, akár élőben is elcsípheti. B. A kaucsuklabda fogságában

Next

/
Oldalképek
Tartalom