Szekszárdi Vasárnap 2000 (10. évfolyam, 1-44. szám)

2000-10-08 / 34. szám

6 , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 2000. október 15. Érdekli? Bemutatjuk! Tragédiákkal és százmilliós rakományokkal is találkoznak Fonyódi János, független igazságügyi műszaki szakértő javaslatára most Werner Jenővel, az Euró Fuvarszervező Bt. ügy­vezetőjével beszélgetek a cég kialakulásáról, s azokról a konfliktusokról, amelyek a roncs kocsik elszállításakor, illet­ve azt követően támadnak. - Még abból az időből ismerjük egymást, amikor taxiztál. Gyakran jártunk veled vidékre. Azóta ala­posan megváltoztak a dolgok. - Ahogy vesszük. Kicsiben kezd­tem, aztán fejlesztettünk, s megint fejlesztettünk. Ami lényegében a régi: minden profilunk napi 24 órán át nyitva van. - Felsorolod a feladataitokat? - Persze. Beletartozik a személy­taxi szolgáltatás, a fuvarozás, az autómentés és autószállítás, de mű­veljük a nemzetközi fuvarozást is, igaz, kicsiben. - Ugye, családi vállalkozás a ti­étek? - Igen, a munkában a feleségem és a fiam is aktívan részt vesz, hi­szen régen nem lehetne egyedül bírni a sokrétű tevékenységet. A feladatok irányítását felosztottuk magunk között, így hétvégeken és éjszakánként a család is kvázi ügyeleti rendszerben dolgozik, te­hát valamennyi szabadidő mind­hármunknakjut. - Maradjunk még egy kicsit a cég önerőből való kialakításánál. Kezdetben milyen terveket szőttél, szőttetek? - Amikor a taxi-szolgáltatást el­kezdtük, annak mintegy mellékter­mékeként kínálkozott az igény sze­rinti többi terület. Fölmértem, me­lyek azok a tevékenységi körök, amivel képesek leszünk hosszú tá­von foglalkozni. - Az induláskor komolyabb tö­kével rendelkeztetek? - Nem. Az egy havi, illetve több havi bevételeket forgattam be a vállalkozásba, később - talán ideje korán - mertem kockáztatni, egy­két autót lízingeltem. Ezután kö­vetkezett a taposómalom, hiszen minden hónapban teljesíteni kellett a vállalt terheket, ami viszont meg­határozta a tempót. - Az ember hajlamos azt hinni, hogy aki komolyabb vállalkozást hoz létre, az mellette óriási családi házat is épít. Igen? - Nem. A Csalogány utcában, egy négy szintes épület egyik nyolcvan­valahány négyzetméteres lakásában lakunk. Ezt még a Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalat építette a fel­bomlása előtti időszakban. Szere­tünk ott élni, mert úgy tűnik, hogy a Csatári-torok a második város­központtá kezdi kinőni magát. Bí­zunk a további töretlen fejlődésé­ben, attól viszont tartunk, hogy ma­gával hozza a nem kívánatos mel­léktermékeit is. Például az eddigi csendes környék zajossá válhat... - Idegileg vagy lelkileg okozott­e gondot az átállás? - Különösebb gondot nem okozott. -A több feladatkör közül melyik a „szived csücske"? - Az autók mindig közel álltak hozzám, így leginkább a szakmai kihívások - amelyek az autómentés során adódnak - izgatnak. Vagyis ez az a profil, ahol általában nem csak erőből kell dolgozni, hanem a megoldandó feladat próbára teszi az ember konstruktivitását, lelemé­nyességét is. - Nagyon sok tragédiával talál­koztok. - Munkánk során bizony bele­csöppentünk családi drámákba a balesetek helyszínein, ami bizony megviseli a kívülállót is. -Az összetört autók elszállítását kizárólag ti végzitek a megyében? - Nem, más cégek is tevékeny­kednek ezen a területen. A mi cé­günk e feladat végzésére a városi rendőrkapitánysághoz pályázott, s a hozzá tartozó területekről többsé­gében mi szállítjuk be a járműve­ket. Ám egy baleset kapcsán óha­tatlanul fölmerül, hogy műszaki hi­ba az okozó, de előfordul, hogy a balesetet szenvedett ember nem tud gondoskodni a járművéről. Ezeket a kocsikat zárt és őrzött területen kell tárolni, ahonnan érintetlenül, sértetlenül viheti el a tulajdonos. - Azt tudom, hogy a ti területe­tek ilyen. Nem fordulhat elő, hogy a jármű gazdája az átvételkor ezt­azt még keres? - Nem. A járművet beszállítási jegyzőkönyv alapján vesszük át, a helyszínen a rendőrök elkészítik az értékleltárt is, amibe az esetlegesen szétszóródott holmik is belekerül­nek. - Mi volt a legnagyobb érték, amit őriztetek? - Sokszor százmilliós értéket je­lentenek a kamionok szállítmányai. Többször tároltunk jelentős értéket képviselő híradástechnikai vagy más műszaki eszközökből álló ra­kományt. - Általában mennyi ideig gon­doskodtok ti az őrzésről? - Amíg a tulajdonos nem veszi át. Az esetek nagy részében egy hétről van szó. Ám előfordul olyan eset is, hogy a szállítmány vámol­tatásáról is nekünk kell gondoskod­nunk, de mondhatom, hogy olykor komplex feladat hárul ránk. - Ezt hogy értsem? - Mondok egy érdekes példát. Egy hatvan év körüli holland kami­onos Szekszárd térségében bele­csúszott az árokba, s velünk vette föl a kapcsolatot. Mi sem volt szá­mára természetesebb, mint hogy összepakolja a személyes holmijait és azt kérte, vigyük őt az állomás­ra, mert ő hazautazik. Átadta a vámpapírokat, s ettől kezdve mi végeztük el a feladatot az áru átra­kásától a vámoltatáson át a rako­mány - mezőgazdasági gépek-cél­baérkeztetéséig. - Ilyenre is van tarifátok? - Tarifa nem lehet, hiszen ahány eset, annyi féle. Azért megjegy­zem, hogy tőlünk nyugatra az asz­szisztencia, a segítségnyújtás, a közreműködés jól működik. - Tehát a holland ügyfeletek nyugodtan utazott el. Egy magyar kamionos hasonló esetben nem túl ideges? - Dehogynem, hiszen a magyar fuvarpiacon működő nyomott árak nem teszik lehetővé a megfelelő biztosítások megkötését, mert azo­kat egyszerűen nem tudja kigazdál­kodni, vagyis teljesen más kondíci­ókkal dolgozik egy magyar fuvaro­zó, mint egy holland vagy német. - A megbízható munkáért kap­tatok már valamiféle elismerést? - Sokszor írnak ügyfeleink kö­szönő levelet, ami újabb lendületet ad a további tevékenységünkhöz. - Számolj be az egyik igen bo­nyolult munkátokról, amiben te magad is részt vettél. - Előtte megjegyzem, hogy a bo­nyolult eseteknél mindig ott va­gyok, hogy irányítsam a munkát, tiKai­mellette pedig olyan szakmai ta­pasztalatokat szerezhetek, amit ké­sőbb hasznosíthatok. Olyan felada­tunk még nem volt, amivel ne tud­tunk volna megbirkózni, de sok volt közöttük embert próbáló. Egy­szer a Mecsekben dolgoztunk vé­gig egy egész éjszakát. Egy Merce­des 150 méterre „szállt el" a fák kö­zé. Nem volt könnyű kimenteni, mégpedig úgy, hogy az autó mara­dék részei tovább ne sérüljenek. Olyan műszaki megoldást alkal­maztunk, hogy a csörlőkötelet közé levezettük, majd hogy s: útja legyen, s a fák se sérüljenek meg, egy iránytörővel elvezettük. - Télen még bonyolultabb a mun­kátok. - Amikor úgymond járhatatla­nok az utak, nagy teherbírású, összkerekes teherautónkkal még biztonsággal eljutunk a legtöbb helyre. Igaz, télen előfordul, hogy 6-8 órát kell ránk várni valahol, mert csak akkor indulunk, amikor az előző feladatot elvégeztük. Ta­valy télen is előfordult, hogy 72 órán át távol voltunk a várostól, mert a megye különböző pontjain mentettünk folyamatosan. Szeren­csére jól összeszokott, remek stáb dolgozik velem, akik mindig meg bízhatóan felsorakoznak - Előfordulnak mondjuk kás, vagy a számotokra kidéig pajzán ügyek az ügyfeleitekn -Ajaj! De ezekről nem beszé' mert mi tiszteletben tartjuk utasa­ink magánéletét. -Milyen a fizetési fegyelem? - Sokat romlott az elmúlt egy­másfél évben. Amit nem sikerül készpénzben kifizettetni, annak nagy része soha nem érkezik meg, mert cégek eltűnnek, nem fizetnek... De előfordult, hogy egy nyíregyházi vál­lalkozó teherautója elromlott Szek­szárdon, mi elszállítottuk és üzemké­pes állapotban átadtuk neki, amiért nyolcezer forintos számlát küldtünk el neki. Ám a „vállalkozó-kolléga" háromezret küldött csak, mondván, így túl van fizetve a munkánk. - Ki legyen a következő beszél­gető partnerem? - Szeretném, ha Molnár Tibor szobafestő és mázoló beszélne a munkájáról. Ő igen megbízható szakember, aki roppant precízen és tisztán dolgozik, s olyankor még a mobiltelefonját is kikapcsolja, hogy ne szakítsák félbe a munkáját. V. Horváth Mária <m ier^m 'át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom