Szekszárdi Vasárnap 2000 (10. évfolyam, 1-44. szám)

2000-09-24 / 32. szám

2000. szeptember 24. SZEKSZÁRDI 11 # • KOZJOERT DIJ KITÜNTETETTJE | Fritz Andrásné Bármennyire is egyre jobban pénzközpontúvá és haszonelvű­s vé kezd válni körülöttünk a vi­I lág, azért még a kötelező kincs­I tári optimizmus veszélye nélkül elmondható az, hogy egy-egy kitüntetés értékét (becsületét) egyelőre még nem kizárólag az érte járó pénz határozza meg... Egyébként is, Fritz Andrásné az érte kapott pénzt amúgyis automatikusan a rászorulók javá­ra ajánlotta vol­^fc fel, bár ő maga TS szerény körül­mények között él. Eddig is nem egyszer adott a sajátjából a nálá­nál is szegényeb­beknek, hiszen ­mint mondja - is­teni parancs, hogy megosszuk a szűkölködők­kel, amink van. Fritz Andrásné a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szekszárdi csoportjának alapító J; tagja. Kezdetben adományokat . gyűjtött, később az idősek ön­f kéntes házi gondozója lett. Je­; lenleg is két idős néni rendsze­| res gondozásával foglalatosko­" dik, több más karitatív tevé­nysége mellett. Önként vállalt ladatait örömmel végzi, mert örömöt okoz neki. Katolikus hitvallása röviden így hangzik: | „Örömünket mások örömében í megtalálni minden boldogság titka." Szeretne jól sáfárkodni X az Úristentől kapott talentu­| mokkái, hogy majdan ne kelljen szégyenkeznie az Úr ítélőszéke előtt, amikor számot kell majd adni cselekedeteiről. Hitéből fa­kadó emberszeretete, csügge­dést, fáradságot nem ismerő ön­zetlen odaadása származásából és neveltetéséből egyenesen adódik. Egy 11 gyermekes pak­si család 6. gyermekeként látta meg a napvilágot, és az Irgal­mas nővéreknél tanult. Hittel vallja, hogy aki nem érezte va­laha is a saját bőrén, milyen is I szegénynek lenni, az nem is I tudja igazán átérezni a gondjai­kat. Ezeknek az embereknek az őszinte, baráti együttérzés is I nagy segítséget és támaszt tud V nyújtani, mert vigaszt tud nyúj­tani nekik az a tudat, hogy nin­csenek teljesen magukra hagy­va. A hajléktalanokról szólva el-1 mondja, hogy sokan elítélik J őket és elve „leírják", kirekesz-1 tik őket a társadalomból anél-1 kül, hogy érdemben foglalkoz-1 nának velük, vagy meghallgat- | nák őket, pedig f egyáltalán nem biztos, hogy « 100%-ig ők a hi- | básak (felelősek) 1 azért, hogy ilyen f kilátástalan hely­zetbe kerültek. A . Magyar Máltai gj Szeretetszolgálat j szekszárdi cso­portja szerény esz­közeivel és lehető- | ségeivel csak vala- j melyest enyhíteni i tudja a szegények í és kiszolgáltatot­, tak a szenvedéseit, i alapvetően nem tudja megváltoztatni a helyzetet, 1 de erkölcsi erejével és tiszteletet | parancsoló tekintélyével igyek­szik ráirányítani a figyelmet az > elodázhatatlan erkölcsi és szoci­ális problémákra. Fritz Andrásné korán kelő tí- | pus és nagyon tevékeny asz­szony, napi 8-10 órát dolgozik minden anyagi ellenszolgálta­tás nélkül, akárcsak a Magyar Máltai Szeretetszolgálat összes többi aktivistája, minden reg­gel misére megy, aztán reggeli a férjjel - aki megértő és támo­gató társ - , majd biciklire ül, és elindul elvégezni az önként vállalt mindennapi kötelezett­ségeit. Hetente kétszer látogat­ják a szociális létesítményeket, imaórákat tartanak az idős em­bereknek. Fritz Andrásné a KÖZJÓÉRT kitüntetést „a rá- f szorultakért, emberszeretetből § és hitből fakadó fáradságot nem ismerő munkájáért" kapta. Hogy ezt hogy bírja erővel? 63 § éves korában megtanult úszni, azóta naponta úszik, biciklizik, szaunázik, mindezek után úgy érzi (saját bevallása szerint), * mintha 10-20 évet fiatalodna. Mégiscsak kell lenni valami g igazságnak abban a régi római : közmondásban: „Ép testben ép 1 lélek." J Bálint György Lajos Jf FF­{ KÖZJÓÉRT DÍJ KITÜNTETETTJE H ^ Atatékné Kapási Júlia Neve szinte szétválaszthatatla­nul összeforrott a Bartina Nép­tánc Egyesület nevével Matókné Kapási Júlia táncpeda­gógus, történelemtanár, népmű­velő, a Babits Mihály Művelő­dési Ház művelődési menedzse­re, a zeneiskola néptánc tagoza­tának vezetője, a Bartina Nép­tánc Egyesület tit­kára, művészeti vezetője. Több oka is van annak, hogy mindezeket ilyen részletesen felsoroltam. Egy­részt érzékeltetni akartam a kitünte­tett személy sok irányú tevékeny­ségét, rendkívüli munkabírását és nagyon nagy mér­tékű elfoglaltsá­gát, aminek kö­; vetkeztében oly­kor még család­tagjai számára sem egykönnyen elérhető, más­részt - és egyáltalán nem utolsó sorban - erősen közrejátszott ebben a dologban az a sajnála­tos tény is, hogy a Szekszárdi Vasárnapban „A 2000. ÉV KITÜNTETTTJEI" közt téve­sen a Babits Néptáncegyesület művészeti vezetőjeként szere­pelt. A Bartina Néptánc Egyesü­lettel - amely nemzetközi hírű és elismertségű egyesület régóta I - eddig már elég sok díjat és ki­tüntetést „összegyűjtöttek", de a rendszerváltozás óta ez az első személyre szóló hivatalos kitün­| tetés, amit munkája elismerése­ként kapott. Baráti társaságban | - kicsit viccesen, de egyáltalán . nem komolytalanul - felmerült | az a gondolat, hogy azoknak is 1 kellene díjat alapítani, akik nél­kül (friderikuszosan szólva) nem jöhetett volna létre a pro­; dukció, és itt most nem elsősor­ban a szponzorokra gondoltak, hanem a közvetlen családtagok­ra (férjre, gyerekekre, nagyszü­lőkre), akik a hátteret biztosítják I egy olyan munkához, amely nem munkaidőhöz kötött, ahol nem lehet állandóan az órát néz­ni. Matókné Kapási Júlia mun­? káját tekintve egyszerre van könnyű és nehéz helyzetben. Könnyű helyzetben van, mert a város sajátjának érzi, szereti, el­ismeri, támogatja (lehetőségei szerint) a Bartina Néptánc Egyesületet. Szekszárd önkor­mányzata biztosítja a működés­hez elengedhetetlenül szükséges infrastrukturális feltételeket, ezen kívül még a működési költségek 1/10-t is állja, a tagok tagdíjat fizetnek, a néptáncot tanu­lók tandijat fizet­nek, a fellépő táncosok veszik meg a fellépő ru­hájukat, fizetik az utazási költsé­geket részben, vagy egészben. Például a tajvani vendégszereplés esetében a 200 ezer forintos uta­zási költségek a fele volt a tánco­sokra jutó ön­rész. Ezt az ösz­szeget saját zseb­ből kellett kifizetni azoknak, akiket nem támogatott valame­lyik szponzor. Ezzel szemben nehéz helyzetben is van azért, mert mindezek ellenére a prog­ramok, fellépések megszervezé­sére, lebonyolítására még így sem gyűlik össze elegendő pénz, mivel az egyesület non­profit szervezet, amely utánpót­lás nevelésével is foglalkozik és más szervezeteket is támogat in­gyenes fellépéseivel. Röviden összefoglalva: pénz kapcsolatok és eredményesség nélkül nincs, és itt azt is el kell mondani, hogy az egyesület a tagok ön­zetlen lelkesedése, időt, pénzt, fáradságot nem sajnáló hozzáál­lása nélkül nem lenne sikeres, voltaképpen egyáltalán nem is létezne. Matókné Kapási Júlia 30 éve kezdte, mint táncos, 20 éve táncpedagógus. Akikkel el­kezdte a táncolást, azoknak a fi­ait, leányait, sőt már az unokáit is tanítja a néptáncra, a hagyo­mányok tiszteletére. Állandóan fiatalok között vagyok - mond­ja mosolyogva ezért aztán lassabban is öregszem. Matókné Kapási Júlia a több évtizede végzett magas színvo­nalú kulturális értékteremtő munkájáért kapta a kitüntetést. Bálint György Lajos HMunmw

Next

/
Oldalképek
Tartalom