Szekszárdi Vasárnap 2000 (10. évfolyam, 1-44. szám)

2000-05-21 / 20. szám

2000. május 21. SZEKSZÁRDI 9 megbízást. Az ügyvédet addigi tevékenységével arányos díjazás illeti meg, a többit vissza kell fizetni. -Az ügyvéd hivatásbeli kötelessége, hogy az ügyfél anyagi követeléseinek érvényt szerezzen. Minden megbízást elfogad? - Az ügyvéd kötelessége, hogy az ügyfél jogos követeléseinek érvényt szerezzen. Sok esetben utasítok vissza megbízást, mert az ügyfél követelései - a bizonyítási eljárást megelőzően - már eleve eltúlzottak. Megjegyzem az emberek nagy többsége belátja, megérti jogainak, lehetőségeinek határait. - A vagyonmegosztás függ-e attól, hogy mennyit keresett a férj és a feleség együttélésük során? - Nem, kivéve, ha házastársi vagyonjogi szerződést kötöttek, melyben az általányéi eltérően valai^Bik házastárs részere nagyobb, magasabb vagyonrészt biztosítottak. - Gyakori-e Magyarországon a házastársi vagyonjogi szerződés? - Nem, bár nagyon indokolt lenne. A korábbi szemlélet szerint a fiatal házasok bensőséges szerelmi kapcsolatát nem volt szabad csúf anyagi dolgokkal megmérgezni, és a korábbi szocialista jogi szabályozás kizárta ezt az intézményt. Azt már nem tartották etikátlannak, elvtelennek, hogy néhÁt' év múlva a vagyon megosztásVil késhegyig menő harcot vívott a férj és a feleség, rokonaik cs barátaik által támogatottan. Mindezt meg lehetne előzni egy időben alkotott házastársi vagyonjogi szerződéssel, akkor, amikor még mindegyik fél „pontosan emlékszik" arra, ki mit hozott a házasságba és a közöttük lévő jó viszony alapján a vagyonjogi kérdéseket is előre rendezni tudnák egy esetleges válás esetére. A házasság felbontásának lehetősége minden házasságban benne van. Ilyen szerződés birtokában mindegyik fél pontosan tudná, hogy a házasság felbontása esetén mire számíthat, milyen jogok illetik meg, és kötelezettségek terhelik. Nem lenne vita, ellenségeskedés, és talán nem gyűlölnék meg a volt házastársak egy életre egymást. - Mit tart nagyvonalú viselkedésnek a válás alatt? - Másik fél jogainak elismerését, illetve a közös gyermekek érdekeinek szem előtt tartását. Pl. megfelelő anyagi háttérrel, potenciálisan jó jövedelemmel rendelkező fél lemond a lakáshasználatról a gyermeket nevelő másik fél javára, vagy a vagyonközösség megszűntetésénél kedvezőbb feltételeket biztosít a másik számára. - Mit mond ügyfelének, aki mindenről le akar mondani a házastársa és gyerekei javára? - Nem jellemző magatartás. Ez egyébként nem nagyvonalúság, hanem esztelenség. Teljes körű felvilágosítás, a következményekre történő kioktatás után az ügyfélnek joga van ragaszkodni elképzeléséhez, de nélkülem. Az ilyen kívánságok teljesítésében való közreműködésre éppen úgy nem vagyok hajlandó, mint a túlzott követelések teljesítésére. - Van-e különbség az „elhagyott" és „elhagyó" viselkedése között? - Van. A sértett fél gyakran az eljárás során akar elégtételt szerezni. Ez a magatartás indokolatlan eljárási cselekmények sorát vonja maga után, pl. az ügy elhúzásával meg tudja akadályozni a másik fél újabb házasságkötését, ezzel az új kapcsolatból származó gyermek apaságának megállapítását kérdésessé teheti stb. - Hogyan tudja belátásra bírni azt az ügyfelet, aki nem hajlandó feladni a lakást, vagy ragaszkodik igen apró, lényegtelennek látszó tárgyakhoz, ami kizárja a közös megállapodás létrejöttét? - Ha az ügyvéd élvezi ügyfele bizalmát, akkor elfogadja azt a tanácsot, hogy a megállapodás okozza mindenki számára a legkisebb veszteséget. Nézzünk egy példát: a közös vagyonból az egyik házastársra jutó vagyon értéke 5.000.000.- Ft. Egyezség akadálya 100.000 - 200.000 Ft értékű vagyontárgy. A vita 100.000.200.000.- Ft, a perérték után fizetendő illeték 300.000.- Ft. Az emberek nem bolondok, hogy több százezer forinttal több adót fizessenek be az államkasszába, mint amennyit egyébként nyerhetnének. - Az ügyvédi munka díjazása a pereskedések folytatására ösztönöz, különösen akkor, ha egy nagy vagyonról van szó. Honnan tudhatja egy ügyfél, hogy a választott ügyvédje mindent megtesz a közös megállapodás érdekében, és nem beszél össze a háta mögött a másik ügyvéddel, hogy pereskedésre kerüljön sor? - Itt egy viccet szeretnék felidézni: Az ifjú, alig ügyvéd, boldogan megy vissza az irodába és örömtől ragyogó arccal újságolja: ,Apu, sikerült ezt az évtizede folyó ügyet egyezséggel lezárni." „Nagy marha vagy fiam, ennek az ügynek a díjaiból taníttattalak az egyetemen és vettük a nyaralót, és ha te nem vagy ilyen ostoba, meg lett volna az új autó is." Mint riporter biztos örült volna, ha kérdésére ehhez hasonló választ kapott volna, de ez messze van a valóságtól, és az ügyvédséggel kapcsolatos társadalmi tájékozatlanságra is utal. Az ügyvédi etika ezt a magatartást elvileg, és gyakorlatilag is kizáija. Az ügyvédet, ha peren kívül sikerül a felek között az egyezséget létrehoznia, álláspontom szerint ugyanolyan díj, vagy még magasabb díj illeti meg, mintha hosszabb időn keresztül pereskednének. Ennek indoka az, hogy nem kell hónapokat - éveket a bíróságon tölteni, idegeskedni, tanúkat meghallgatni, drága szakértőket alkalmazni, illetéket és egyéb költségeket fizetni. - Ön elég gyakran találkozik felzaklatott, érzelmileg felborult egyensúlyú ügyfelekkel. Viszont Ön nem pszichológus: nem arra a feladatra készítették fel az egyetemen, hogy lelki problémákat oldjon meg. Mennyire ismeri a válás pszichológiai sajátosságait? - Pszichiáterek nyílván ehhez nálam sokkal jobban értenek. A legtöbb ügyfél azonban már attól megnyugszik, hogy valakinek egyáltalán elmondhatja a problémáját. Ha ettől láthatóan megkönnyebbül, akkor hagyni kell beszélni, meg kell hallgatni. T. Litovkina Anna A cikkhez használt képek illusztrációk. THÉSZ LÁSZLÓ EMLÉKEST THÉSZ László a kiváló zongoraművész, sokoldalú muzsikus, zeneiskola igazgató döbbenetesen hirtelen halála óta már a tizedik alkalommal rendezték meg tiszteletére az emlékestet a Művészetek Házában. A műsor első számaként Haydn 1785-ben Cadiz számára írt "Krisztus hét szava a keresztfán című zenekari művének vonósnégyesre átírt művéből játszott három tételt a Földesi Lajos-kvartett. Előadásukban mély, beszédes drámaiság izzott. Az est fő eseménye Pergolesi: Stabat Mater előadása volt. A mű szövegírójáról Jacopone da Todi, XIII. századi latin nyelvű költemény szerzőjéről Dr. Töttős Gábor főiskolai tanár tartott rövid, tömör ismertetőt. A költemény mély érzelmi világa évszázadokon át számtalan zeneszerzőt ihletett meg. Ezek között a legtöbbet játszott mű az 1737-ből való Pergolesié. A 12 tételből álló ciklus előadása nem kis feladatot ró az előadókra, mert e zenének színvonala nem egységes. Sok száma magasan szárnyaló, de a tragikus műben több tétel a vígoperák világát tükrözi. Talán ezért van, hogy a mai napig az egész lemezpiacon nem létezik még igazán tökéletes felvétel. A Földesi Lajos vezette Szekszárdi Kamarazenekar azért minden elismerést megérdemel, mert végig egységes színvonalon, felkészülten mutatta be a mű szépségeit. A karmester és az együttes ismét bizonyságot tett arról, hogy nagy feladatokat is természetes biztonsággal old meg, és a különböző karakterű tételekből érett, átgondolt interpretációt tud létrehozni. Szerencsésen választotta meg a szoprán és az altszólistákat is, akiknek jelentős és hálás feladat jutott osztályarészül. Bodahelyi Mónika a Pedagógiai Főiskola és Pintér Gabriella, a Zeneiskola tanárai szép hangon, átélten, megformáltan énekelték a szólószámokat és a duettokat. A Pedagógiai Főiskola női kara és a Garay Gimnázium leánykara, mint alkalmi kórus jelesre vizsgázott és együttműködésükkel hozzájárultak a szép emlékest sikeréhez. V HzJ