Szekszárdi Vasárnap 2000 (10. évfolyam, 1-44. szám)

2000-05-21 / 20. szám

10 , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 2000. május 21. Ljra a komposztálásról HÉLIOSZ] Csökkenthetjük hulladéktermelésünket Kertes családi házban, előkertes társasházban lakók és kiskert tulajdonosok csökkenthetik hulladékszállítási költségeiket, ha az ingatlanukon képződő szerves anyag tartalmú háztartási hulladékot és kiskertí növény maradványokat (nyesedék, lenyírt fű, stb) komposztálják. A HÉLIOSZ Kft. szeretné elősegíteni, hogy a lakosság körében minél többen éljenek ezzel a lehetőséggel. Nagyobb áruházláncoknál (PRAKTIKER, BAUMAX, stb) jelenleg is beszerezhetők a fából és műanyagból készült komposztáló ládák, azonban a HÉLIOSZ Kft. is tervezi, hogy hamarosan megkezdi ezeknek a forgalmazását saját telephelyén. A komposztálással kapcsolatos tudnivalókról a Szekszárdi Vasárnap egy korábbi számában terjedelmes és kimerítő cikk jelent meg Dr. Nagy Elemér tollából, melyet most ismét közreadunk. Reméljük ezután minél többen élnek ezzel a praktikus és könnyen megvalósítható megoldással. Balla Zoltán Az utóbbi években jelentősen megnőttek a növénytáplálás anyagai, a műtrágyák, az istállótrágyák árai, és különösen az utóbbiak szállítási költségei. Emiatt felhasználásuk csökkent, ugyanakkor a házikertben, a háztartásban nagy mennyiségű és olcsó lehetőséget kínál a kerti melléktermékek, háztartási szerves hulladékok komposztálással történő hasznosítása. Szomorú látvány a hétvégi kertek köré kihordott szőlővenyige, fanyesedék és egyéb kerti hulladékok hasznosítás nélküli elégetése. Külföldön járva tapasztalhattam, hogy a gazdag nyugati országokban szinte kultusza van a komposztálásnak. A kereskedelem ott nagy választékban kínálja a hozzá szükséges eszközöket és anyagokat. Hangsúlyozom, ők gazdagok, mégsem engedik veszendőbe menni a kerti, háztartási szerves hulladékokat. Mindezt felismerve kb. tíz évvel ezelőtt elkezdtem hétvégi kertemben, a komposztkészítést. Az itt szerzett főbb tapasztalataim a következők: A KOMPOSZTÁLÁSHOZ SZÜKSÉGES FELTÉTELEK: a. A jó minőségű komposzthoz megfelelő szerves anyag szükséges, ami lehet: szőlővenyige, törköly, lemetszett leveles hajtás, fanyesedék, zöldségfélék hulladéka (pl. káposztalevél, paradicsom-, bor-, só-, burgonyaszár levelestől, gyökérzöldség hulladéka, stb.) fünyesedék, lehullott lomb, megkötés előtti gyomok, konyhai hulladék, istállótrágya, fahamu stb... b. Ezek közül a fanyesedéket, szőlővenyigét a komposztálási folyamat gyorsítása érdekében aprítani kell. Erre szolgálnak a kereskedelemben már nálunk is kapható aprítógépek, ami lehet kézi-, villany-, robbanómotor-meghajtású. c. A komposztálandó nyersanyagokat kertünk félreeső, szélcsendes helyén, fák árnyékában, lehetőleg vízvételi helyhez közel létesített komposzttárolóban (komposztkeretben) gyűjtsük össze. A tárolót a fold felszínén, jobb híján dróthálóval, téglával vagy hullámpalával, stb. történő körülkerítéssel s készíthetjünk. A komposztálás, illetve tárolás történhet a föld felszínén összerakott prizmában is (mérete 1,5-2 m széles, 3-5 m hosszú, 1 m magas). d. A komposztálás folyamatát nagyban gyorsítja az oltóanyag alkalmazása, ami lehet gyári készítmény pl. Biomass, de ugyanezt a célt elérhetjük érett komposzt, Kofuna vagy Terra Vita komposzttrágyával is, amit rétegenként kis mennyiségben a komposztálandó anyaghoz keverünk. A KOMPOSZTÁLÁSI FOLYAMAT SZABÁLYOZÁSA A szerves anyag lebontását, majd stabilizációját mikroorganizmusok végzik. Ézek élettevékenysége fenntartásához szükség van oxigénre, nedvességre, energiaforrásra. Ezeket folyamatosan biztosítanunk kell az alábbiak szerint: a. A komposztálandó anyagokat lazán, vagyis levegősen kell tartanunk a lebomlási folyamat alatt, ezért nem kell azokat tömöríteni. Az oxigén (levegős állapot) biztosítását szolgálja az anyagok társítása, lazább és tömörebb anyagok keverésével, illetve réteges elhelyezésével. Lebomlás közben az ülepedő anyagokat szükség szerint átforgatjuk, vagy megfelelő hegyes eszköz pl. karó beszúrásával méterenként készített légcsatornák (drének) segítségével folyamatosan biztosítjuk a szükséges oxigén jelenlétét. b. A mikroszervezetek 40-60%-os nedvességű közegben élénken ténykednek. Ennek biztoA „komposztálógép" sítását a különböző nedvességtartamú anyagok társításával oldjuk meg. Ha ez nem lehetséges, úgy trágyalével, vagy vízzel történő locsolással is nedvesíthetünk. c. A komposztálás legfontosabb tényezője az energiaforrás, a komposztálandó anyagok megfelelő szén- és nitrogénarányának biztosítása. A komposztálás folyamata akkor indul meg előnyösen, ha az anyagokban 30 rész szénre jut egy rész nitrogén. Nem könnyű feladat ennek az aránynak az elérése, mivel nem ismetjük a komposztálandó anyagok szén- és nitrogéntartalmát, ezért általános tapasztalatra támaszkodunk, pl. száraz, fás anyagokban sok a szén, kevés a nitrogén, friss, zöld anyagokban fordított.a helyzet. Tehát a száraz és friss anyagokat keverve kell komposztálnunk, ha gyors lebomlást kívánunk elémi. Ha nem áll rendelkezésre nitrogénben gazdag nyersanyag, akkor a N-tartalmú műtrágyával is kiegészíthetjük a csekély N-tartalmú anyagokat. Ezzel kedvező értékre szűkíthetjük a C:N arányát, és a lebomlást meggyorsíthatjuk. A komposztálásra előkészített anyagokat a halmokban kb. 30 cm vastag rétegekben helyezzük el, majd a tavalyi maradék érett komposzttal vékonyan felülszórjuk, és 1-2 cm-es rétegű talajjal befedjük. Erre újabb és újabb komposztálandó növényeket rétegezünk az előbbi módon, amíg a kb. 1-1,5 m-es magasságot el nem érjük. Ha az anyag nem elég nedves, úgy tözőkanna rózsájával locsoljuk meg, amib^^a szükséges - kannánként 5-10 dkg N-tartalmú műtrágyát is oldunk. Ezután a komposzthalomba szúijunk lyukakat, hogy a lebomlás gyorsan beinduljon. Kb 3-4 hét múlva ellenőrizhetjük a lebomlási folyamatot. Ha a nedvességet elhasználta, az anyag penészedve korhad, akkor a nedvességet pótolni kell. Ha ott bűzös rothadás indult meg, akkor levegőztetés, átforgatás szükséges. A fentiekkel elérem, hogy tavasztól őszig, az egyébként nehezen komposztálható fás növényi részek is - melyek lebontására különben 3 évre lenne szükség - lebomlanak. Az utóbbi évek során meglepődve tapasztaltam, hogy a komposztban nagyszámú trágyagiliszta telepedett meg, és szaporodott el. Ez bizonyítja, hogy a komposztálás optimális folyamatát sikerült elérnem. A giliszták segítségével a komposzt a szokottnál is értékesebbé vált. Ezután az előző komposzt maradékával nemcsak a lebomlást végző mikroorganizmusokat, hanem a benne lévő gilisztacisztákkal a trágyagilisztát is újra telepítem. ^^ A KOMPOSZT FELHASZNÁLÁSA A fentiek szerint készített komposzttal évente a kertem egyharmadát tudom olcsón, és környezetet kímélő módon szervestrágyázni. Háromévenként a teljes terület szervestrágya-utánpótlást kap, és nem kell istállótrágyát vásárolni, fuvarozni. Ez a termesztett növények számára a jó talajélet fenntartásán keresztül folyamatosan biztosítja a kedvező arányú makro- és mikrotápelemeket. A komposzttrágyát kétféle módon használom fel: Zömét az őszi talajmunkák során a talajba dolgozva, főleg szőlő és gyümölcsfák trágyázására, némi kálium és foszfor műtrágya-kiegészítéssel. Kisebb részét tavasszal és nyáron a zöldségtermelő ágyásoknál, málnánál, szamócánál, stb. alkalmazom, felületi komposzttrágyázás (mucsozás) formájában. Lényege: vékony rétegben érett, vagy félig érett komposztot, esetleg frissen aprított szerves anyagot (pl. funyesedéket) a zöldség sorközökben a talaj felületére juttatom. E módszer nagyban segíti a talajnedvesség megőrzését, gátolja a gyomosodást, miközben a jó talajélet biztosításán keresztül folyamatos tápanyaggal látja el a növényeket. Dr. Nagy Elemér