Szekszárdi Vasárnap 2000 (10. évfolyam, 1-44. szám)

2000-05-21 / 20. szám

8 , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 2000. május 21. házasságok nz égben köttetnek/ a földön romlanak el/ és a bíróságon bomlanak fel KERESD A NŐT Nőt László ügyvéd nevét Szekszárdon gyakorlatilag mindenki ismeri. Alig volt vesztett pere. 1945. augusztus 8-án Pécésett született, 1967 óta Szekszárdon él és praktizál. Már a harmadik ciklusban Tolna Megyei Ügyvédi Kamara elnökhelyettese. Az ügyvéd úrat, Nőt Lászlót kértem fel, hogy képviseljen a házassági bontó peremben, mely 1999. december elején közös megegyezéssel végződött. Saját tapasztalataim és az ismerőseim körében átélt konfliktusok indítottak arra, hogy a válásról és annak jogi hátteréről interjút készítsek Nőt Lászlóval. - Az Ön segítségével nekem is közös megegyezéssel sikerült elválnom és mindehhez nem kellett évekig tartó perbe bonyolódnom. Mit szokott érezni, amikor kimondják a bontó ítéletet? - Ánnak ellenére, hogy nagyon sokszor hallottam, hogy a bíróság a felek házasságát felbontja, megrendülést érzek. Mindig átérzem, hogy most kerül pont egy pár hónapos, vagy több évtizedes kapcsolat végére. Valami befejeződött és mindkét félnél kezdődik egy új életszakasz, reménnyel, vagy kétségbeeséssel. Eszembe jut az is, hogy mit érezhetnek azok a gyerekek, akiknek sorsát szintén meghatározták. Fájdalmat az egyik szülő részbeni elvesztése miatt, vagy örömet, hogy végre megszűnnek a mindennapi életüket megkeserítő veszekedések, nyugalom lesz. Másrészt megkönnyebbülést, mert vége van egy ügynek. - Körülbelül hány házasság felbontásában segédkezett? Tapasztalatai szerint mi volt a gyakoribb: a közös megegyezéssel vagy a hosszas huzavonával történő válás? - Több száz házasság felbontásában „működtem közre". Sokkal gyakoribb a közös megegyezéssel történő válás. Itt van jelentősége annak, há az ellenfélnek is megfelelő kvalitású ügyvédje van, aki az esetről jogszabályoknak megfelelő felvilágosítást ad, melyet ügyfele is elfogad. Mindkét részről megfelelően tájékoztatják az ügyfeleket, nincsenek lehetetlen kívánságok, meg lehet magyarázni, hogy az esetleg pár százezer forint feletti vita mennyire nem áll arányban a per során felmerülő idegtépő tárgyalásokkal, a felesleges tanúmeghallgatásokkal, elfecsérelt idővel és nem utolsó sorban a felmerült költségekkel. A házasság közös megegyezéssel történő felbontása minden érintett számára - elsősorban a gyerekek számára - csak előnyt jelent. - Amennyiben közös megegyezéssel válik el egy házaspár, a bíróság nem folyamodik a házasság megromlásának részletes vizsgálatához. De mi történik, ha nem tudnak közös nevezőre jutni a gyerek elhelyezése vagy a vagyon megosztása kérdésében, illetve ha az egyik fél ellenzi a válást? Hallottam két-három évig tartó perekről, a lekváros üvegek számlálásáról, tucatnyi tanú beidézéséről. Ebből mi igaz? - Szerencsére ezek az esetek a ritkábbak. Ha ilyen előfordul, ez elég gyakran mindkét fél hibája, de gyakoribb, hogy csak az egyik fél hibája - mert hisz abban, hogy a házasság fenntartható, vagy bosszú stb. vezérli, és ezzel a másikat is rákényszeríti a védekezésre és a támadásra. A felesleges tanúk beidézésére és a lekváros üvegek számolgatására az általam képviselt ügyekben csak akkor kerülhet sor, ha a másik fél behozza a perbe. Ilyen esetben ügyfelemmel együtt megpróbálunk ezen nagyvonlúan átlépni. - El lehet-e valamit érni azzal, ha az egyik házastárs ellenzi a házasság felbontását? - Magyarországon ha valaki el akar válni, akkor el is tud válni. A házasság vétkesség alapján történő felbontása adott esetben könnyebb, mint a közös megegyezéssel történő válás. A házasság vétkességen alapuló felbontásával nem kell a házasság felbontásával kapcsolatos kérdésekben megegyezni. Egyedül azt kell bizonyítani, hogy valami miatt a házasság véglegesen, és helyrehozhatatlanul megromlott. Legrosszabb esetben saját vétkességére hoz bizonyítékot, és legfeljebb viseli a perköltségeket. - Miért várja el olykor az egyik házastárs a bíróságtól azt, hogy a másikat találja hibásnak? Származik-e a vétkesnek ebből hátránya? - Sok okot lehetne erre felsorolni, az erkölcsi elégtételtől a bosszúig. A vétkes fél hátrányos helyzetbe kerülhet, a lakás használata, vagy a gyermek elhelyezése stb. tekintetében. Gondoljon csak arra, ha pl. valamelyik házastárs durva, goromba, zavarja, vagy rettegésben tartja a másik felet, vagy az egész családot, ilyen esetben a vétlen fél arra kényszerül, hogy bizonyítsa a másik vétkességét, ha a másik fél egyébként jogos igényeit nem hajlandó teljesíteni. - Ismerik-e Magyarországon a válási közvetítés fogalmát, amely az Egyesült Államokban, de sok más országban is igen elterjedt? - Nem. - Azt olvastam a szakirodalomban, hogy a nők gyakrabban adnak be válókeresetet, mint a férfiak. Ezt a jelenséget mivel tudná magyarázni? - Statisztikát erről nem láttam, de valószínűleg így van. Ennek számtalan oka van. Többek között még mindig hat egy korábbi, igen rossz gyakorlat, hogy a nő a gyermek nevelésére alkalmasabb, ezért megkapja a gyerekeket, a gyermektartást, esetleg a lakás használatát. Az erkölcsi és az anyagi győzelem az övé volt, és kialakult a 40% - 50%-os - enna^ tiltanak le az apa fizetéséből - wj sárnapi, lakásnélküli apák tábora. Akkoriban a férfiak keserűen mondták, hogy „mindent megfeleztünk, az anyáé lett a gyerek, a lakás, az enyém a tartásdíj és a perköltség." Van nyílván más magyarázat is. A férfiak talán gyakrabban viselkednek hosszabb távon kibírhatatlanul. Az azonban, hogy ez okozat, melyet a másik fél idézett elő, vagy ok, nehezen dönthető el. - Milyen okokat sorolnak fel leggyakrabban az elválni szándékozó felek? - Elhidegülés, egymás meg nem értése, eltérő életszemlélet, italozás, házastársi hűséget sértő magatartás, kiszolgáltatottság, túlzott elvárások, anyagi problémák, szomszéd kertje mindig zöldebb, stb. - Mit tehet az ügyfél, ha azt /^fc ja, hogy a választott ügyvédje ^^ hanyagolja a megbízatását, de az ügyvédi díj már ki van fizetve? - Az ügyfél bármikor, indoklás nélkül visszavonhatja ügyvédjétől a