Szekszárdi Vasárnap 2000 (10. évfolyam, 1-44. szám)

2000-01-16 / 2. szám

8 SZEKSZÁRDI 2000. január 16. KÉPEK SAJTÓNK MÚLT JÁBÓL kulturáltan mulatozók megemlíté­sére, a vásárok felhívására és színes leírására. Persze nem mentek el a tavasz mellett sem szótlanul, legyen az az emberek vagy a természet ki­kelete, meséltek ma már megfejthe­tetlen titkos idillekről, s nem feled­keztek meg az őket oly lelkesen ki­szolgáló nyomdászok megemlege­téséről sem. Akadt, aki újságrajzolóként Ame­rikában kereste kenyerét, mint a gyönki Linek Lajos, dr. Leopold Kornél viszont ügyvédből és lapszer­kesztőből lett helyi bankvezérigaz­gató, Horváth Ignác a Közlöny Boda utáni első embere tanító maradt, Dulin Jenő, a Tolnamegyei Hírlap szerkesztője államtitkárrá emeH^Í dett. S ki gondolná ma már, ho^y Mészöly Miklós is helyi kisgazda lap szerkesztésével kezdte pályáját? Volt, aki derűsen emlékezett szekszárdi éveire s ránk, s vannak, akikre mi emlékezhetünk haló po­rukban is tisztelettel és főhajtással. Volt ami a hajdani napi sajtónak ak­kor tűnt fontosnak, amikor írták, s van, ami ma látszik igazán fontos­nak ugyanabból a lapszámból... Annyi bizonyos, hogy az 1980­ban megjelent sajtóbibliográfia 210 tétele húsz év alatt legalábbis megduplázódott. Dr. Töttős Gábor Nagyszabású sítúrák Szekszárdról Egy nem mindennapi kezdeményezésről tájékoz­tathatjuk olvasóinkat. Az ölet nagyban megköny­nyíti a szekszárdi és környékbéli téli üdülést ked­velők helyzetét. Ezentúl nem kell Budapestre utazniuk és cipelniük felszerelésüket, mert már Szekszárdról is elérhetőek a közkedvelt síparadi­csomok, innen is indul már autóbusz különböző sítúrákra. Ezáltal pénzt, időt, energiát takarít meg az utazó. Szintén nagy ötlet, hogy az autóbusz kint marad a csoportokkal, ezzel megkímélve az utasokat a buszra várás kellemetlenségeitől, a transzfer járatoknál tapasztalható állandó, a több órás várakozástól. A túrákkal két, síterepei­ről méltán híres ország érhető el. AUSSOIS a mesés szépségű, leg­könnyebben megközelíthető francia síterep. A síparadicsom - a magyar szakaszt leszámít­va - szinte végig autópályán érhető el. A 1500-2750 m közt elterülő változatos, gondozott és hóbiztos pályarendszer minden tudásszintet kielégít, a kezdő és profi sízőkét egyaránt. A kezdők síoktatása is biztosí­tott. Az egy hét alatt az autóbusz két csodálatos kirándulást tesz szomszédos síterepekre. Az egyik Valmeinier, ahol 150 km jelölt lesikló pálya van, a másik a 17 km-re lévő, méltán világhí­rű, elegáns Val Thorens, amely 600 km (a vi­lágon a legnagyobb) összefüggő pályarend­szerével várja az odalátogatókat. Ezek a ki­rándulások természetesen nem kötelezőek de aki szeretné megismerni ezeket a sí fellegvá­rakat, azt költségmentesen megteheti. Senkit se rémisszen el a márciusi dátum, mert a pá­lyák általában április végéig sízhetők. Ezidőtájt ajánlott naptejet vinni mert az in­tenzív napsugárzástól védekezni kell, és így akár napozni is lehet! A másik helyszín a Szlovákiai Chopok-Jasna, amely a több mint ^ km hosszúságú pályáival, és az 1000 m-es szintkülönbséggel Szlovákia legkiterjed­tebb, változatos és hóbiztos pályarend­szere. Legmagasabb pontja a Chopok 2024m. Mindezekről részletesebb in­formációval, sítérképekkel és színes bemutatóanyagokkal a Varga Trans­Fer utazási iroda szolgál a Mártírok tere 23. alatt a 74/315-627-es szá­mon. Néhány ajánlat a kínálatból: AUSSOIS Március 10-19. 4 személyes apartmanban 36.900 Ft/fő (szállás+síbérlet) 6 személyes apt.-ban 33.900 Ft/fó (szállás+síbérlet) Autóbusz 13.500 Ft Chopok-Jasna Január 29-február 4. 6 éj 20.500 Ft/fó (szállás, félpanzió, utazás) Március 4-9. 5/6. 17.900 Ft/fő (Szállás, fél­panzió, utazás) Egyszerre nagyobb létszámú jelentkező ese­tén kedvezményt adnak! Csoport szervezők jelentkezését várják! Min­denkinek ajánljuk, aki tartalmas, szép üdülésre vágyik! Nem csak sízőknek! Egyéb más ajánlatokért érdeklődjön a Varga Trans-Fer Utazási Irodában. PR / Megyénk először egy 1602-ben ki­adott újságlapon szerepelt neveze­tes eseménnyel: az 1599-ben Tolna mellett lezajlott hajdútámadást me­sélte el a mai fogalmaink szerint in­kább képregényre hasonlító röplap. Garay János harmadfél évszázad múlva már jobbára újságírással ke­reste szűkös kenyerét, de 1849-ben a francia mintára Nép Barátjának ne­vezett forradalmi sajtó­orgánumot is megyénk fia, Vas Gereben szer­kesztette, mivel az anekdotázó fűrgedi fér­fiúval összekülönbö­zött Arany János. Való­színű azonban, hogy a falusi olvasók, akik mai szemmel nézve alig­alig tértek el városi be­tűkedvelő szellemi ro­konaiktól inkább Vas Gereben patriarchális stílusát igényelték. Szekszárd a helyi új­ságírás kezdeteikor már nem mező­város, hanem nagyközség, s ha a sajtó szót emlegette valaki, a legtöb­ben bizonyosan a mustot préselő al­kalmatosságra gondoltak volna, a Szegzárdi Haladókör 1873 januárjá­tól köröztette azt a felhívást, amely­lyel a Tolna-megyei Közlöny létre­hozásán fáradoztak s amely a társa­dalom polgári átalakítását szorgal­mazta. Az első évfolyam első száma 1873. március 5-én látott napvilá­got. A szűk négy oldalon találunk tanügyi szemlét a megyeszékhely­ről, vannak már nehezen összege­reblyézett Napi hírek és újdonságok. A mai álló Béla téri Fejős-házban szerkesztették az úttörő lapot, de Boda Vilmos hamarosan a Bezerédj Az emberek azonban kitartottak a Tolnamegyei Közlöny mellett is, amely 1919-ig állt fenn s megyénk leghosszabb életű lapja azóta is. A utcában építtetett magának impozáns házat, amely méltó lakást és munka­helyet adott az időközben bírói hiva­tásával felhagyott és országgyűlési képviselővé lett szerkesztőnek. A szomszéd ház tulajdonosa, Bodnár István építkezésben és újságírásban is méltó versenytársnak bizonyult az egyre növekvő olvasótábor előtt. vetélytárs Tolnavármegye szép és színvonalas számai éppúgy emlékezetesek maradnak, mint Geiger Gyula, aki lapja homloká­ra először írta Szekszárd nevét a mai formájában. A Szekszárd Vidékében kö­zölte leánya, a majdani el­ső magyar professzomő legkorábbi írásait éppúgy, mint Babits Mihály első fordításait, amelyek már 1898­ban megjelentek. Egy újság kihordója egyedül látta el az egész Szekszárdot, friss bűn­ügyi hírekkel figyelmeztetve vagy elborzasztva a közönséget. Jutott hély a sokszor nem éppen

Next

/
Oldalképek
Tartalom