Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-02-21 / 7. szám

1999. február 21. r SZEKSZÁRDI VASARNAP 7 Baj van a szolgáltató fülével? „Szemétdomb hátul a budi mögött" - alig valami túlzással ezt a modellt valósította meg az ötletgazda Szekszárd belvárosának kellős közepén néhány héttel ezelőtt. Miután itt nemcsak közintézmények, kereskedelmi egy­ségek vannak, félszáz itt lakó közül azóta szá­mosan protestáltak az ellen, hogy már koráb­ban is alkalmatlanul elhelyezett szemetes konténerüket még alkalmatlanabb helyre és még messzebb tették. A sejthető indok: ké­szül valami új a Találka tér tágas hátsó traktu­sában, ahol naponta több száz autó parkol hosszabb-rövidebb ideig. Oldandó némikép­pen azt a káoszt, ami a parkolás terén nálunk tombol. Ha itt is kialakul végre egy fizető parkoló, HEURÉKA! De azért, ha már ezt külön kell kérni; ne az érintett két lakóház la­kóinak kárára! f Tessék csak elképzelni a három, fölöttébb parcolt küllemű konténert - amit a környező oltok, ánidák naponta villámgyorsan töm­nek meg dobozokkal és más fölös göngyöleg anyagokkal, - amely most olyan pozícióban díszeleg, mintha a Garai szobor alatt állna, három ágon érkező autósforgalom gócában. Forgalom jobbról, balról és az Arany János utca felől, középről. Jönnek is, mennek is a gépkocsik szép számmal, s minden autós úgy gondolja, hogy az úttest nem a gyalogos, ha­nem az autós felségterülete. Lesújtó anyázá­sok már bőven estek, baleset szerencsére még nem. A puszta fenyegetettség is pont elég le­hetne a kézenfekvőbb és lakosság-barátabb rendteremtésre a szolgáltató részéről. Ámde valami baj van a szolgáltató fülével, még az is gyanítható, hogy a mélyben érdek feszül ér­dek ellen, figyelmen kívül hagyva, hogy az itt lakóknak is vannak joggal alátámasztott érde­keik. Mindenekelőtt az, hogy elég jó pénzért, kis mennyiségű háztartási szemetüket kéz-láb és egyéb törés nélkül helyezhessék el. Úgy is mondhatnánk, hogy végre - valahára, mert itt a szemetes konténer igazi helyét egy autós­bolt ideiglenes jelleggel felhúzott és a kör­nyezetből otrombán kirívó raktára és a műkö­déshez kisajátított rakterülete bitorolja. Szin­tén balesetveszélyesen. A lakók tulajdono­sokként élnek itt, a bolt bérlőként. Fonák egy helyzet. Némiképp emlékeztet arra a múltidőre/?/ amikor a szekszárdiak a Város­gazdálkodási Vállalatot városgarázdálkodási­nak aposztrofálták, de akkor ki figyelt oda? Most tán ezért se kellene azt a szellemet érvé­nyesíteni némely dolgainkban, ha akadna kis körültekintés is az eltervezett parkolási és szemétszállítási rendcsinálásban. Van külön­ben győztese is a néma szemétcsatának; a la­kóházak szomszédságában működő patika ki­vívott magának egy kizárólagos használatú, kisméretű konténert. Olyan helyre állították ezt, ami távolsága miatt alkalmatlan a boltok és mások általi megtömésre. Szóval, elkép­zelhető, hogy a „hátul a budi mögött" modell elveszti „döntöttem, punktum" jellegét. -L. L­A portfelverő pirospapucsos Decsen szomszédoltak a bogyiszlói hagyományőrzők Csárdás gyorsan, csárdás lassan, leánypörgetős, eleven táncok- legtö­mörebben ezt mondhatnám a Bogyiszlói Hagyományőrző Egyesület be­mutatkozó estjéről. Meg azt, hogy csodálatos volt. Aki kicsit is szereti a néptáncot és megnézte a bogyiszlóiak előadását a közelmúltban Decsen, nagyszerűen szórakozhatott. Szabadi Mihály koreográfiája nyomán a menyecskének öltözött legény - tánc és azok a fürgén szökkenő piros pa­pucsok megvidámították az estét, no meg porral lepték a tamtamot szor­gosan doboló közönséget. A népdalok és piros arcok egyébként annyira valóságosak voltak, hogy számomra Móricz édes - bús falusi történeteit juttatták eszembe a húszas évek mennyegzőivel és szerelmeivel. A vendéglátók szándéka a bogyiszlóiak meghívásával azonban több f alt egy kellemesen eltöltött közös esténél. A Sárköz színes hagyomá­^íit őrzi mindkét falu: díszes népviseletet, hímzést, szövést és táncokat, gy- egy ilyen bemutatkozó alkalom világít rá arra, hogy a közel élő, ha­sonló adottságú és múltú települések mennyire kevéssé ismerik egymás kultúráját. A Kalocsa tőszomszédságában fekvő, gömbölyded paprikájá­ról híres falu ugyanúgy református múlttal, módos paraszttörténelemmel rendelkezik, mint Decs és legalább annyira zárt is. A fesztiválok, nép­tánc bemutatók alkalmával találkoznak ugyan a hagyomány őrzői, de az olyan „Szomszédolásra", mint a decsi, kevés példa akad. Pedig a hu­szonegyedik század küszöbén, amikor az évszázados örökségek kincs­nek számítanak, jó lenne, ha legalább a hagyomány őrzői ismernék egy­mást. Decs szerencsésen felismerte ennek fontosságát, és „Szomszédo­lás" címén meginvitálta Bogyiszlói, de a Sárköz és a környék többi tele­pülése is szerepel elkövetkezendő vendégként a „listán'. Biczó Ernő, Decs polgármestere úgy véli, a képviselőtestületnek mindenben támo­gatnia kell a népi mesterségek és hagyományok művelőit, civil szerve­zeteiket, hogy a decsi táncosok, hímző, szövő asszonyok, mi több bútor­készítő mesterek sikeresen átmenthessék ama tudományukat, amire olyan büszke a decsi ember, s végtére az Unióba igyekvő magyarság. N.M. Nagybani piac a csatlakozás előtt Az UNIÓ - s csatlakozásig milliárdosra tervezett beruházást szeretne megvalósí­tani a Tolna Megyei Közgyűlés és a Tolna Megyei Agrárkamara. A leendő nagyba­ni piac a 6-os út és a majdani Déli autópálya által határolt területen lenne. Megva­lósulása esetén további munkalehetőségek adódnának és fellendülhetne a térség gazdasági élete is. Kővári László, a kamara elnöke hangsúlyozta: ha a Duna - híd valóban megépül és egy korszerű autópálya megy át a megyén, akkor annak metszéspontján célszerű kialakítani - a nyugaton már "befutott" - kereskedelmi csomópontot. SZ.M. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom