Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-11-21 / 41. szám

1999. november 28. 21 , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP A KOLOZSVÁRI FILHARMONIKUS ZENEKAR HANGVERSENYE Az újjászületőben lévő Filharmónia Dél-dunántuli KHT összefogva a helyi rendezőszervekkel hosszú szünet után lehetővé tette, hogy újra hallhassunk nagyzenekari hangversenyt. A sorozat első estjén Románia egyik vezető szimfonikus zenekara, az Erdélyi Állami Filharmonikus Zenekar szerepelt. Ez a kiváló együttes Európa összes országában játszott már és gyakori szereplői a híres fesztiváloknak. Az 1955-ben alaJoilt zenekarnak eddig több, mint lemeze jelent meg. A november 10-i koncert első száma a marosvásárhelyi Enescudíjas zeneszerző, Csiky Boldizsár A hegy című zenekari műve volt. A filozofikus tartalmú mű az erdélyi tájat, szépségét és nagyságát festi. Modern hangzásvilága, érdekes felépítése, remek hangszerelése első hallásra őszinte tetszést aratott. Liszt Esz-dur zongoraversenyének szólistája Dániel Goiti a kolozsvári Zeneakadémia zongoratanszakának professzora, számos nemzetközi verseny első helyezettje volt. Előadásában a bravúr, a technikai biztonság éppúgy érvényre jutott, mint a mű poétikus szépsége. Zárószámként Brahms IV. szimfóniáját játszották. A brahmsi szimfóniák kincses csodái ma is elbűvőlőek. Igaz, e költészetben a busongás, a halálidézés és ősziesség uralkodik. Egy szellemes muzsikus kortársa így jellemezte: „Ha Brahms jókedvű, így dalol: örömöm a sírhant". Ez persze túlzás, de az biztos, hogy ő az a zeneszerző, aki a lelki élet mélységeibe töprengően ereszkedett le kivételes költői erővel. Ez a zenekar anyanyelvi szinten muzsikál Brahmsot. Felejthetetlenül szép volt a második tétel raelankóliát sugárzó fátyolos hangvétele, a kürtök tompa hangzása. A karmester Emil Simon, immár 1960 óta állandó vezetője az együttesnek. Oldottság és kötetlenség jellemzi. Sok és változatos mozdulattal fejezi ki kívánságait és emlékezteti muzsikusait a megbeszélt mozzanatokra. Akárhogyis kommunikál a zenészeivel az eredmény a lényeg: a kulturált, szép hangzás, a stílus alapos ismerete, a felkészülés alapossága és a magával ragadó képesség. A siker nem is maradt el. A nem nagyszámú, de lelkes közönség fogékonyan reagált mindenre és újabb és újabb ráadásokat követelt. Hur 7100 Szekszárd, Wesselényi u. 15. Tel./Fax: 74-415-125 E-mall: cm.szekszard@bp.szuv.hu www.szuv.hu HP BRIO akció! JOGTISZTA irodai rendszerrel felszerelt nagyteljesítményű Hewlett-Packard munkaállomás egy noname terminál áráért: agy • Intel Pentium II Celeron 400 MHz processzor, • 1,44 floppy meghajtó, • 4.3 GB UltraATA merevlemez, • 32 MB SD RAM, • 4 MB Sis AGP videó, • HP netmouse, • ATX minitorony ház, • 3 év garancia, • Win98 operációs rendszer, • Office 2000 SB magyar kiadás (Word 2000,Excel 2000, Outlook 2000 + angol Publisher 2000) MELYHEZ csak mi 48X Creative UDMA cd-romot adunk AJÁNDÉKBA! A Hewlett-Packard logo bejegyzett márkanév, a Hewlett Packard Company tulajdonát képezi. Hollós László nyomában Ellentmondó adatok és állítások maradtak fenn arról, hol is született valójában Hollós László, a későbbi akadémikus, mikológus. Bizonyos, hogy Szekszárd mezővárosában. Tolna megye székhelyén látta meg a napvilágot 1859. június 17-én, de a nagyatyai házat, ahol állítólag világra jött volna, az anyaköwezető nem jelölte meg bejegyzésekor. Ennek csupán egyetlen oka lehetett: nem ott született, hanem ifjú házas apja bérelt házában, az akkori Szent László, a mai Babits utca 11. számú házában. Minan kinevezett igazgatója, Kacsóh Pongrác, zsebredugott kézzel tegezi le, a nála jóval idősebb Hollóst, akinek Európa-szerte híres gyűjteménye egy egész termet töltött meg már ekkor a főreáliskolában. Éppen ebből lett a baj, mert hazánk újkori történetének legpusztítóbb földrengése, az 1911 -es kecskeméti a város középületeit — éppen a tanintézményt kivéve - lakhatatlanná tette, megrongálta. Kacsóh ekkor jelenti be Hollósnak, hogy vigye a gyűjteményét, ahova akarja, de annak hevei családjukban és a keresztszülők között sem volt László, könnyen lehet, hogy a szülőház egyben névötlettel is szolgált az akkor még Schwartzkopf családi nevű apának. (Azt, hogy a bérelt házat nem írták be születési helyül, később is látjuk szokásként: Dienes Valéria, az első magyar professzornő, aki húsz év múlva, 1879-ben ugyanebben az utcában, a tizenhetes számú házban kezdte földi pályáját, ugyanígy járt, neki sem jelölte szülőházát az anyakönyv vezetője, mert következetes volt...) Kövek, színes anyagdarabok, virágos növények, madárfészkek és tojások jelezték az ifjú kutató szorgalmát, hogy egykor majd - immár felnőtt adományként - a ciszterciták bajai tanítóképzőjében gazdagítsák a természetrajzi szertár gyűjteményét. Tudjuk azt is, hogy a ház előtti patak medréből kerültek elő Hollós egy másik gyűjteményének kezdeti darabjai is: a Tolna vármegyei múzeum több, mint 600 darab fémpénzt kapott tőle hazaköltözése után. Ennek azonban már külön története van. A kecskeméti főreáliskolában tanító, immár doktor Hollós Lászlót, aki szerte Magyarországon és a Kaukázusban is eredményesen gyűjtötte a növényeket, köztük a sokszor először általa leírt, fölfedezett gombákat, s 1904-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjául választotta úttörő szakirodalmi munkássága alapján találkozik 1911-ben az új stílussal. A főreáliskola újonlyén zenetermet fog létesíteni. Az elkeseredett Hollós egyetlen éjszaka alatt szemétre dobja az évtizedek fáradságával gyűjtött anyagot. Az eset országos fölháborodást keltett. Hollós nyugdíjazását kérte, hazaköltözött, s élete végéig egy újabb gyűjtemény létrehozásán fáradozott. A miniszter egy év múlva tiszteletbeli igazgatónak lépteti elő, jelezvén, hogy valójában kinek ad igazgat. Sokan embergyűlölőnek tartották ezután a tudóst, holott nem volt az. A szekszárdi lapokban már 1914-ben fontos, közérdekű cikkei jelentek meg, 1917-ben pedig - látva az I. világháborúban nélkülöző embertársait - a tojás eltartásáról remekelt tanulmányt a Természettudományi Közlönyben s a különlenyomatot ingyen osztogatta okulásul. Ugyanebben az évben megkapta az Akadémia Schilberszky-féle jutalmát, amelyet Magyarország gasteronvcetái című kötetéért, az ítélet szerint az utóbbi 15 év legjobb növénytani munkájáért vehetett át. Jellemző az állítólagos embergyűlölő Hollósra, hogy az öszszeget ifjú kutatók növénytani munkájának kiadására hagyományozta, a tudós testületre. Itthon fel-feltűnik alakja évtizedekig a Béla téri piacon, ahol díjmentesen vizsgálja a behozott gombákat, de megéri az a pimasz méltánytalanság is, hogy a vizsgálatba mélyedt tudós fejéről az egyház bősz szolgája leveri a kalapot. Dr. Töttős Gábor