Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)
1999-06-27 / 25. szám
11 1999. július 25. SZEKSZÁRDI AKADÉMIKUSOK A Magyar Tudományos Akadémia tényleges működésétől - 1830-tól kezdődően - a húsz főt meghaladó számú megyénkbeli születésű akadémikusok közül minden ötödiknek Szekszárd a szülőhelye. Sorrendet nem érdemes felállítani, hiszen valamenynyien maradandót alkottak a maguk területén. Négyük közül talán a száz éve akadémikussá választott i Tormay Béla állatorvos a kevésbé ismert szülővárosában, bár különösen dr. Kováts Jenő munkásságának köszönhetően több dolog emlékeztet rá. így a szülőházon, a Bezerédj utca 1. számú épületen elhelyezett emléktábla, és az Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomáson látható életrajzi megemlékezés is, a nevét viselő utcában. A Krenmüller nevet még apja változtatta Tormayra. 1839. október 10-én született, 21 éves korában szerzett állatorvosi oklevelet, majd Angliában, Belgiumban és Hollandiában folytatott tanulmányokat. Gyakorlati ismereteit oktatói munkássága során is kamatoztatta. 1865-ben tanítani kezdett a keszthelyi Országos Gazdászati és Erdészeti Tanintézetben, 1876-tól pedig igazgatója a budapesti Állatorvosi Főiskolának. Tíz év múlva már valamennyi szakoktatási intézmény főigazgatója, 1901-től pedig földművelésügyi államtitkár. • Az ő kezdeményezésére alakult meg 1880-ban a Magyar Országos Állatorvosi gyesület, melynek 24 évig töltötte be elnöki tisztét. Termékeny szakírói munkásságának is elismerése volt, amikor 1899-ben az akadémia levelező tagjává, 1902-ben pedig rendes tagjává választották. Székfoglaló értekezését Egy fejezet hazánk mezőgazdaságának történetéből címmel tartotta. Sok írása foglalkozott a háziállatok tartására vonatkozó tudnivalókkal, közülük több a gazdáknak szánt ismeretterjesztés szándékával. Figyelme kiterjedt a mezőgazdasággal összefüggő minden akkori lényeges kérdésre, a tarthatatlanná vált kétnyomásos gazdálkodástól a talajerő-utánpótlás fontosságán át az öntözéses gazdálkodásig, és a selyemtenyésztéstől a bonyhádi piros-tarka szarvasmarha tartás hasznáig. Mint említettem, sajátos műfajt honosított meg a népszerű ismeretterjesztésben. Nádudvari uram vasárnapi beszélgetései mezőgazdasági dolgokról címmel egy falusi pap és egy tanító beszélgetésén keresztül mondta el a gazdálkodással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Tormay Béla Budapesten hunyt el 1906. december 29-én. A ravatalánál mondott gyászbeszéd arról is megemlékezett, hogy "A gazdasági, majd az állatorvosi szakoktatás terén huszonöt évig dolgozott, és a gondjaira bízott intézmények fejlesztésében elévülhetetlen érdemeket szerzett. Éles elméje és nagy gyakorlati érzéke már akkor felismerte az állatorvosi szakoktatás közgazdasági jelentőségét és fontosságát, amikor az állatorvosi tanintézet még igen mostoha körülményei közt tengődött s törhetetlen kitartásával nemcsak a tanintézet újjászervezését vitte keresztül, hanem azt is, hogy minden tekintetben megfelelő új intézet épült az állatorvosi szakoktatás czéljaira." ^ ^ Érdemei elismeréseként 1904-ben Nádudvari előnévvel használható nemességet kapott. ^^árosunk jeles szülöttének 1966-ban az Állatorvostudományi Egyetem szobrot emelt. Ma az ő nevét viselő kitüntetés rangos szakmai elismerése ennek a szép hivatásnak. A lap június 20-i számának 11. oldalán, a Rajka Ödön halálára vonatkozó évszám helyesen 1971. január 19. Kaczián János VÁD ÁS V<SD3£SZ£D TÁRGYALÁSNőLKÖt Darvas Ferenc szerzői estje után vád- és védőbeszédet írt a Szekszárdi Vasárnap munkatársa. Nomen est omen; hiszen Wessely Gabi/ka/ inkább vész el, mint ad. Most mégig sikerült keserűséget adnia Darvas Ferencéknek. A vád-és védőbeszéd feltételezi, hogy Darvas figyelemre- és elismerésre méltó irodalmi ambícióit valakitől meg kell védeni. Wesselytől mindenesetre. Hiszen kórosan szín- és hallástévesztő (ez orvosolható), rosszindulatú (ez gyógyíthatatlan) és képzelgő. Szárnyalva képzelheti, hogy aki a nullás lisztbe durrant, s a hátsó fele fehér lesz, már tagja a molnárok céhének, s ugyanígy: ki ki tollat fog, vállalja az írói áldozatot (talán tudja, mi az). Mondaná erre a neves komikus színész: „Tudod mikor..." Wessely tudta, mikor kell „ütni", utólag (post festam, ha érti). S grandiózus jogászi képességekkel, ügyészként és ügyvédként egyszerre. Meggondolandó számára: ne legyen-é igazságosztó bíró (kettős ént már ismer a világ- és szakirodalom, legyen ő az első hármas), hiszen a nyomdafesték és a papír sokat elbír (oh). Persze ahhoz még tanulnia kellene; minimum két fogalmat: barátság és játék. Az irodalmi barátság (talán vannak irodalomtörténeti ismeretei) soha nem nélkülözte az élcelődő ugratásokat, a játékot a szavakkal. „Két öreg úr" ajánlaja Wessely Gabi/ká/nak, tanuljon meg játszani, ne önmagával, hanem a szavakkal. Ehhez kitűnő stilisztikai és retorikai stúdiumokat vehet a szekszárdi főiskolán, akkor talán (és egy latintanár) segítségével megérti, ami következik: Aquila non captat muscas. Quod dixi dixi! A „két öreg úr" közül az egyik. L.A. JODIK© S2ZIEW5Z - I&J SSIDlLCGÁILTAirÁS i Autójának eredetiségvizsgálatát szervízünkben azonnal elvégezzük. Vállaljuk teherautók, személygépkocsik, mezőgazdasági gépek, motorkerékpárok eredetiségvizsgálatát is. Cím: Szekszárd, Ebes 2. Tel./Fax: 74/419-190 f | ABN AMR0 Magyar Élet- és Nyugdíjbiztosító Rt. A Magyar Élet- és Nyugdíjbiztosító Rt. felvételre keres olyan kreatív 30 év feletti munkatársakat, akik szeremének egy sikerorientált csapatban kiemelkedő bérezés szerint dolgozni. Jelentkezni telefonon a 74/529-130 számon. Ódon derű 36. Í Xtmít í ©ILamsní 'yíim©íiu<.<. Aki ismeri Szekszárd város pénzügyeinek történetét, az tudja, legföljebb az adósság mértéke hullámzott és változott az idők folyamán, de a tény tény marad: adósság mindig volt. Három nappal Ferenc Ferdinánd trónörökös meggyilkolása előtt városunk akkori vezetői mégis úgy gondolhatták, megtalálták a megoldást. A nagy eseményről a Tolnavármegye és a Közérdek adott hírt. "Kövezetvámdíi . Jelentős nap Szekszárd történetében 1914. június 25-e. Ekkor lépett életbe a kövezetvámdíj-szabályzat, amelyből a város évente mintegy 30.000 korona bevételt remél, ami igen tekintélyes összeg és kívánatos, hogy folyton emelkedjék. A város három sorompót állíttatott fel, éspedig az újvárosi temetőnél, a bátaszéki utcai temetőnél és az őcsényi országúton. A vámtételek: kétfogatú szekér után 30 fillére, egyfogatú szekér vagy motorkocsi 20 fillér, egy éven aluli növendékmarha és aprómarha után 2 fillér, hajtott marha után 4 fillér, üres járómű után 10 fillér, cséplőgép, szántógép s kettőnél több igavonó által vont szekér után 50 fillér. A szekszárdi lakosoknak mezőgazdasági célból közlekedő, vagy városi határbeli termesztményeket és ásványokat szállító fogatai, vagy hajtott állatai a szekszárdi határon belől vámmentesek. A kövezetvám bérlői Merkl József és társai." Az újság következő oldalán ennél sokkal egyszerűbben városi jövedelemhez jutókról szólt a fáma. ..Ellopták a város szénáját. " A városnak a Sárvíz mentén igen szép darab rétje van, ahol az illatos széna baglyákba volt rakva s várta az elszállítást. Nagy volt azonban a meglepetés, amikor tegnap észre vették, hogy az éj folyamán mintegy 400 korona értékű szénát elloptak. Meglopták a várost, máskor meglopják a másik, harmadik, századik gazdát, akinek a határban valamije csak van. Egész kedélyesen megy a lopás a város határában. Nem túlozunk, ha azt állítjuk, hogy sok embernek a lopás fő foglalkozása Szekszárdon..." Lehet, hogy ami elment a vámon, már előre megjött a réven?! Lanius Excubitor
