Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)
1999-06-27 / 25. szám
12 SZEKSZÁRDI 1999. július 25. Bajnokok ligája döntőjén a barcelonai Nou Campban IV. Magyar pMIl a pálYáir. — és a mi gr a I I- KM - fal • Miután a Manchester elegáns járműve kigördült a Nou Camp stadion Mixed zónájából, úgy gondoltam, ez számomra a „zárósnitt", a feldolgozandó, megírandó élményanyag utolsó kockája. Más ilyen szempontból már nem nagyon történhet. Persze, ha az utolsó percekben nem csak a labda közvetlen környezetére, majd a lefújás utáni másodpercekben az ünnepvörös ördögökre és a letaglózottan önmagukba roskadt Bayern játékosokra figyelek, hanem jól funkcionál a sportban sokadszor fontos periférikus látásom, akkor fel kellett volna tűnnie egy olyan valójában kétes értékű jelenetnek, amelynek mint utólag kiderült magyar főszereplője volt. Világszerte tévénézők millióinak bizonyára jobban feltűnt -, mert a rendező jóvoltából esetleg az egyik kamera rá is irányította a figyelmet -, mint a helyszíni közel százezres sokadalomnak, hogy egy Bud Spencer méretű súlyos egyéniség egyes-egyedül i hívatlan vendég civilként a pályán van. Mi több: nyolc-tíz méterre lehet már csak Schmeicheltől a Manchester legendás kapuvédőjétől. Ajelenet őrületbe kergethette azt a mintegy száz biztonságist, akik csatárláncban álltak a mészcsík mentén a velünk szembeni lelátórész oldalvonalánál, hogyha véletlenül valaki/k/ mégis lejutnának a pályára, akkor... Nos, egyvalaki tényleg lejutott, és mint utólag kiderült: a stadion tucatnyi magyaros különítményének vezéralakja volt. Akiről az első részben már tettem afféle zárójeles megjegyzést. Merthogy a magyar zöldsasok kemény magjának, a Fradinak az egyik frontemberéről, „Bikáról"- hivatalos, rendes nevét nem sikerült megtudni - a híres, avagy hírhedt vezérszurkolóról van szó. Aki a Nou Campból sem akart csak úgy simán hazatérni. O már csak ilyen - Fradi nélkül sem fér a bőrébe. De ezúttal semmi nagy-nagy pironkodásra okot adó balhé a háttérben. Olyasmit akar, amit nagyon sok szurkoló világszerte: valami nagyon komoly eszmei értéket képviselő ereklyével távozni. A kísérlet nem jött be, mert négy jól futó biztonsági ember még akkor utolérte, amikor nem volt kontaktusban Sch'meichel-lel. De ennyivel - hogy kivezették részükről is befejezett lett a dolog. Ám a sztori megszületett, és bizonyos brit körökben, szűkebb magyar társaságokban bizonyára tovább él. Mivelhogy több százmillió ember láthatta is „Bikát", amint...Ám, mint a barcelonai reptéren meséli, a reflektorfény bizonyos csóvái ráirányultak már korábban is. - A 88. perc vége felé úgy rúgták ki a labdát a németek, hogy az hozzám került. Nos, én magamnál tartottam, megcsókoltam a játékszert, mindezzel teljesen kihoztam a sodrából Ryan Giggset, aki gyorsan el akarta végezni a bedobást. - Mindezt azért tetted, mert az odáig nyerő Bayernért szorítottál. - Elismerem, hogy a Bayernnek jobban szurkoltam, de... Menet közben fokozatosan váltam semlegessé. Vagyis azért szorítottam, hogy legyen már hosszabbítás, hadd láthassam még jónéhány percig ebben a varázslatosan nagyszerű stadionban ezt a két csapatot. Giggs tényleg őrjöngött, de végülis azért csókoltam meg a labdát, azért húztam az időt, hogy legyen hosszabbítás, legyen sansza a Manchesternek!... - Ezek után valamiféle mágikus szerepet is tulajdonítasz magadnak a MU. sikerében? - Világos. Ide a repülőtérre jövet, a skót szövetség egy-két tisztségviselője már fölismert - vagy a helyszínről, vagy a tévéből - és emlékeztek a labdás jelenetre. Remélem az angolok tudatáig is eljutok. És várok valamiféle meghívót Bobby Shalrton-éktól az Old Traffordba, mint a drámajj világraszóló győzelmüknek „szellemi atyjai Amely meghívás kárpótolna az elmaradt Schmeichel-mezért. Az pedig az én titkom maradna, hogy én végülis a döntetlenre és a hosszabbításrajátszottam... Megkérdezte, hogy miként jutott le a pályára, de erre csak egy „könnyedén", „nem nagy ügy volt" a válasz. Amiből arra következtetek, hogy az apró finom részletek nem igazán publikusak... Bálint György /Vége/ A riportsorozat létrejöttében segített: az Aliscavin Rt, a Park GMK, a Sárszeg Áfész. Negyedszázados Fiat-Gemenci Nagydíj (július 7-10.) látott h%r4Mmév%*> ® Elöljáróban csak annyit: minden szempontból méltónak ígérkezik a szekszárdi Gemenc Nagydíj versenysorozata a negyedszázados jubileumhoz, és úgy általában a szekszárdi kerékpársport tradícióihoz. A szervezők remek ötletekkel rukkoltak ki, maximálisan figyelembe véve a nagydíj tradícióit. Oly módon rendeznek, hogy a szükséges változtatások közepette, amely a közönség érdekeit szolgálja a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség követelményeinek is eleget tesznek. Merthogy ne feledjük, először zajlik hazánkban olyan kerékpáros versenysorozat, amely az ICU (Nemzetközi Kerékpáros Szövetség) által kategorikusan kiemelt verseny, ennél fogva Magyarország immáron megkérdőjelezhetetlenül első számú viadalává lépett elő a Fiat Gemenci Nagydíj, amit ezúttal július 7-10 között rendeznek Szekszárd belvárosában, illetve Tolna-Baranya országútjain. Július 7-én szerdán az ünnepélyes megnyitót követően zajlik a prológ, amely szerepében ezúttal a hegyi egyenkénti indítású verseny lesz a Garay tér-Kálvária domb közötti szaSzekszárd-Kölesd-Hőgyész-LengyelBonyhád-Szálka-Szekszárd 125 kmes távját teljesíti a minden bizonnyal kaszon, amely verseny a közelmúltban fiatalon elhunyt Sajó Péter kitűnő szekszárdi versenyző emléke előtt tiszteleg. Csütörtökön a régi Gemenci Nagydíj kisországúti szakaszát, a illusztris nemzetközi mezőny. Másnap a legértékesebb etap, a Baranyába és a keleti Mecsekbe is átránduló szép tájakon át haladó nagy országúti viadal vár a bringásokra. Aztán a zárónap a szombat, a közönség maximális kiszolgálására törekvő színes^ érdekes, szakmailag értékes monst^B műsor - remek happy and-et sejtetve. Első „fogásként" a mezőny két sárközi kiskör megtétele után a városban marad, és a központból „hegyre föl, hegyre le" jegyében, az emberek számára folyamatában követhetően zajlik egy várhatóan rendkívül izgalmas és fizikailag komoly erőpróbát igénylő verseny. Miután el is dől az egyéni összetett és a csapatverseny eredménye. De ezzel még nincs vége a bringás élvezeteknek... Mert a habot a tortán a régi közkedvelt, elmaradhatatlan szám, az esti 30 körös, 42 kmes körverseny jelenti, ami a hegyi prológhoz hasonlóan nem számít bele az egyéni összetettbe, de csak ennek a szakasznak akár kétmilliós összdíjazása felettébb motiváló lehet a végén mégegyszer „nagyot szakítani akaró" kerekesek számára. B.Gy.