Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-04-18 / 15. szám

1999. április 18. r SZEKSZÁRDI VASARMAP 5 A CIVIL SZERVEZETEK SZELÍD EREJE A fordított piramis Az ápr. 1-i tanácskozás egy Széchenyi István idézetet választott jelmondatául: „Az egyesületi eszme az emberek között a legnagyobb és egyben a legszelídebb erő és hatalom." Az egyesülési törvény elfogadásának 10. évfordulója alkalmából szervezte meg ezt a rendezvényt a Friedrich Ebért Alapítvány, a Baloldali Önkormányzati Közösség és a Város-Falu Alapítvány. Jelenleg Magyarországon 60 ezer civil szervezet van bejegyezve, és ezek mintegy 300 mil^^rd forint bevételt realizálnak, kb. 40 ezer főállású /teljes munkaidejű/ munkatársat foglalkoztatnak. A pénz a különböző szervezetek között rendkívül aránytalanul oszlik meg, a fordított piramis elve érvényesül. Ugyanis a civil szervezetek 10%a rendelkezik a pénz 90%-a felett, ebből következik az, hogy a szervezetek 90%-ának a pénzbevétel Szekszárdra ez a tendencia szerencsére még nem jellemző. Csizmár Gábor országgyűlési képviselő szerint is megfigyelhető a mindenkori hatalom részéről a szelektív támogatás, és az adókedvezmények rendszerének a változásával, vagyis folyamatos csökkenésével sok civil szervezet ellehetetlenül. De vannak szervezeti problémák is, mert részben jól bevált minta híján, részben az eltérő érdekek miatt nehéz megtalálni a helyes módszert a helyi, megyei és országos szerveződések, mozgalmak összefogására. A civil szervezetek szereplehetőségei és gazdálkodása Barabás Miklós a budapesti Európa Ház igazgatója arról beszélt, hogy az önkéntes szervezetek, alapítványok régóta törekednek arra, hogy fejlesszék a nemzetközi kapcsolatokat, elősegítsék az emberek közti megértést, meg10%-a jut. Tehát a szervezetek zöme 50 ezer, 500 ezer forint éves bevételből „gazdálkodik", csak 10% éri el az 5 millió forint feletti összeget. Ebből is kiderülhet, hogy az egyik legnagyobb gond az állandó forráshiány. 50 ezer forintos, de még 500 ezer forintos éves bevétellel nem lehet folyamatosan működtetni egy szervezetet. Az állami és szponzori támogatások szűkössége miatt mi van más hátra, - mint valamilyen gazdasági, szolgáltató tevékenységet folytatni. Szekszárd polgármestere, Kocsis Imre Antal megnyitó beszédében kitért arra, hogy a politika egyre inkább igyekszik beférkőzni a civil szervezetek némelyikébe, ámbár lasztódása, az üzleti, az állami és a harmadik szektor közötti szereposztás, munkamegosztás karakterisztikusabbá tétele. A szektor már valóban átfogó szabályozásra várt: 60 ezer szervezet és ezeknek a szervezeteknek 300 milliárd forintos bevétele, a társadalmi munkamegosztásban betöltött növekvő jelentősége a civil társadalom szakmailag megalapozott véleményére. De nem szabad a szereptévesztés hibájába esni, nem a civil szervezetek feladata a döntéshozatal, de az is hiba, ha nem vonják be őket a döntések előkészítésébe. A civil szervezeteknek összekötő kapocs szerepének kell lenni oda-vissza alapon, és ha ez működőképes, A civil szervezetek a társadalmi munkamegosztásban egyre jelentősebb szerephez jutnak. ismertessék, elfogadtassák Magyarországot az Európai Unió tagországaival, másrészt az itthoni lakossággal ismertessék, elfogadtassák az EU-hoz való csatlakozás fontosságát. Harsányi László közgazdász röviden úgy fogalmazta meg a nonprofit szervezetek gazdálkodásának alapvető elvét, hogy a közhasznú szervezet gazdálkodása során elért eredményeket (hasznot) nem oszthatja fel, azt az alapító okiratban meghatározott tevékenységre kell fordítani. A nonprofit törvényről szólva azt a megállapítást tette, hogy a magyar nonprofit szektornak lezárult egy szakasza, az extenzív fejlődés után megkezdődhet a minőségi szelekció, az értékek kiváelodázhatatlanná tette a törvényi keretet. Mindez közel egy évtized változásait tükrözi. Ma már valóban nem lehet panasz a szabályozatlanságra, de természetesen még számos jogharmonizációs tennivaló elvégzése még ezután következik. /Csak zárójelben jegyzem meg, ez nagyjából azt jelenti, hogy a törvény nem tökéletes, a civil szervezetek szakmai véleményét nem kérték ki, ennek ellenére ma már a jognak asztalánál mindenki egyaránt foglal helyet, csak a bőség kosarával vannak problémák./ A civilek és a hatalom Sokan vannak az elhivatottak, de csak kevesen a kiválasztottak. Dr. Havas Miklós a Társadalmi Egyesületek Szövetsége ügyvivője az értelmes és felelős munkamegosztásról szólva elmondta, hogy a civil szervezetekben végzett önként vállalt munka örömöt szerez, kielégülést nyújt, a hasznosság tudatát kelti. Az állami gyámolítás kizárólagossága helyett átélik az állampolgárok a társadalmi összetartozás érzését, és a jól és hasznosan működő civil szervezetek révén létre jöhet, megerősödhet a társadalom demokráciája. Persze csak akkor, ha a mindenkori hatalom igényt tart akkor nagy lépést tettünk a társadalmi béke és igazságosság felé. A mindenkori kormányzat valódi felelősége az, hogy hogyan viszonyul a civil szervezetekhez. Felismeri-e jelentőségüket, vagy figyelmen kívül hagyja társadalmilag fontos és pótolhatatlan tevékenységüket, fontos-e számára a civil társadalom véleménye. Ha a hatalom ezt nem tartja fontosnak, akkor előbb-utóbb szembe kerül a civil szervezetek szelíd erejével, amely minden szelídsége ellenére is roppant nagy erő. Végezetül ejtsünk szót arról, hogy ápr. 17-én a Civil Parlament tanácskozást tart, amelyet a Magyarországon működő 60 ezer civil szervezet egymáshoz és a hatalomhoz való viszonyáról lesz szó, illetve a társadalom jogos elvárásairól. A Civil Parlament képviselői megalakulásuk óta /7 éve/ szorgalmazzák azt, hogy a hatalom gyakorlói engedjenek beleszólást az ország ügyeinek az intézésébe. A rendezvényen 500 civil szervezet vesz részt. A tanácskozáson a kormányt Stumpf István fogja képviselni. Bálint György Lajos Magyarországon 60 000jegyzett civil szervezet van.