Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-04-04 / 13. szám

10 * SZEKSZÁRDI VASARMAP 1999. április 04. HOGY VAGY SZEKSZÁRD? Városi egészségtérkép II. PAXIKÁ Ma már a fejlődő egészségügyi kultúrának, a különböző tudományoknak köszönhetően egyre pontosabban lehet tudni, hogy milyen diagnózist állapít meg a háziorvos, ha különféle betegségek tüneteivel jelentkezik a páciens a rendelésen, egyre pontosabban lehet tud­ni, milyen pirulák hozhatnak gyógyulást. De mitől egészséges ma egy város, s ha nem az, vajon mi baja lehet? A tünetek miről árul­kodnak, van- e rá jó recept, s ami a legfontosabb, vajon ki vagy mi gyógyíthatja meg? Ha az utóbbi kérdés komolyságát kissé feled­tetni szeretném, akkor azt válaszolnám a megismert adatok tükrében, hogy a város „gyógyításában", illetve egészségének megőrzé­sében illetékes mindenekeló'tt: „dr. Városi Lakosság", „dr. Tolna Megyei ÁNTSZ", és vele szoros együttműködésben, „dr. Városi Ön­kormányzat és intézményei". Remélem, bocsánatos bűnnek tekintik a kéretlenül adományozott doktorátust, de talán így tehető a leg­inkább érzékletessé az a felismerés, miszerint ki - ki lehetőségei szerint „orvosa" lehet Szekszárdnak. - Szekszárd egészségügyi állapotá­ra vonatkozóan az ÁNTSZ - nek alap­vető feladata a város járvány- és köz­egészségügyi védelme, felügyelete. Ez érinti többek között az ivóvíz-, szennyvíz-, és csatornahálózat, a hul­ladékgyűjtés, a levegőszennyezettség vizsgálatát, az élelmezés- és munka­egészségügyi előírások betartásának folyamatos ellenőrzését, a háziorvos­ok a lakosság megbetegedéseire vo­natkozó jelentéseit, illetve a védőnői-, és a családvédelmi szolgálat egész­ségvédő munkáját, amelyek során a legfontosabb a prevenciós tevékeny­ség. Természetesen, intézményünknél minden területnek megvan a maga „doktora" - mondja dr. Sudár Géza, a Tolna Megyei ÁNTSZ tisztifőorvosa. Ivóvíz és csatornahálózat - A környezet és település-higiéné elsősorban az, amely egy település, egy város életét meghatározza - foly­tatja Koháriné Frei Ágnes, köz­egészségügyi felügyelő -, hiszen nem beszélhetünk egészséges lakosságról akkor, ha ezekben az alapvető ténye­zőkben hiba van. Itt Szekszárdon az elmúlt években köztudottan az ivóvíz diklóretilénnel való szennyezettsége okozott nagyobb problémát. A mente­sítés tanulmányterve elkészült, így azok a kutak, amelyek veszélyforrást jelentettek, már nincsenek használat­ban. A városi kutak homokos kavics­teraszra, mezőgazdasági területre épültek, és ez egyébként is egy sérü­lékeny vízbázis, hiszen a fedőrétege nem vízzáró, tehát eleve érheti a vizet szennyeződés a talajon keresztül is. Mi, negyedévente ellenőrizzük a ku­tak, a hálózat vizét bakteriológiai szempontból, s a vizsgálatok egyértel­mű javulást mutatnak: a szekszárdi csapvíz iható, egészségvédelmi szem­pontból nem jelent problémát. Koháriné Frei Ágnes elmondása alap­ján a város csatornázása, illetve a szennyvíz elvezetése vár sürgős meg­oldásra. Megszületett egy határozat, amely az ÁNTSZ, a környezetvédel­mi, vízügyi szakhatóságok állásfogla­lása értelmében kötelezi a lakosságot arra, hogy a hálózatra kössön, hiszen ennek hiányában a talajba jutó mérge­ző anyagok szennyezhetik az ivóvizet, komoly egészségkárosító következ­ményekkel járhatnak. Jelenleg 90% ­os a város csatornázottsága, de folya­matosan sorra kerülnek a még csator­názatlan helyek is (Balassa, Kemény S. utca, Szőlőhegy). Az egyik legna­gyobb gondot a szennyvíztelep okoz­za Szekszárdon is, hiszen elavult tech­nológiája miatt igencsak felújításra szorulna. A probléma kiküszöbölése valószínűleg hosszabb időt vesz igénybe, de már az is egy lépés a „gyógyulás" útján, hogy rekonstruk­cióját a város tervbe vette. Hulladékgyűjtés Kívánatos lenne továbbá a hulla­dékgyűjtés megnyugtató megoldása, hiszen a szeméttelep évek óta megtelt - és sajnos ez nemcsak szekszárdi vi­szonylatban róható a civilizáció szám­lájára, a szeméttárolás gondja már vi­lágméreteket öltött - folytatja a köz­egészségügyi felügyelőnő. De még ha ez egyértelműen elsősorban pénzkér­dés is - hiszen a szeméttelepet igény­bevevőnek is fizetnie kell -, attól még nem kellene szaporodniuk az illegális szemétlerakó, s így fertőzési gócot je­lentő helyeknek: ne a konténer, a ku­ka mellé szemeteljünk, biztosítsuk ­ha kell költségkímélő összefogással ­a konténerek tisztántartását. Orvosol­hatnánk ezt a szemétszállítás díjába történő beszámítással, a Héliosz Kft. szolgáltatásának nem költségkímélő, de rendet kínáló megoldásával. Viszont - végre egy sebtapasz! - ki­tűnő kezdeményezés a város részéről a szelektív hulladékgyűjtés, az évi kétszeri veszélyes háztartási hulladé­kok gyűjtése, a lomtalanítás, amelyet lehetne akár továbbfejleszteni is. „Levegőt!" - A légszennyezettség problémája egy reménytelennek tűnő versenyfu­tás a technika, az ember és az anyagi erőforrások között - állapítja meg a városi tisztifőorvos. Talán tisztulhat a város levegője, ha a várost elkerülő utat megnyitják, de ez sem jelent vég­leges megoldást, a világon nincs ilyen „gyógyszer", hiszen a motorizáció egyre csak fokozódik, és a háztartások szolgáltatják a városi levegő szennye­zettségének egyik legnagyobb forrá­sát. A város levegője a gázhalmazálla­potú komponensek tekintetében vi­szont jó, egyedül a szálló por az, amely meghaladja a határértéket. De változatlanul problémát okoz az is, hogy nincs az önkormányzatnak elfo­gadott, haszonállatokra vonatkozó ál­lattartási rendelete. Azt is meg lehet érteni, aki ebből él, és azt is, aki zöld­övezetben szeretne lakni, viszont va­lamikor el kellene kezdeni ennek a szabályozását is... Étkeztetés - Az élelmezésre, vendéglátásra vonatkozó kérdéskör, szintén egy ér­zékeny pontja az egészségvédelem­nek - mondja Budai Györgyné az ÁNTSZ közegészségügyi felügyelője -, hiszen szájon keresztül juthat a szervezetbe a legtöbb fertőzés. Na­gyon lényeges e területen a megelő­zés, ezért - azon kívül, hogy ezt a tör­vény is szigorúan szankcionálja - gya­kori és szigorú kémiai, bakteriológiai vizsgálatokat végzünk ha kell több­ször is évente. Ha egy egység nyitásá­nál élelmezésügyi, technológiai prob­léma merül fel (hőkezelés, tárolás), a dolgozók személyi higiénéje nem megfelelő, nem engedélyezzük a mű­ködést, és fordítva, meg is szüntethet­jük. Ez érinti a város közétkeztetésben részt vevő helyeit, éttermeit, üzemi konyháit, a gyermekétkeztetést, élel­miszerüzemeket is. Budai Györgyné hangsúlyozta, hogy itt a legjobb gyógyszer a megelőzés. Magyaror­szágon az összes fertőző betegség kö­zül a szalmonella okozza a legtöbb problémát. Szekszárdon az elmúlt év­ben nem fordult elő járvány, de ezt a jövőre vonatkozólag még a szigorú el­lenőrzés ellenére sem lehet garantálni, hiszen a háztartások ellenőrzése kivi­hetetlen. Az új foglalkozás-egészség­ügyi rendelet előírja a dolgozónak, hogyha saját magán észleli a betegség tüneteit, nem mehet dolgozni. Mégis gyakran elmennek, hiszen a veszélybe kerülhet a munkahelyük. Munka-egészségügy - Napjaink legnagyobb részét a munkahelyünkön töltjük és cseppet sem mindegy, hogyan - mondja Bartos Erzsébet, közegészségügyi felügyelő. Szekszárdon és környékén 270 ipari és mezőgazdasági tevékeny­séget folytató egységet tartunk nyil­ván. A munkaegészségügyi szakterü­let jelentősebb feladatai: a biztonsá­gos és egészséges munkakörülmé­nyek vizsgálata, az egészségre ártal­mas expozíciók felmérése, a foglalko­zási megbetegedések prevenciója. Te­rületünk munkaegészségügyi arculata az utóbbi években jelentős változáson ment keresztül, de objektív képet al­kotni területünk foglalkozás-egész­ségügyi jellemzőiről nehéz, ugyanis gyakoriak a szervezeti és technológiai változások, tgy a dolgozókat érő ex­pozíciók folyamatosan módosulnak. Általánosságban elmondható, hogy az egységek zömében évről - évre javul-^^ nak a munkakörülmények, ugyanak-^^ kor, ha nem is nagy számban, de van­nak kirívó példák is: ahol elavult üze­mi helyiségekben, elavult gépi beren­dezésekkel dolgoznak, a szociális he­lyiségek, étkezőhelyek nem felelnek meg az előírásoknak. A külföldi (rész­ben külföldi) tulajdonú cégeknél ne­héz a határozatok végrehajtatása és a magyar előírások érvényesítése. Gon­dot jelent a telephely engedélyezési eljárásokról szóló rendelet hatályon kívül helyezése. Veszélyeztetettnek látjuk azon dolgozók munkaegészség­ügyi helyzetét, akik nem konkrét te­lephelyen dolgoznak (szociális helyi­ségek, melegedő - étkezőhelyek hiá­nya, alkalmassági orvosi vizsgálatok nélküli alkalmazás, pl. építő- és laka­tosipari tevékenységek esetén). Sem­mi sem „gyógyíthat" jobban, mint a munkáltató és a munkavállaló közös érdekeinek felismerése: a jó munka-^^ helyi légkör és munkahigiéné megte-^B remtése a balesetek elkerülése okán. - A fentiek védelme, ellenőrzése folyamatos. Nem engedünk olyan egységet működtetni, olyan egészség­ügyi körülményeket elharapózni, amelyek a lakosság egészségére káros hatással lennének, veszélyforrást je­lentenének. Elvileg betegségforrások ezek nem lehetnek, vigyázunk arra, hogy ne legyenek... De hiába a határo­zat, a terv, ha a „gyógyír" késik, s ez a pirula sajnos sok esetben egy gazda­gabb városi költségvetést jelentene ­vonja le a következtetéseket, dr. Su­dár Géza. De talán az egészségvédő magatartásban megmutatkozó jóaka­rat, s a tettek lendíthetnének vala­micskét városi hogylétünk helyzetén ­ha az egészséges életmódra, a környe­zetvédelemre való nevelés már az óvodában elkezdődik, s a városlakó polgárok ezt „felnőttebb" korukra sem felejtik el... - kom ­i f T i *

Next

/
Oldalképek
Tartalom