Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-03-14 / 10. szám

8 >> SZEKSZÁRDI VASARNAP 1999. március 07. 16 KOCKÁN AZ ALKOTMÁNY S A. SZENT SZABADSÁG! Jöttek a hírek Szinte mindent tudunk róla. Arról az 1848 márciusi szerdáról. A Pesti Hírlap részletes krónikáját adta 15-e eseményeinek. Hetente négyszer jelent meg az újság, 16án nagy alcímmel: A sajtó szabad! A tegnapi nap históriai nyomokat hagyott maga után. Mi kezdetben csak demonstrátió színét viselé, később békés forradalommá alakult. Hol voltak még a korszerű híradás eszközei? Az Európában zajló események híre mégis hamar terjedt, Francia- és Németországon keresztül Bécsig s onnan Pestre jutott, hogy felerősödve adjon társadalmi úton is lökést a törvényhozásnak. Az Ellenzéki Körben március 12-re hirdetett népgyűlés petícióját Irinyi József fogalmazta követeléssé: Egész Európa mozog.... a létező állapot tovább nem maradhat. Nincs idő többé hosszas tanácskozásra A nemzet nem elégszik meg többé egyes engedményekkel. Egész alkotmányunkat kívánjuk ezúttal tisztába hozatni... A költő Garay öccse Antal, a hír hallatára gyalog indult haza Párizsból, hogy részese lehessen az eseményeknek. A szép kort megért hadfi soha sem engedett 48ból. (Sírjához kis csapat szokott ellátogatni a szekszárdi alsóvárosi temetőbe.) Akkoriban a családi levelezés volt a leggyorsabb híradás. Bezerédj István a bátyjától kapott gyorspostát Sopron megyéből: egyesített erővel dolgozunk a rendnek megtartása felett ti is kövessétek példánkat.. Kedden az Ellenzéki Kör többsége még a petíció ellen szavazott, korainak tartották, mígnem este 9-kor a Bécsből érkezett hírek új lendületet adtak az eseményeknek. Ismét a fonnák életölő korlátai közé szorítanak bennünket! - zúgolódtak az ifjabbak. Ilyen hangulatban indult másnap az egyre növekvő tömegtüntetés, fél 12-kor pedig kijött a nyomdából a Mit kíván a magyar nemzet és a Nemzeti dal. Irinyi a hulló esőben felmutatta a szabad sajtó első szülötteit, s az ezernél számosabb nép fölemelt újakkal ismétlé az esküt. Délután 3 óra körül nyilvános közgyűlést tartottak a városházánál és állandó bizottmányt választottak a rend fenntartására. Fél öt tájban oszlott a tömeg, előzőleg az országgyűlés Pestre helyezését követelte. Este hétkor kokárdás nép nyomult a színházba, ahol a kiszabadított Táncsics Mihályt várták, de nem jöhetett, beteg. A Bánk bán van a színen. Egressy Gábor kérdésére változik a program, a Nemzeti dalt akarják hallani és Hunyadi László áriáját. Petőfi még akkor éjjel beírja naplójába: Jó éjszakát, szép csecsemő szép vagy te, szebb minden országbeli testvérednél, mert nem fürödtél vérben, mint azok A konzervatívok és reformpártiak kézfogása Szekszárdon a konzervatívok és a reformpártiak a következő keddi megyegyűlésre készülődtek. Felszólították a lakosságot, hogy a közös haza, és önjavak érdekében a csend és békesség fenntartására kezet fogjanak. A megyegyűlés szombaton, 25-én folytatódott, de már népgyűléssé alakulva. A jó szónok hírében álló Bezerédj István kezet fog Augusz Antal alispánnal, a konzervatívok vezérével, a gyűlés nemzeti őrsereg felállításáról határoz. Elhangzik a 12 pont és Mehrwerth Ignác helyi másodjegyző alkalmi költeménye. Szekszárdon még nem tudnak Garay János már hetekkel korábban megírt híres sorairól, az eseményeket szinte megjövendölő Komoly szó a vihar előtt című verséről. A címadóként idézett sor után olvashatjuk tőle a következőket is: Pozsony felől új zászló lengedez, Hír és dicsőség szele lengeti; Az ige rajta tisztán olvasható, Mit tennetek kell fennen hirdeti: Függetlenség, önállás a hazának! S közös szabadság minden hű fiának! (Részlet) Bezeredj István szobra a Varmegyehaza kertjeben Augusz még aznapi dátummal jelentést küld Batthyány Lajos miniszterelnöknek. Túlzó sorai vissza adnak valamit a közhangulatból: Az egység, testvériség és volt osztályok egybeolvadásának érzete minden arcon olvasható volt - s az örömkitörések a hatósági épületek kivilágítása mellett késő éjjel is tartottak. Áprilisban a kajdacsi Sztankovánszky Imre lesz a kinevezett főispán, alispánnak Augusz marad. Augusz Antal politikusi magatartását később kritikusan ítéli meg a történetírás, de tény, hogy a megyeszék-hely legnagyobb földbirtokosaként, és már 1846 őszén Liszt Ferenc házigazdájaként, országos tekintélyt vívott ki magának. Kossuth levele Április 27-én városi közgyűlés készült a májusi megyegyűlésre, ahova ötven képviselőt küldött Szekszárd, köztük Bóvári István, Búzás Ferenc, Császár István, Klézli Mátyás, Maysai János, Orbán György, Prantner János, Ribling Venczel, és más helyi polgárokat. Földesúri jogokkal a közalapítványi uradalom rendelkezett 1777 óta, jogait a főszolgabíró gyakorolta. Városunkat is képviselve, Bezerédj István lett a választókerület országgyűlési követe. Szekszárd számára fontos döntést hozott 1848. A dunaföldvári járáshoz tartozó • megyeszékhely és környéke, onnan elszakadva, központi járás néven új közigazgatási egységet alkotott.