Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-03-14 / 10. szám

153 1999. március 21. * SZEKSZÁRDI VASARNAP Országos ügyekben a hazának viszályos helyzetéről Kossuth le­vele adott hírt a megyegyűlésnek. Felszólított mindenkit, hogy köl­csön adományokkal siessenek a haza megsegítésére. Ekkor is Bezerédj mutatott példát 1200 pengő forintot ajánlva. Az őt kö­vetők is forintjaikkal, a hölgyek ékszer adományokkal folytatták a gyűjtést, Újvári József szekszárdi esperes irányításával. Ekkor egy puska elkészítéséért 8 forintot kértek a megyében, egy szurony 2 forint 24 krajcárba került. A 2000 fős nemzeti őrsereg fel­állítása gyorsan ment, Csányi László kormánybiztos köszönetet is küldött érte, Szekszárd 104 főt állított nemzetőrnek. Amint az Glósz József tanulmányából is­mert, többségüket a Bácskába irá­^^íyították a felkelő szerb és horvát erők ellen. Honvédeink névjegy­zéke a megyei levéltár értékes forrásgyűjteményében található. A 145 szekszárdi közül itt csupán példákat idézve, Bali János, Do­rogi József, Hári János, Hollendus János, Nedók Mihály Porkoláb József, Posta Mihály Szeletzki János, Tam András, Támer József, Tötös János nevé­vei találkozhatunk. A szabadságharc ismert törté­néseit nem részletezve, eljutunk '49 elejéig, a Dunántúl katonai ki­ürítéséig. Megyénk is felszólítást kapott az uralkodó előtti hódolat­ra, melynek nem szívesen, de ele­get tett. Február 9-én Szekszár­don még több ezren tüntettek Kossuth mellett, és a negyven­nyolcas vívmányokhoz ragasz­kodva, Ferenc Józsefet a harc he­lyetti megegyezésre kérték. Windischgratz azonban nem en­gedett, a feltételek nélküli felirat­hoz ragaszkodott. Dőry Gábor lett a kormánybiztos, császári hada­kat szállásoltak Tolnába. Katoná­ikat a mai Garay téren lévő ura­dalmi épületekbe helyezték el. Békülésre szólító levél megy Szekszárdról a még ellenállást ta­núsító Paksra: városunk ke­belében létező cs. kir. katonaság ereje oly nagy, minek önök ellen­szegülni, azt legyőzni egyál­talában nem képesek újon­nan is kérjük önöket szeretett pol­gártársaink, hogy helyzetüket megfontolván, feltett célúkról el­állni, s császári királyi seregeket körükben barátságosan fogadni méltóztassanak. '48-as katonasír mindkét Szekszárdi temetőben van A megtorlások Tisztújítás és letartóztatások következnek. „Bűneikért" honvé­dek és tisztek kerülnek a megye­háza börtönébe, köztük Csapó Vilmos nemzetőr ezredes, az ozo­rai diadal hőse. A szekszárdi Strényer Mihály és Tibay Gábor elleni vád néplázítás. Az alig há­rom éve ünnepélyesen felavatott városházán fekete-sárga zászló leng. Megkezdik a fegyverek be­gyűjtését, Szekszárdról 249 pus­kát, 88 pisztoly és 197 kardot szállítottak az eszéki várba. Még két nyári hónap táplálja a reményt, hogy a szabadságharc győzelemre vihető. Valójában Kossuth július 22-i buzdító hangú levele már vert helyzetben találja a vármegyét. A haza bizonyos megmentése végett 30 ezer főnyi magyar tartalék seregre van szük­ségünk - írja a kormányzó - Ezt önkéntesekből akarom kiállí­tani.... Óhajtanék látni e seregnél egypár ezer Tolna megyei ma­gyart. Számíthat-e, S mennyiben számíthat a nép hű szolgája Kos­suth Lajos Tolna megye népére A kérdésre már nincs válasz. Sztankovánszky Imre fő­ispán augusztus 7-én kelt levelet kap Hegyessy János főjegyzőtől: Az itt tegnap reggel Zombáról 3 ágyúval megjelent katonaság oly véletlenül toppant bé a városba, hogy még több tisztviselőket is itt ért, kik azon­ban mind elmentek, és jelenleg kívülöttem egy sem létezik hely­ben A szabadságharc után lefoko­zott honvédtisztekről Gelencsér Gyula, a nemrég elhunyt megyénkbeli hadtörténész készí­tett névsort. Ebben olvasható pl. a szekszárdi Dicenty, Mussenbacher és Schwartzkopf (Hollós) főhadnagy neve. Ez utóbbi a '48-as Honvéd Egyletben is tevékenykedett, róla az újváro­si temetőben lévő sírjánál illendő megemlékezni. És vele együtt mindazokról, akikről itt most nem szólhattunk. Kaczián János A '48-as emlékmű a Béla téren

Next

/
Oldalképek
Tartalom