Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-02-28 / 8. szám

8 R SZEKSZÁRDI VASARNAP 1999.február 28. A NEMZETI ALAPTANTERV MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE A nemzeti alaptanterv az 1998­'99-es tanév elején részben már bevezetésre került az iskolák 1. és 7. évfolyamán. Tehát a gyer­meke(in)k oktatása már a NAT szerint is folyik. Azt mégis csak kevéssé tudjuk, hogy mi az, ami az alaptantervben foglaltatik; azt pedig, hogy mindez igazán jó-e a diákoknak, egyelőre senki sem tudja biztosan megállapítani. A NAT-ról és annak részleteiről Pa­lotás Zoltán, a Tolna Megyei Pe­dagógiai Intézet igazgatója nyúj­tott bővebb felvilágosítást. Palotás Zoltán MILYENEK A NAT ELŐZMÉNYEI? — A '90-es évekig a tantárgyak nevét, tartalmát, az oktatás mód­szereit és a vele szemben támasz­tott igényeket iskolatípusra meg­adott tanterv határozta meg. Ez a centralizált tanterv egységes volt, és társadalmi és egyéb háttérre való tekintet nélkül működött. Már a múlt évtizedben világossá vált, hogy ez így nem célszerű, hiszen átlagra vonatkozik, ami vi­szont csupán a statisztikákban lé­tezik, a valóságban nem. A '85. évi I. törvényben az oktatást irá­nyítók lehetővé tették, hogy az is­kolák a tantervben különféle vál­toztatásokat eszközöljenek. Ha az oktatási intézmények, melyek ki akartak bújni a merev szabályo­zás alól, engedélyt kaptak az elté­MILYEN A NAT SZERKEZETE? — Egyrészt általános követel­ményeket támaszt, melyek nem sorolhatók egyetlen szakterület­hez. Ilyenek például: a kommuni­káció, a hon- és népismeret, a pá­lyaorientáció, stb. Abban is eltér A NA T a 6. osztályig a képességfejlesztést ja vasolja résekre, kísérleti oktatást kezd­hettek. Ilyen körülmények között jöttek létre a nyolcosztályos, majd ké'sőbb a hatosztályos gim­náziumok. így az általános isko­lából való kilépés 10, 12 vagy 14 éves korban is lehetségessé vált. Tartalmi és szerkezeti dezinteg­rálódás kezdődött. MI A NAT, ÉS MIÉRT VOLT SZÜKSÉG A BEVEZETÉSÉRE? — A fent vázolt helyzetben két lehetőség adódott: visszatérni a korábbi állapothoz, amit azonban egyetlen kormányzat sem vállalt, és szinte lehetetlen is lett volna végrehajtani; vagy pedig készíte­ni kell egy új tartalmi szabályozó dokumentumot. Ez a tartalmi sza­bályozóeszköz lett a NAT. A nem­zeti alaptanterv általános, min­denki számára kötelező minimu­mot határoz meg, és ezzel létre­hozza azt a közös és egységes alapot, amely a sokféle program­mal dolgozó iskolák tekintetében megteremti az átjárhatóság felté­teleit. A NAT kijelöli, hogy az is­kolákban milyen tartalomnak kell átadásra kerülnie, ugyanakkor a közoktatási törvény szabályozza azt is, hogy milyen vizsgák jelen­tik az oktatás kimenetét. Eszerint a 10. osztály után alapműveltségi vizsgát, a 12. osztály után érettsé­gi vizsgát kell, illetve lehet tenni. Ezek figyelembe vételével az is­koláknak saját pedagógiai progra­mot, ezen belül helyi tantervet kell készíteniük, amely magán vi­selheti az intézmény sajátossága­it. Ezt a tantervet az iskola fenn­tartójának (ez az esetek 95%—ában az önkormányzat) el kell fogadnia. A NAT tehát úgy próbálja kezelni a kialakult hely­zetet, hogy nem szünteti meg a már létrejött sokszínű iskolarend­szert. az eddigi szigorú szabályozástól, hogy csak az átadott tartalmat tartja lényegesnek, és nem adja meg például a tantárgyak nevét és a pontos óraszámot. 10 művelt­ségterületet határoz meg: az anyanyelv és irodalom, az élő idegen nyelv, az ember és társa­dalom, az ember és természet, a földünk és környezetünk, a mate­matika, az informatika, a művé­szetek, az életvitel és gyakorlati ismeretek, valamint a testnevelés és sport területeket. A részletes szabályozást a helyi tantervre bíz­za, melyet az adott iskolában kö­telező tanítani. Az átjárhatóság érdekében" a 4., 6., 8. és 10. osz­tály végére meghatározza a tanu­lóktól elvárt minimumteljesít­ményt. Az alaptantervbe igyekez­tek a kornak megfelelő új tartal­makat is beépíteni, például: infor­matika, médiaismeret, mozgó­képkultúra, stb. MILYENNEK BIZONYULT EDDIG A NAT? — A NAT '95-ben, kormány­rendelet formájában került kihir­detésre. Az iskoláknak a közokta­tási törvény három évet hagyott saját pedagógiai programjuk ki­dolgozására. Ez az időtartam az oktatási intézmények szempont­jából kevés volt, elsősorban azért, mert a kormányzat késett a NAT­hoz kapcsolódó irányelvek kiadá­sával, valamint az alap- és az érettségi vizsga szabályozásával. E zavarok ellenére a NAT '98. szeptemberében bevezetésre ke­rült az 1. és 7. osztályokban. Ez azt is jelenti, hogy az alaptanterv igazából csak hat év múlva ter­jedne ki majd az iskolai oktatás valamennyi évfolyamára. Az is­kolák és a tanárok a NAT-ot há­rom okból bírálták leginkább. Először is hiányolták a tantárgyak pontos meghatározását. Ugyanis a pedagógusképzés is e szerint fo­lyik, és az oktatás rendszere sem változik meg egyik pillanatról (sőt: egyik évről) a másikra. Má­sodszor a tartalmi (6+4-es) szaka­szolást sérelmezték. A NAT a 6. osztályig a képességfejlesztést ja­vasolja, a szaktárgyak bevezeté­sét csak ezután. így az általános iskolák felső tagozata szinte eltű­nik, a középiskolák pedig az al^^ vizsga miatt csak tizedik ut»F kezdhetik meg az "igazi" közép­fokú képzést. Harmadszor pedig a nemzeti alaptanterv egyéb ponto­kon is ütközni látszik a hagyomá­nyos 8+4-es iskolaszerkezettel. Egyes tantárgyak hagyományos oktatása, mint például a kronolo­gikus történelemoktatás, az álta­lános és a középiskolák tekinteté­ben az iskolaváltás miatt szinte lehetetlenné válik. Egyszóval akad még javítanivaló. MILYEN A NAT JÖVŐJE? — Az alaptanterv elsősorban az átjárhatóságot szeretné biztosítani az oktatás rendszerén belül és intézmények között. Ezt az okl^P tási kormányzat megítélése sze­rint a sokféle helyi tanterv miatt aligha lehetséges megvalósítani. Ezért várhatóan az egyes iskolatí­pusokra vonatkozóan kerettanter-

Next

/
Oldalképek
Tartalom