Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-02-28 / 8. szám

8 R SZEKSZÁRDI VASARNAP 1999.február 28. A NEMZETI ALAPTANTERV MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE A nemzeti alaptanterv az 1998'99-es tanév elején részben már bevezetésre került az iskolák 1. és 7. évfolyamán. Tehát a gyermeke(in)k oktatása már a NAT szerint is folyik. Azt mégis csak kevéssé tudjuk, hogy mi az, ami az alaptantervben foglaltatik; azt pedig, hogy mindez igazán jó-e a diákoknak, egyelőre senki sem tudja biztosan megállapítani. A NAT-ról és annak részleteiről Palotás Zoltán, a Tolna Megyei Pedagógiai Intézet igazgatója nyújtott bővebb felvilágosítást. Palotás Zoltán MILYENEK A NAT ELŐZMÉNYEI? — A '90-es évekig a tantárgyak nevét, tartalmát, az oktatás módszereit és a vele szemben támasztott igényeket iskolatípusra megadott tanterv határozta meg. Ez a centralizált tanterv egységes volt, és társadalmi és egyéb háttérre való tekintet nélkül működött. Már a múlt évtizedben világossá vált, hogy ez így nem célszerű, hiszen átlagra vonatkozik, ami viszont csupán a statisztikákban létezik, a valóságban nem. A '85. évi I. törvényben az oktatást irányítók lehetővé tették, hogy az iskolák a tantervben különféle változtatásokat eszközöljenek. Ha az oktatási intézmények, melyek ki akartak bújni a merev szabályozás alól, engedélyt kaptak az eltéMILYEN A NAT SZERKEZETE? — Egyrészt általános követelményeket támaszt, melyek nem sorolhatók egyetlen szakterülethez. Ilyenek például: a kommunikáció, a hon- és népismeret, a pályaorientáció, stb. Abban is eltér A NA T a 6. osztályig a képességfejlesztést ja vasolja résekre, kísérleti oktatást kezdhettek. Ilyen körülmények között jöttek létre a nyolcosztályos, majd ké'sőbb a hatosztályos gimnáziumok. így az általános iskolából való kilépés 10, 12 vagy 14 éves korban is lehetségessé vált. Tartalmi és szerkezeti dezintegrálódás kezdődött. MI A NAT, ÉS MIÉRT VOLT SZÜKSÉG A BEVEZETÉSÉRE? — A fent vázolt helyzetben két lehetőség adódott: visszatérni a korábbi állapothoz, amit azonban egyetlen kormányzat sem vállalt, és szinte lehetetlen is lett volna végrehajtani; vagy pedig készíteni kell egy új tartalmi szabályozó dokumentumot. Ez a tartalmi szabályozóeszköz lett a NAT. A nemzeti alaptanterv általános, mindenki számára kötelező minimumot határoz meg, és ezzel létrehozza azt a közös és egységes alapot, amely a sokféle programmal dolgozó iskolák tekintetében megteremti az átjárhatóság feltételeit. A NAT kijelöli, hogy az iskolákban milyen tartalomnak kell átadásra kerülnie, ugyanakkor a közoktatási törvény szabályozza azt is, hogy milyen vizsgák jelentik az oktatás kimenetét. Eszerint a 10. osztály után alapműveltségi vizsgát, a 12. osztály után érettségi vizsgát kell, illetve lehet tenni. Ezek figyelembe vételével az iskoláknak saját pedagógiai programot, ezen belül helyi tantervet kell készíteniük, amely magán viselheti az intézmény sajátosságait. Ezt a tantervet az iskola fenntartójának (ez az esetek 95%—ában az önkormányzat) el kell fogadnia. A NAT tehát úgy próbálja kezelni a kialakult helyzetet, hogy nem szünteti meg a már létrejött sokszínű iskolarendszert. az eddigi szigorú szabályozástól, hogy csak az átadott tartalmat tartja lényegesnek, és nem adja meg például a tantárgyak nevét és a pontos óraszámot. 10 műveltségterületet határoz meg: az anyanyelv és irodalom, az élő idegen nyelv, az ember és társadalom, az ember és természet, a földünk és környezetünk, a matematika, az informatika, a művészetek, az életvitel és gyakorlati ismeretek, valamint a testnevelés és sport területeket. A részletes szabályozást a helyi tantervre bízza, melyet az adott iskolában kötelező tanítani. Az átjárhatóság érdekében" a 4., 6., 8. és 10. osztály végére meghatározza a tanulóktól elvárt minimumteljesítményt. Az alaptantervbe igyekeztek a kornak megfelelő új tartalmakat is beépíteni, például: informatika, médiaismeret, mozgóképkultúra, stb. MILYENNEK BIZONYULT EDDIG A NAT? — A NAT '95-ben, kormányrendelet formájában került kihirdetésre. Az iskoláknak a közoktatási törvény három évet hagyott saját pedagógiai programjuk kidolgozására. Ez az időtartam az oktatási intézmények szempontjából kevés volt, elsősorban azért, mert a kormányzat késett a NAThoz kapcsolódó irányelvek kiadásával, valamint az alap- és az érettségi vizsga szabályozásával. E zavarok ellenére a NAT '98. szeptemberében bevezetésre került az 1. és 7. osztályokban. Ez azt is jelenti, hogy az alaptanterv igazából csak hat év múlva terjedne ki majd az iskolai oktatás valamennyi évfolyamára. Az iskolák és a tanárok a NAT-ot három okból bírálták leginkább. Először is hiányolták a tantárgyak pontos meghatározását. Ugyanis a pedagógusképzés is e szerint folyik, és az oktatás rendszere sem változik meg egyik pillanatról (sőt: egyik évről) a másikra. Másodszor a tartalmi (6+4-es) szakaszolást sérelmezték. A NAT a 6. osztályig a képességfejlesztést javasolja, a szaktárgyak bevezetését csak ezután. így az általános iskolák felső tagozata szinte eltűnik, a középiskolák pedig az al^^ vizsga miatt csak tizedik ut»F kezdhetik meg az "igazi" középfokú képzést. Harmadszor pedig a nemzeti alaptanterv egyéb pontokon is ütközni látszik a hagyományos 8+4-es iskolaszerkezettel. Egyes tantárgyak hagyományos oktatása, mint például a kronologikus történelemoktatás, az általános és a középiskolák tekintetében az iskolaváltás miatt szinte lehetetlenné válik. Egyszóval akad még javítanivaló. MILYEN A NAT JÖVŐJE? — Az alaptanterv elsősorban az átjárhatóságot szeretné biztosítani az oktatás rendszerén belül és intézmények között. Ezt az okl^P tási kormányzat megítélése szerint a sokféle helyi tanterv miatt aligha lehetséges megvalósítani. Ezért várhatóan az egyes iskolatípusokra vonatkozóan kerettanter-