Szekszárdi Vasárnap 1998 (8. évfolyam, 1-27. szám)

1998-04-05 / 6. szám

SZEKSZÁRDI 1998. ÁPRILIS 5. VASÁRNAP Tegyünk környezetünkért! A víz világnapjától a Föld napjáig Hulladék-körkép Egyre több szemetet termelünk Magyarországon napjainkban évente kb. 20 millió m' települési szilárd hulladék (közismert nevén szemét) keletkezik. Ennek 80%-át szervezett, intézményes keretek között gyűjtik. A begyűjtött mennyiség több mint 90%-a lerakókra kerül. (A maradék 10% pedig égetőkbe. Jelenleg Budapesten működik az ország egyetlen szemétégetője.) A közel 2700 lerakóhely mindössze 30%-a felel meg a közegészségügyi és környezetvédelmi követelményeknek. (Sajnos a szekszárdi nem ezek közé tartozik.) A hulladék nagy része tájainkat elcsúfí•

környezetünket szennyező, nyitott méttelepre kerül. Miközben szemétlerakóink sorra betelnek, hulladéktermelésünk folyamatosan nő. Ennek fő oka, hogy egyre többet vásárolunk (és dobunk ki) a piacot elárasztó felesleges, gyenge minőségű, egyszer használatos termékekből és csomagolóanyagokból. (A csomagolás az élelmiszerek árának 35-40%-át is kiteheti.) Az elmúlt évtizedekhez képest azonban nemcsak a hulladék mennyisége nőtt, hanem azon belül a környezetet terhelő, le nem bomló, természetidegen anyagok és veszélyes anyagok aránya is. A nem megfelelően kezelt hulladékból a környezetet károsító anyagok szabadulhatnak fel, ezek elszennyezhetik a talajt és az élővizeket. A hulladékoknak azonban nem•

k a lerakása okoz problémát. A fosztói javak előállítása egyre inkább kimeríti a világ nyersanyag- és energiaforrásait. A szemétben sok értékes, újra feldolgozható anyag van, de megjelentek a veszélyes anyagok is, melyek ki• nyerése, illetve elkülönítése valamennyiünk érdeke. Mi is van a szemétben? A hulladék összetevői anyagfajtánként (adagos összetétel, amely helyenként és időszakonként természetesen változik). -papír 18-20% - üveg 6-8% -műanyag 10-12% - fémek 4-6% - szerves hulladékok 25-30% - veszélyes hulladékok 1-2% A háztartási hulladékban előforduló veszélyes anyagok: akkumulátorok, szárazelemek, fáradt olaj, használt sütőolaj, vegyszermaradékok, festékek, hígítók, gyógyszer- és növényvédőszer-maradékok. Mit tehetünk? NEM MINDEN SZEMÉT, AMIT ELDOBUNK! A hulladéktermelés csökkentésére a megelőzni - újrafelhasználni újrafeldolgozni sorrendet kell következetesen szem előtt tartani. Kétségtelen, hogy az ipar és kereskedelem magatartása ma még gyakran többletkiadást és kényelmetlenséget okoz. De sem a hulladékok külön gyűjtése, sem az újrafeldolgozás nem oldhatja meg a gondokat, ha mi, fogyasztók nem teszünk tudatos erőfeszítéseket a hulladék mennyiségének csökkentésére. A legfontosabb: TERMELJÜNK KEVESEBB HULLADÉKOT! * Vásárlásaink során gondoljuk végig: mit és miért akarunk megvenni, az áru előállítása, használata milyen környezeti hatásokkal jár és mi történik vele hulladékként! * Válasszuk az egyszerűen csomagolt, többször használható, hosszú élettartamú termékeket! Ha tehetjük, vásároljunk nagyobb tételben - így a csomagolóanyag mennyisége is kevesebb. * Mielőtt eldobunk valamit, gondoljuk meg, nem lehet-e még megjavítani, felhasználni valamire. Milyen szervezett lehetőségeink vannak a városban a hulladékok külön gyűjtésére? Veszélyes hulladékok Az egyik legfontosabb a szemét veszélyes összetevőinek elkülönítése és biztonságos tárolásuk, ártalmatlanításuk megoldása. Használt szárazelemek 1995 óta a város 15 oktatási intézményében és 15 nagyobb boltjában elhelyezett gyűjtőládákban lehet a kimerült, elhasználódott kis „időzített bombákat" elhelyezni. A gyűjtőládákból a HÉLIOSZ Kft. gyűjti össze az elemeket. Telephelyükön az előírásoknak megfelelően tárolják, csomagolják, majd végleges pihenőhelyre, az aszódi veszélyeshulladék-lerakóba kerülnek. Az elmúlt 3 évben több mint 3000 kg elem gyűlt össze a városban. Lakossági veszélyeshulladék-gyűjtés Szintén 1995 óta van lehetősége a lakosságnak arra, hogy évente kétszer, a város két helyén (Kála-parkoló és Julius Meinl-parkoló) megszabaduljanak a ház körül keletkezett szemétbe nem helyezhető veszélyes anyagaiktól. A három év gyűjtési mérlege: akkumulátorok 5800 kg, olaj, olajos hulladékok 1300 kg, festékek 2350 kg, növényvédő szerek és göngyölegeik 1560 kg, selejt gyógyszerek 130 kg. Az akciókat a Tolna Megyei Környezetvédelmi Kft. bonyolította. Az öszszegyűjtött anyagok engedélyezett ártalmatlanítóhelyeken fejezték be pályafutásukat. Értékes, hasznosítható anyagok A hasznosítható anyagok közül a vissza nem váltható, illetve sérült, törött <B>üvegek elhelyezésére van lehetőség. A város 15 nagyobb boltja meletti gyűjtőhelyeken az elindulástól eltelt másfél év alatt közel 60 tonna üveg gyűlt össze és végre megoldódott azok további sorsa is. A háztartási hulladék jelentős részét kitevő <B>szerves hulladékok (kerti hulladékok, konyhai maradékok) helyi komposztálási akciójához több mint 200 háztartás csatlakozott. Egyre többen keresik a módját annak, hogy a komposztálható hulladékok szemétbe rakása, égetése helyett értékes, sokoldalúan felhasználható termék készítésével próbálkozzanak. Ehhez adunk segítséget az idén indított aprítási szolgáltatással. Kérjük a lakosságot, hogy továbbra is használják ki a reményeink szerint egyre bővülő, a hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésére irányuló felkínált lehetőségeket. DR. PÁPA ÁGOSTON polgármesteri hivatal környezetvédelmi referens Városi levegő, városi zaj írhattam volna azt is és helyesebb is, lett volna, hogy városiak és a levegő, városiak és a zaj. Ugyanis most nem mérési eredményekről szeretnék beszámolni, hanem arról, hogyan érzékeli a városi (szekszárdi) ember a környezeti levegő minőségét, illetve, hogyan viszonyul a város zajához. Nézzük a levegőt - pontosabban szagoljuk! A mért paramétereken kívül (nitrogén-oxidok, kén-dioxid, por), a lakót több komponens is irritálhatja. így például a bűz is. A megkérdezett 1550 városi ember 16%-a állítja, hogy a levegőt büdösnek érzi. Lehet ennek a közlekedés is az oka, hiszen a járműveink kipufogó gáza még nem mondható szagtalannak, de lehet a szag szerves eredetű, ami városon is többnyire az állati eredetű ürülék következménye. (Egy költői kérdés közbevetőleg: mikor lesz már a városnak állattartási rendelete?...) Valószínű meglepő az is, hogy a szemmel látható javulás ellenére (gázprogram), a városi lakosok 30%-ának marja a szemét a füst. Legtöbben azonban a porra panaszkodnak - a férfiak 33%-a, a nők 42%-a. (Csak összehasonlításképp: a falusiak aránya e tekintetben 26-29%.) Fentiekhez hozzátartozik, hogy az érzékszerveink sokkal rosszabbnak ítélik a levegő minőségét, mint a mérőműszereink. Mi a helyzet a zajjal? Ez a levegőnél sokkal alattomosabb lakótársunk. A városiak 36-37%-a ítéli meg úgy, hogy zajos helyen lakik. Csak 1 százaléknyi az eltérés a férfiak és nők között, ami elég meglepő. A napi gyakorlatban az ember lánya úgy tapasztalja, hogy a férfiak annyi mindent nem hallanak meg... Zömében éjjel idegesebbek az emberek, ha zajonganak körülöttük - legalábbis 30%-uk ezt állítja. De majdnem ilyen mértékben -25-30%-ban mondják azt a válaszadók, hogy se éjjelük se nappaluk a zajtól. Legfőbb rossznak a közlekedést kiáltják ki (45%), ezt követi a szomszéd, mint zajforrás (20%), majd jóval kisebb arányban a szórakozóhely (5-6%), és az iparűzés (4-5%). Feltehetően ez utóbbi és a szomszéd némi átfedésben vannak egymással. Az mégsem lehet, hogy a szomszéd rádiója, tévéje, esetleg egyéb szóváltása ennyire a mellette lakó terhére legyen! Ugye nem? Vagy mégis? Kétségeim vannak. Különösen, ha arra a kérdésre adott válaszokat nézem, hogy ki vagy mi az oka a környezeti problémáinknak? Adható válaszok férfi nő 1. Az ipari és lakószféra keveredése 6,9% 4,6% 2. Hagyományos településszerkezet 19% 16% 3. Az önkormányzat érzéketlensége 19% 17% 4. Az emberek figyelmetlensége 45% 48% „Bingó!" - mondaná a kisebb fiam, vagy hogy öregebb szlenggel éljek: „Talált, elsüllyedt!" Hosszas nyomozásunk eredményes volt: a tettesek mi vagyunk. Ciki, nem? BÉNYI MÁRIA A cikkben szereplő adatok egy 1997-ben, az ÁNTSZ Tolna Megyei Intézete közegészségügyi osztály által végzett felmérésből származnak. X >