Szekszárdi Vasárnap 1998 (8. évfolyam, 1-27. szám)

1998-04-05 / 6. szám

6 SZEKSZÁRDI 1998. ÁPRILIS 19. Portyázások az osztály környékén Németh Judit Ki ő? 1. 1885-ben született. 2. Anyja szlovák cselédlány volt. 3. A megfejtendő személy Léván gyerekeskedett, Pozsonyban érettségizett. 4. Budapestre költözik, ír, de hamarosan Dentára megy nevelőnek. 5. Egy viszonzatlan szerelem után visszatér Budapestre. 6. Hosszas nyomorgás után 1878-ban újságírói álláshoz jut. 7. 1887-ben a Pesti Hírlap színikritikusa lesz. 8. Jászai mari nem viszonozza szerelmét. 9. A magyar írók közül elsőként fedezi fel a nagy orosz írók humanizmusát. 10. 1883-ban adja ki Ifjúságom, 1889ben Magány című verseskötetét. 11. A megfejtendő személy a fiatal Ady, Móricz, Juhász, Kosztolányi legkedveltebb költője. 12. Tüdőbajára az Adria partján, Arcóban keres gyógyulást. 13. Telve munkakedvvel, 34 éves korában végez vele a betegség. Legutóbbi rejtvényük megfejtése: Goethe. Könyvutalványt nyert: Gergely Sándor szekszárdi olvasónk. Darvas Ferenc ismét prózai - s immár a 11. - kötettel jelentkezett, ezúttal nagykanizsai diákkori élményeit kötötte csokorba Portyázások az osztály környékén címmel. A negyvenes évek legvége elevenedik oldala meg a könyv lapjain: az a kor, mely általában véve nem igazán lehetett kellemes, de egy hetedik-nyolcadik osztályos tanuló számára mégis a világra eszmélés időszakát jelenthette. Akárcsak Darvas Ferenc számára, aki egyszerű, mégis szép és nemesítő történeteket oszt meg az olvasóval. S mint kiderül, nehéz évek ide vagy oda, a kamaszok akkor is kamaszok voltak, a maguk „tanár- és szülőbosszantó" tetteivel, kópéságaikkal, csínytevéseikkel együtt. Az alábbi részlet közlésével adunk ízelítőt a kötetből. Hogyan lettem Sanyi? Amikor beléptem az Alsótemplommal szembeni utca sarkán lévő hangszerkereskedő üzletébe, kicsit várnom kellett, mert előttem már állt valaki. Egyébként gyantáért mentem, amivel a forrasztást könnyebbé és biztosabbá lehet tenni, mert a felület tisztán marad az ón ráfutásáig. Elfogyott e fontos kellék, rádióépítés közben, a várakozás izgalmában rohantam a közeli Csányi László utcából, ide a nem messze lévő boltba. A rádió elkészültének utolsó fázisába léptem, amelyek rendkívül felfokozott feszültséget hoznak, hiszen nem kisebb kérdések merülnek fel, minthogy megszólal-e a készülék vagy pörkölődik e valami, ami aztán folyamatos üzemnél egy-egy egység elégésével járhat. Vajon hozza-e azt a szintet amit elvárok? Pár hónap munkája mit hoz vajon? Az alkatrészek, amelyeket nagyon nehezen lehetett beszerezni és sokszor bizonytalan minőséggel, vajon jók-e? Egy félórai munka van már csak vissza és... így állok, itt a pult előtt, amikor az ajtó csengettyűi megszólalnak és egy elég hangos társaság lép be. Egy pillanatra visszanézek, kik lehetnek ezek az alakok, akik itt vannak már mögöttem. Aztán hirtelen oldalról magához fordít egy úr és így szól: - Sanyikám, de örülök, hogy találkozunk, mert tudod... És ez az egyoldalú beszélgetés nagyon, nagyon hosszúnak tűnt, egyszuszra sorra került, családtagok megemlítésénél -, akikről nekem fogalmam sem volt. Tudod Pesten az Ilcsi néni meg az öreg... és én megszólalni nem tudtam egy pillanatig sem. Miután elmondta a párperces mondókát, minden átmenet nélkül udvariasan kérdezte: - És ti hogy vagytok? Semmi hír felőletek. De jó, hogy így találkozunk, mert most is rohanunk. Ekkor engedett el, mert a mondóka és kérdezgetés vége felé már csak egyik kezemet fogta. Mikor szóhoz jutottam, elnézését kértem, hogy nem vagyok Sanyi és valószínű nem ismerjük egymást, ugyanis Darvas Ferenc vagyok. • - De restellem, de restellem - hajtogatta -, de tök úgy nézel ki... Néhány percig még beszélgettünk, amiből kiderült Budapestről jöttek és a zeneiskolába hivatalosak, ma este lesz a koncertjük. Vigasztalásul kaptam egy tiszteletjegyet és „szeretettel várunk, te rokon", mondta viccesen, kedves bájjal, amit csak a művészemberek tudnak -, ha akarnak - így mimikálni. Jó hangulattal váltunk el és most már mint Sándor léptem ki a zenei hangokat hallató csengettyűk dallamára. A Bartók vonósnégyes Most, hogy menetelünk Európába, nem tudom, a politikusok tudják-e, hogy a zenekultúra sok területén hosszú ideje Európa élvonalába tartozunk. így van ez a vonósnégyes műfajában is, ahol büszkén dicsekedhetünk nagy hagyományokkal. A Hubai-Popper, a Waldbauer, a Léner, a Végh, a Tátray és most a Bartók vonósnégyes világra szóló rangot vívott ki magának a kamarazene e legkifinomultabb műfajában. A Komlós Péter, Németh Géza, Hargitai Géza és Mező László művészekből álló együttes eszményi szép hangon játszik. Mindegyikük egy személyben szólista és ugyanakkor egy szigorúan négy szólamban szerkesztett partitúrában gondolkodnak, ahogy Haydn kidolgozta e műfaj eszköztárát és Beethoven tovább bonyolította az úgynevezett áttört szerkesztés összetevőit. Remekül tudják szerepeiket. Tudják mikor ki a koncertáló, a hangkitöltő vagy kísérő, vagy polifon feladat szólamgazdája. Komlós Péter egy riportban elmondta, hogy tíz év kemény munkájába került, amíg kiépítették a hangzásvilágukat. így volt érthető az az egyedülálló professzionista pódiumjáték, amely előadásukat jellemzi: az egyénileg briliáns hangszerkezelés, a kiegyenlített szólamjáték, az érzékeny beleélő képesség és a meggyőző stílusismeret. Egy biztos: a Bartók kvartett világhíre mögött valódi tehetség, lankadatlan munka és valódi érték húzódik meg. A március 30-án a Művészetek Házában tartott Beethoven-estjükön e sorok írójának szubjektív érzése szerint az op. 95. f-moll kvartett tetszett legjobban. A mű első tétele minden bizonnyal a legkomorabb, a legdühösebb zene, amit Beethoven valaha is írt. Szabolcsi Bence szerint is fanyar és rosszkedvű ez a mű, amely fojtogató válsághangulatról beszél, amelyben egy új utakra induló művész szól hozzánk. A mű az 1810-es évben született, amikor Napoleon csapatai lerohanták Bécset. A zeneköltő ekkor hosszú heteken át éhezett és a nélkülözések az egészségét is kikezdték. Mélyen szenvedett egy személyes kudarc miatt is: Malfatti Terézzel házassági terveket szövögetett, de a terv teljesen kútba esett, mert a hölgy nem találta vonzónak az előnytelen külsejű zeneköltőt. Azért is nevezetes ez a mű, mert ettől kezdve foglalkozott fúgaírással, ami szigorúbb, fegyelmezettebb, új stílus kialakításához vezette a költőt, aki ezzel új hangzásvilágot is teremtett. Ebben a Quartetto seriosóban a válságokon túljutott mester szellemiekben gazdagodva új kapukat nyitott meg. Hiteles tolmácsolás volt. A műsort nyitó op. 18-as mű esetében a fiatalkorban írt e-moll művek pátosza és fokozott feszültsége került előtérbe és emlékezetesen szép perceket kaptunk az op. 59-es tartalmas, derűs remekműben is. Hálásak lehetünk a rendező szerveknek, hogy részesei lehettünk a 40 éves jubileumát ünneplő együttes szekszárdi koncertjének. Ritka nagy élménnyel lettünk gazdagabbak. Hur A szegedi Juhász Gyula Művelődési Központ, a József Attila Tudományegyetem Kulturális Kuratóriuma és a Magyar Versmondók Egyesülete a Magyar írószövetség és a Baka István Alapítvány támogatásával országos vers-, énekelt vers- és prózamondó versenyt hirdet „ÉN ITT VAGYOK" címmel Baka István születésének 50. évfordulója alkalmából. Nevezni középiskolás és felnőtt kategóriában lehet az alábbi címen: Juhász Gyula Művelődési Központ 6720 Szeged, Vörösmarty u. r^f Telefon: 62/312-248 A versenyzőket öt mű megtanulására kérjük. Válasszanak: - két Baka István-verset vagy prózarészietet, - egy általa műfordított verset vagy prózarészietet, - két művet a kortárs magyar irodalomból. A jelentkezés további feltételei: - max. 5 perces műsoridő (művenként), - saját névre megcímzett, felbélyegzett válaszboríték, - 350 forintos nevezési díj befizetése. (Csekket, bővebb felvilágosítást és az ajánlott szerzők műveiről^ részletes ajánló bibliográfiát s^jb jelentkezést követően küldünk.) Nevezési határidő: 1998. május 15. A versenyzők számától függően megyei (regionális) és budapesti selejtezőket rendezünk 1998. szeptember-októberében. A döntő időpontja és helye: 1998. november 28-29., Szeged. (Baka István művei és műfordításai a megjelent köteteken kíviil az alábbi Internet címeken is elérhetők: hUp:llwww.bibl.u-szeged.hulbibllexiblbakal http:llmars.arts.u-szeged.hul-vertigo Ajánlott szerzők: C. M. Bellman /kottával jelent meg!), A. Blok, J. Bordszkij, I. Bunyin, M. Cvetajeva, Ny. Gumiljov, V Hodaszevics, I. Kasafntgyinov /próza/, O. Mandelstam, B. Paszternak, A. Puskin, V Szosznora, A. Tarkovszkij, T. Venclova.)