Szekszárdi Vasárnap 1998 (8. évfolyam, 1-27. szám)

1998-02-22 / 3. szám

8 ' , SZEKSZÁRDI 1998. FEBRUÁR 22. // KI O? 1. Az angol klasszicizmus legnagyobb írója, a világirodalom egyik legkiválóbb szatirikusa, prédikátor (1667-1745). 2. Szemléletének alakulását az angol-ír ellentétek is befolyásolták, s mert nem hitt az igazi ellentétekben, ismertté vált viharokat is kiváltó, merész hangú publicisztikája is. 3. Mivel minden művét racionális, társadalomjobbító szándék hatotta át (a Rákóczi szabadságharcról is írt), s állást foglalt a kor aktuálpolitikai kérdéseiben is, menekülnie kellett, áttelepült Dublinba. 4. Érthető, hogy a keserű-kegyetlen szatíra eszközéhez nyúl. Ötletei, látásmódja a 20. századig egyedülállóak. (Kortársai nemegyszer félreértik.) 5. A könyvek csatája a kulturális hagyományok ésszerű tisztelete mellett száll síkra; a Hordómesében a művészettel és tudománnyal kapcsolatban a műfajok stílusparódiáját adja; A rőfös leveleiben a polgári szabadságjogokat; a Szerény javaslatban pedig az írók helyzetének javítását sürgeti. 6. Dublinban készül el halhatatlan története, amely formáját tekintve hajós kalandregény, műfaja paródia. Egy hajóorvos 4 hajótörésének krónikája, aki felettébb fura tájakra jut: törpékhez, óriásokhoz, tudósokhoz, végül lovakhoz, ahol kiderül, hogy vonzóbb az állatok élete a korabeli emberekénél. 7. A rádöbbentés, a személyes indulat fűti át a 4 kötetet, amelynek szimbolizáló jellege miatt történhetett, hogy a liliputi kaland a gyerekek világszerte kedvelt olvasmányává vált. Pedig a kaland csak a felszín. (Előző rejtvényünk helyes megfejtése: Dugonics András. Könyvjutalmat nyert: Gyetvai Zoltánná olvasónk.) Deák László orgonaművész újabb nemzetközi sikere Ez év január végén rendezték meg a pretoriai nemzetközi orgonaversenyt. Ezen Deák László két díjat is szerzett. A nagyon erős mezőnyben a versenyen III. helyezést ért .el, és ezenkívül egy különdíjat is nyert. O kapta a legjobban előadott helyi zeneszerző művének előadásáért járó díjat is. Művészünknek nem ez az első nemzetközi sikere. 1993-ban ő lett a budapesti nemzetközi Liszt Ferenc orgonaverseny 2. helyezettje. 1994. augusztusában pedig a franciaországi Chartres-ban tartott nemzetközi orgonaversenyen ugyancsak II. díjas lett. A most rendezett pretoriai verseny anyaga az orgonairodalom minden korszakát felölelte és összességében a kötelezően előírt anyag nagysága két és fél órányi terjedelmű volt. Érdekes az ilyen versenyre való benevezés. Magnókazettára kellett fölvenni egy kötelezően előírt anyagot, amit hitelesítve kellett elküldeni a rendezőszervnek. Megtudtuk, hogy 60 művész pályázott e vetélkedőre, amelyet a zsűri elbírált és ezután hívtak meg 25 versenyzőt. Deák László ezt a kazettát a szekszárdi Művészetek Házában vette fel. Nagyon hálás ezért Baky Péter igazgatónak, aki ezt számára lehetővé tette. A művész Budapesten tanít a Szent István Zeneművészeti Szakiskolában, mint orgonatanár. Szekszárdi születésű és most is szekszárdinak vallja magát. A szekszárdi zeneiskolában végezte zenei tanulmányait a zongora szakon, Hűsek Rezsőnél. Már itt kitűnt nem mindennapi tehetségével és szorgalmával. Innen nyert felvételt a budapesti Bartók Béla Zenekonzervatóriumba, ahol a zongora mellett az orgona szakon is tanult. Végül a Liszt Ferenc Zeneakadémián Jandó Jenő osztályitao szerzett zongoraművészi oklevele^^ párhuzamosan az orgona tanszakon is művészi oklevelet kapott. Deák László sikerének titka a tehetsége és a szorgalmán túl az, hogy állandóan továbbképzi magát. Jelenleg is továbbtanul a párizsi Conservatoirban, ahová havonta egyszer kiutazik. Természetesen saját költségén. Hur A civilek napja A civilek napja jegyében a Civil Parlament megrendezte II. Országos Gyűlését február 9-én, a Parlament kongresszusi termében. Dr. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke köszöntötte a mintegy 60 ezer magyarországi civil szervezet delegáltjait, a parlamenti pártok frakcióinak képviselőit, a jelen lévő minisztereket és a sajtó tudósítóit. Összefoglalta azt a fejlődést, amely 1990-től napjainkig megvalósult az állami és civil szféra együttműködése revén. (Civil Parlament, Civil Kerekasztal, Civil Kapcsolatok Irodája, Gyermek- és Ifjúsági Érdekegyeztető Tanács, Egyenlő Esélyek Titkársága, civil referens a miniszterelnök mellett, törvények a közhasznú szervezetekről, az 1-1%-ról, a társadalmi szervezetek ingatlanjairól.) Nagy tapsot váltott ki az az önkritikus megjegyzése, amely szerint a parlament nagy hibát követett el akkor, amikor az alkotmány előkészítésébe nem vonta be a civil szervezeteket. Dr. Kemény László, a Civil Parlament ügyvezető elnöke vitaindítójában részben megerősítette, részben kiegészítette az összefoglalót az alábbiakkal: - A közhasznú szervezetekről szóló törvény elviselhető, ám jó pár módosításra szorul. Bürokratikus és haszonelvű, nem szól a nem közhasznú (önsegítő) civil szervezetekről és csoportosulásokról; elvárja a politikai és érdekképviseleti mentességet, holott e szervezetek létéhez ugyanúgy hozzátartozik a napi politizálás, véleménynyilvánítás, érdekképviselet, mint az állampolgárok létéhez. - Nem jött létre a Civil Alap azoknak az 1%-oknak, amelyek nem jutottak el a támogatandó szervezetekhez, így az APEH vagyonát növelték. - Nincs tájékoztatás arról, hogy a civil szervezeteknek szánt helyi, megyei önkormányzati keretek mire fordítódtak, s elosztásuknál volt-e civil képviselet. A tanácskozás felszólalásaiból kirajzolódtak a további tennivalók. Miután a cél közös, a képviseltek azonosak, nélkülözhetetlen az együttműködés, és ennek fejlesztése az állami, önkormányzati és a civil szféra között. Megfogalmazódott egy országos civil stratégia kidolgozása, amelynek fontos elemei lesznek: - a nonprofit törvény módosítása, kiegészítése és szinkronjának megteremtése a már meglévő törvényekkel, - a közpénzek társadalmi elosztásában civil részvétel, - az 1%-os Civil Alap létrehozása, és elosztásában civil részvétel, - a megyei és városi önkormányzatok elnökei, polgármesterei mellett civil referens státus, - az új alkotmány közös előkészítése, ebben a Civil Parlament legális helyének kijelölése. Dr. Kemény László zárószavaiban két aktuális témakört emelt ki: - Fontosnak tartja, hogy az 1848/49-es események 150 éves évfordulójának megünneplésében nagyobb szerepet vállaljanak a civil szervezetek, s ez elsősorban az állampolgárok ünnepe legyen. - Fontosnak tartja, hogy a választási folyamatban létrejöjjenek a civil szervezetek kontrollbizottságai. Sorsalakítónak tartja, hogy minden szavazóképes állampolgár felkészülve megjelenjen a választáson. Hiszen annak tétje, hogy a későbbiekben közhatalom fog-e működni, avagy a választók érdekeit képviselő, őket szolgáló köztestület, az rajtunk múlik. Azon múlik, hogy kinek adunk bizalmat. S ezért fontos a választási kampány figyelemmel kísérése, kérdezés, javaslattétel, s az ismeretek birtokában felelős döntés. Szerencsésnek tartaná, ha minél több civil szervezet jelöltet állítana, valamint azt, hogy a nők - arányuknak megfelelően - indulnának jelöltként és a választóktól nagyobb bizalmat kapnának, hiszen a jelenleginél egészségesebb arány, a szív és ész összhangja tudná biztosítani a szociálisan érzékenyebb, emberközpontúbb döntéseket. A tanácskozás résztvevői egyetértettek az elhangzottakkal. Ezenkívül még elfogadták a választási kampány civil követelményeinek etikai kódexét és tömegkommunikációs elvárásait. Dér Miklósné a tanácskozás résztvevője (Szekszárd) Koncesszió már nincs, Duna-híd viszont, reméljük les^ Az újságok nemrég adták hírül, hogy a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium az 1993-ban aláírt koncessziós szerződést felmondta. Történt mindez azért, mert a kivitelezést végző társaság nem mutatta be a finanszírozáshoz szükséges pénzügyi tervet. Mint azt Kocsis Imre Antal, Szekszárd polgármestere elmondta, önmagában nincs negatív következménye a koncesszió felmondásának - már ami a helyszín, azaz Szekszárd helyzetét illeti. Az építkezési tervek továbbra is a megyeszékhellyel számolnak. Egyetlen hátrányként az emelhető ki, hogy az idő közben haladt, voltaképpen öt évig nem történt semmi különös. Most azonban új helyzet állt - állhat - elő a közlekedési tárca gyors intézkedésének köszönhetően. A hírek szerint egyébként máris van ajánlat a koncesszió átvételére, s akkor talán annak sem lesz akadálya, hogy jövőre végre elkezdődjön a munka, azaz a régóta várt szekszárdi Duna-híd építése.