Szekszárdi Vasárnap 1998 (8. évfolyam, 1-27. szám)

1998-10-04 / 17. szám

9 1998. OKTÓBER 18. SZEKSZÁRDI 1992 óta minden évben a bor ünnepén, a szüreti fesztiválon találkoznak Szekszárdon közép-európai régiónk írói, politikusai és diplomatái, hogy a szomszédos népek saját és közös értékeit, illetve az együttélést évszázadok óta mételyező sztereotípiákat a belátás, a kritika és önkritika erejével elemezzék. A globalitás elméleteinek olykor a politikába is átcsapó irányaiban és csapdáiban ugyanis meg kell, hogy maradjon a haza, a föld első értelmű jelentése, benne a kultúrák hordozóinak azonosságtudata, a mások iránt való elismerési képessége. „A kompromisszumok lélektana ott akadhat el, hogy az ember nehezen okul a történelemből" - jegyzi meg Mészöly Miklós író, a konferencia tiszteletbeli elnöke. Közép-Európa sokszínű egyediség. Egyszer talán a tágasabb haza. Karol Wlachowsky, Szekszárd régi barátja, pozsonyi egyetemi tanár mondja: „Úgy gondolom, hogy a téma nagyon fontos volt. Az előadók megfogalmazták azt, amit ki mondani. Ez a kimondandó, ami évtizedekig tabutéma volt, nem kedves minden fülnek. Nem csoda, hiszen egymásról nem volt tárgyilagos megközelítésünk. Ennek okát abban látom, hogy az egymás mellett élők a történelem folyamatából mindig kiragadtak egy-egy epizódot, hogy felhasználhassák azt saját politikai céljaik elérésére. Ebből az következik, hogy az emberekben hamis tudat képződött, s e tudat kitisztulásához kiég sok-sok időre ^an szükség. Majd ha színre lép egy teljesen új nemzedék, amelynek tagjai már nem csak nemzeti fogalmakban gondolkodnak, hanem polgáriakban is, elsősorban az emberi értékeket szem előtt tartva, akkor lehet változásra számítani. Az erősödő, együttműködő multikulturális jelleg véleményem szerint a tolerancia felé vesz irányt. Bár már a 19. században is, például a szlovák nemzeti mozgalom vezetői, nagyon pontosan megfogalmazták véleményüket az ellentétekről, kritizálták a magyar kormányt, azt azonban elismerték, hogy azon az úton, amelyen akkor a magyar társadalom elindult, ahhoz előbb nemzetté kellett válni. Mivel a herderi fogalomban a nemzet az országot is jelentette, vagyis a hont, ez volt az önállósodás iránya. Ma nagyon fontos, hogy az ember emberül tudjon élni egy olyan környezetben, ahol nem érzi magát idegennek, szegénynek. népek, milyen hagyományos előítéleteik vannak, s hogyan lehet ezeket megszelídíteni. Mert ahhoz, hogy viszonylagossá váljanak, azaz, hogy ne nemzeti kizárólagosságban gondolkodjunk, meg kell ismerni ezen előítéletek természetét. Honnan származnak, milyen a felépítésük, milyen korszak váltotta ki azokat, mi biztosítja a toEgymás között Szekszárdon Kiss Gy. Csaba: történész, egyetemi tanár véleménye: „A téma nagyon időszerű, hiszen a nemzetközi tudományos életben a nemzetképkutatásnak végre fellendülő ága van. Modern tehát a téma fülön fogása. Az európai integráció útján is nagyon fontos, hogy mit gondolnak egymásról a vábbélésüket és mi hat a megváltozás irányába. Vannak már pozitív példák. Ilyen Horvátországban a magyarság képének tudati átalakulása. Horvátország alkotmányának bevezetőjében ott szerepel a közös, lassan 900 éves állami együttélésre való hivatkozás, beleértve az 1868-as horvát-magyar kiegyezést is, amit hosszú ideig a jugoszláv szemlélet negatív eseménynek tartott. A közös Európa nem globalizáció csupán. Nem tűnnek el az egyes sajátos színek, hanem a hazák Európájává válik. De Gaulle tábornok használta először ezt a kifejezést. Tehát a hazák integrációja lesz, saját arculattal, kultúrával megjelenő nemzetek közössége. És ha mi a kulturális hagyományainkról lemondanánk az Unióért, óriási tévedésben lennénk. Éppen Európa ellen dolgoznánk. A kontinens Magyarország értékeire, sajátos zamatára és teljesítményére kíváncsi a szó konkrét és átvitt értelemben is. A konferenciát követően a Duna Televízió beszélgetést készített az előadókkal: B o h u m i I Dolezal prágai, Karol Wlachowsky pozsonyi, Fried István szegedi, Kiss Gy. Csaba és Szabolcs Ottó budapesti profeszszorokkal. Az eszmecsere lényege átjutott a határokon is. Németh Judit Egymásról egymás között I< ö zcn-E u ró o ú b a n volt a tanácskozás ez évi témájának címe